Az RMDSZ továbbra is az erdélyi magyarokra figyel - Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa

2012.07.01. | SZKT , Aktuálpolitika , Önkormányzati választások
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Az RMDSZ továbbra is az erdélyi magyarokra figyel - Marosvásárhelyen  ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa

Az RMDSZ győzött a helyhatósági választásokon, és ezáltal újból bebizonyította: a Szövetség megkerülhetetlen politikai tényező, a Kárpát-medencében nem lehet nemzetpolitikáról beszélni az RMDSZ nélkül  - jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök vasárnap, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén.

Az szövetségi elnök és Kovács Péter RMDSZ-főtitkár beszámolójának megvitatása és elfogadása mellett a döntéshozó testület többek között állásfoglalást fogadott el a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ügyében hozott bírósági ítélet kapcsán, elfogadta a Főtitkárság és az Országos kampánystáb beszámolóját, határozatot fogadott el a parlamenti választások előkészítéséről és a jelöltállítás lebonyolításáról, és döntött a RMDSZ marosvásárhelyi városi szervezetének újjászervezéséről is.

Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolóját azzal kezdte, hogy köszönetet mondott az erdélyi magyar közösségnek azért, hogy a 2012-es önkormányzati választások során is kitartottak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség mellett. Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott továbbá annak a több mint 10.000 jelöltnek, akik idén indultak, amely az elmúlt 22 év legnehezebb választásának bizonyult.

Kelemen Hunor kijelentette: „az önkormányzati választások után szerényen ugyan, de el kell mondanunk: az RMDSZ megnyerte a választásokat. 70.000 szavazattal többet kaptunk, mint 2008-ban, a megyei tanácsosi listára leadott voksok tekintetében 5,4 százalékról 5,8 százalékra emelkedett a Szövetség támogatottsága országos szinten, a magyar szavazók között pedig a 2008-ban elért 84 százalékról 86 százalékra emelkedett. 184 polgármesterünk volt 2008-ban, 203 polgármesterünk van 2012-ben, ezzel szemben a két magyar versenypárt, az MPP és az EMNP összesen 9 polgármesterrel rendelkezik. Ifjúsági partnerszervezetünk, a MIÉRT, közel 400 önkormányzati képviselővel és több mint egy tucat polgármesterrel büszkélkedhet. Levonhatjuk a következtetést, hogy a nyitás, a partnerség az ifjúsági szervezettel működőképes, a párbeszédre való törekvés meghozta az eredményét.”

A szövetségi elnök a választási eredményeket értékelve kijelentette, ott, ahol az elmúlt 4 évben munka volt, ott, ahol a területi és helyi szervezetek jól működtek, látszik az eredmény. „Nem lehet rosszul működő szervezettel választást nyerni, éppen ezért ezeket rendbe kell tenni, mert ahol mi gyengék vagyunk, ott tudnak megerősödni más politikai alakulatok. Ez érvényes Székelyföld egyik szegletétől kezdve egészen Nagybányáig, Temesvártól vissza Székelyföld másik szegletéig” – szögezte le Kelemen Hunor. Hozzátette, az erdélyi magyar közösségtől kapott felelősséggel, bizalommal úgy kell élni, hogy odafigyelünk a kritikus hangokra is.

Az RMDSZ elnöke leszögezte, továbbra sem szűntek meg azok a törekvések, amelyek a Szövetség meggyengítésén dolgoznak. „Ebben a kampányban egy nagyon erős magyarellenes-hangulatot keltettek Bukarestből, ehhez járult hozzá Kövér László felelőtlen erdélyi portyázása. Mi nem vagyunk háborúban Magyarországgal, de az, amit Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke elművelt, felelőtlen politikai magatartás. Szította a magyarellenes hangulatot, mozgósította a román szavazókat. A 86 százalékos társadalmi támogatottság azt jelenti, hogy az RMDSZ megkerülhetetlen politikai tényező, a Kárpát-medencében nem lehet nemzetpolitikáról beszélni az RMDSZ nélkül. Azt láttuk még ebben a kampányban, hogy a verseny nem feltétlenül mozgósít, mint ahogy ezt sokan állították, azt is láttuk, hogy a negatív kampány sem mozgósít. Ez nem a kampányban kezdődött, hanem március 15-e előtt, Bihar megyében, majd végigsöpört egész Erdélyen. Matricák, szórólapok és egyebek jelentek meg, ezek nagy részét nem itthon készítették. Ezzel szemben mi az eredményeinkről beszéltünk. Az erdélyi magyar emberek bölcsen döntöttek, erős képviseletet biztosítottak önkormányzatainkban. Az erdélyi magyarok nem szeretik, ha gyarmatként kezeli őket Bukarest, Budapest vagy Brüsszel. Ez így van sok évszázada, aki ezt nem látja, az valóban nem ismeri az erdélyi magyarok gondolkodásmódját, nem érti az erdélyi magyar politikát” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke figyelmeztetett, nem szabad megrészegülni attól a ténytől, hogy a Szövetség több szavazatot kapott, mint 2008-ban, hanem a közösség szolgálata kell legyen továbbra is az elsőrendű szempont.  

A választások utáni, helyi egyezségekről is beszámolt a szövetségi elnök kiemelve, hogy elsősorban ott törekedtek alpolgármesteri vagy alelnöki tisztségek megszerzésére, ahol az RMDSZ elvesztette a korábbi pozíciókat. „Veszteségeink számosak: Maros, Szatmár és Bihar megyékben bár abszolút számokban több szavazatot kaptunk, mint 2008-ban, ez nem volt elég a tisztségek megőrzéséhez. A helyi egyezségeket úgy kötöttük meg, hogy elsősorban a mi szövetségesünk, az erdélyi magyar közösség érdekeit tartottuk szem előtt. A választás minden esetben nagyon pragmatikusan történt, a legtöbb helyen a Szociálliberális Unióval, de helyenként a Demokrata – Liberális Párttal kötöttünk együttműködési szerződést. Azt is megtapasztaltuk, hogy az előzetesen megkötött helyi egyezségek nem működtek attól a pillanattól kezdve, hogy nem volt ránk szükség, ezért nincsen alpolgármesterünk Nagyváradon” - összegzett Kelemen Hunor.

Ugyanakkor leszögezte: „a mai naptól elkezdődik a felkészülés a parlamenti választásokra. Az alkotmánybíróság teljes egészében elutasította az USL választási törvényét, ezért a 2008-as választási rendszer marad érvényben. Ez biztosítja az arányos képviseletet, létezik megyei és országos lista, és minden leadott szavazat mandátumot eredményez. Az RMDSZ területi szervezetinek óriási a felelősségük a jelöltállítás során, nem szabad megengedniük, hogy gyenge láncszemek maradjanak a rendszerben. A nyári plusz 70.000 szavazathoz még legalább ennyit hozzá kell tennünk ősszel, hogy erős parlamenti frakciónk legyen. A román politikai alakulatokkal való tárgyalás során már az önkormányzati választások után is éreztük, hogy a ránk leadott szavazatok megerősítenek, az erdélyi magyar közösség ereje ott van az RMDSZ háta mögött. Ezen a nyáron valószínűleg totális háború tör ki a két legnagyobb román párt között, amely az RMDSZ-t sem kerüli ki. Mi ellenzékben maradunk és úgy politizálunk, hogy az erdélyi magyarság minél kevesebb sebet kapjon ebben a háborúban”.


Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke úgy fogalmazott, gratulál a Szövetség összes győzelmet szerzett önkormányzati jelöltjének, de dicséretet legfőként az erdélyi magyar választók érdemelnek, akik bölcsességről, egyensúlyérzékről és felelősségérzetről tanúbizonyságot téve, egy nehéz kormányzati időszak után is az RMDSZ-nek szavaztak bizalmat. A politikus szerint az RMDSZ győzelme a helyhatósági választásokon annak bizonyítéka is, hogy az RMDSZ új vezetése kiválóan vette az akadályt. Alapvetően fontosnak nevezte, hogy a magyar közösség és az RMDSZ jól szerepeljen az őszi parlamenti választásokon is, és olyan erővel legyen jelen a törvényhozásban, hogy bele tudjon szólni a döntésekbe, és befolyással legyen a kormányzásra. Az RMDSZ volt elnöke szerint Romániában, de Magyarországon sem „szívvidító” a helyzet: míg Romániában olyan politikai helyzet alakult ki, amikor könnyen visszafordítható mindaz, amit az RMDSZ elért, Magyarország, „zseniálisan” politizáló vezetőinek köszönhetően, lassan-lassan teljesen elszigeteli magát a Kárpát-medencében. „Szlovákiával rossz és Romániával is romlik a viszony. Mi ebben teljességgel ellenérdekeltek vagyunk. Nekünk egy erős, befolyásos Magyarországra van szükségünk, és erről a jelen pillanatban nem beszélhetünk. Magyarország nemhogy a mi helyzetünkre nem tud befolyással lenni, de még egy újratemetést sem tud elintézni” – mondta Markó Béla, aki szerint az RMDSZ-politikusoknak éppen azért nagy a felelőssége, „mert ebben a pillanatban mások politikai erejére és politikai bölcsességére sajnos nem számíthatunk” – mutatott rá. Irónikusan megjegyezte, bár nem hallott róla, de valószínüleg a magyar külügyi államtitkár és Füzes Oszkár magyar nagykövet bocsánatot kért az RMDSZ-től, hogy a választások előtt a szövetség ellen kampányoltak, hiszen a Kovászna megyei Tanács elnökének beiktatásán nem Kelemen Hunor szövetségi elnök, hanem az ők jelenlétében került sor. „Ennek a logikája az, hogy azelőtt bocsánatot kértek. Pédául a nagykövet úr azért, hogy eljött ide Marosvásárhelyre, és a román jelöltre biztatta szavazni a magyar választókat. Mert másképpen ez azt jelentené, hogy amit nem szabad az ökörnek, azaz nekünk, az szabad Jupiternek: pontosabban, ők jöhetnek hozzánk kampányolni, és utána a mi rendezvényeinken ünnepi ruhában részt vesznek, mintha mi sem történt volna – mondta.

Markó Béla élesen bírálta Tőkés László volt püspököt is. „Egy másik zseniális, ragyogó politikusunk, aki nagyot nyert a választáson, Tőkés László, gyorsan tart egy konferenciát, és egyértelművé teszi, hogy a kampányban elhangzott rágalmakhoz neki is köze van, mert folytatja ezeket a rágalmakat: azt mondja, az RMDSZ titkos paktumot kötött a magyar atonómiatörekvések jegelésére. Nem kötöttünk semmiféle titkos paktumot, és azt ajánlom a püspök úrnak, hogy főleg választások után válogassa meg a szavait, de a legjobb, ha nem is szól hozzá”. Tőkés másik kijelentésére, miszerint „az RMDSZ politikusai magyarul beszélő román politikusok lettek”, Markó Béla úgy válaszolt: Tőkés László valóban nem egy Titulescu. „Ne románozzuk és ne címkézzük egymást, de az biztos, hogy Tőkés püspök úr nem egy Titulescu. Az is biztos, hogy Kövér László sem és a magyar külügyi államtitár sem egy Titulescu. Ehhez képest az RMDSZ vezetői egy kicsivel jobban hasonlítanak azokhoz a Titulescukhoz, aki az elmúlt 100 esztendőben olyan szépen elintézték, hogy most kisebbségben kell erről a dologról tárgyalni, és azt várjuk el a magyarországi politikusoktól, hogy ebben segítsenek nekük, és ne címkézzenek minket – hangsúlyozta a politikus.


Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára és kampányfőnöke, az idei helyhatósági választásokat megelőző kampány alapelveiről, valamint az országos kampánystáb feladatairól és eredményeiről számolt be a Szövetségi Képviselők Tanácsának.  Kovács Péter beszámolójában kiemelte, hogy a Szövetség az elmúlt 22 évben elért megvalósításaira alapozva pozitív, őszinte és emberközeli kampány folytatott.  Az országos kampány struktúrájáról elmondta, hogy piramis-elméletre épült, melynek alapját a helyi, a következő szintet a megyei elnökjelöltek, illetve  a felső szintet az országos politikusok kampányai képezték. „Célunk az volt, hogy emberközeli, őszinte, eredményinket felmutató  és alacsony költségvetésű kampányt folytassunk, amelyben a magyar közösségeké a főszerep. Országos, megyei és helyi eredményekre építettünk, kiemelve az újításokat és a szimbolikus magyar vonatkozású megvalósításokat. Reális és megvalósítható célokat fogalmaztunk meg” - nyilatkozta a főtitkár. „A kampányban továbbá arra összpontosítottunk, hogy tiszta és egyértelmű üzeneteket fogalmazzunk meg a választóink fele: tudatosítottuk, hogy mi építjük Erdélyt, nyitottak vagyunk az összefogás irányába, programunkat az erdélyi magyar emberek véleményére építjük, megbízható és hiteles jelöltekkel álltunk választóink elé és mindenek felett azt, hogy minden magyar számít” – folytatta Kovács, majd arra is kitért, hogy az országos kampánystáb aktív szerepet vállalt a helyi kampányok tervezésében és lebonyolításában úgy tartalmi, mint szervezési kérdések esetében.

Ezt követően Kovács Péter a Főtitkárság első éve alatt elért megvalósításait részletezte. „A nagyváradi kongresszuson az Ügyvezető Elnökség új szervezeti egységgé történő átalakulásának kettős célja volt: hangsúlyosabb társadalomszervezés és közösségépítő kezdeményezések felkarolása, illetve a Szövetség adminisztratív  feladatköreinek a hatékony lebonyolítása” - hangsúlyozta a főtitkár.

A társadalomszervezés terén újszerű országos programok sorozatát bonyolította le a Főtitkárság az elmúlt évben. Elsőként a Figyeljünk egymásra jelszó alatt megszervezett Erdélyi Konzultáció valósult meg, melynek során 80000 magyar család, azaz 200000 magyar ember problémáit sikerült feltérképezni. 2011-ben a Főtitkárság népszámlálási tudatosító kampányt szervezett, melynek fő célja az volt, hogy a romániai magyarok vállalják fel nemzeti hovatartozásuk a tavalyi népszámláláson. Elindult továbbá a Civil konzultáció, mely által a romániai magyar civil szervezetek bekapcsolódhatnak a törvénykezési folyamatba. A népszámlálási előzetes adatai értelmében a Főtitkárság kialakította az RMDSZ családtámogató és gyermekvállalást ösztönző cselekvési tervet, majd ezen belül a Családbarát önkormányzatokat programot. 2012-ben beiskolázási kampányt is folytatott  a Szövetség, melynek célja az volt, hogy minél több magyar gyermek anyanyelvén tanuljon. A helyi igényekre és gondokra való nagyobb odafigyelés céljából az RMDSZ létrehozta a Regionális Önkormányzati Tanácsokat, valamint elindította az Önkormányzati Konzultációt. A Főtitkárság ugyanakkor számos kultúrát támogató programot bonyolított le, szakmai partnerekkel közösen megszervezte a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet, megalkotta a romániai magyar gyűjtőkönyvtár jogi hátterét, elindította az erdélyi képzőművészeti közgyűjtemény hálózatának kiépítését. Szintén a Főtitkárság kezdeményezésére 2012 őszén elindul a Fogadj örökbe egy műemléket program, valamint olyan identitásmegőrző programok készülnek, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a szórványban élő magyar közösségek igényeire és elvárásaira.  „Az Erdélyi Konzultáció során megkérdezett, szórványban élő magyarok által felvetett problémák orvoslásaként kezdtük el a szórványgondnoki hálózat kiépítését. Külön hangsúlyt fektetünk a nagyvárosi szórvány kérdéskörére ” – részletezte Kovács. A Főtitkárság első évének eredményei közé tartozik továbbá az ifjúsági közösségi vezetők képzése, Nyílt év hirdetése az egyetemisták szakmai gyakorlatozásának biztosítása végett, a Médiabefutó tehetségkutató verseny megszervezése, valamint három sportágban ifjúsági országos bajnokság lebonyolítása. A szervezetépítési folyamat kiemelt eredménye továbbá a Kulturális Autonómia Tanács megalakulása is.


“Az RMDSZ megnyerte a 2012-es választásokat. Büszkék lehetünk az eredményeinkre és meg kell köszönnünk a magyar embereknek a bizalmat. Ugyanakkor meg kell vizsgálnunk a hibáinkat, és változtatnunk kell ott, ahol problémák vannak”- mondta Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén.

A politikus, a Novum Forum frakció képviselője elmondta: „bár az RMDSZ Maros megyében  jól szerepelt, nem mindenhol értük el a kitűzött célokat. Megtörtént az elemzés, és úgy döntöttünk, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezetet újra kell szervezni. Meg kell őrizni azt, ami jó volt, de strukturálisan át kell szervezni. Ugyanakkor Maros megyében azokon a településeken ahol elveszítettük a választásokat, meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket”- nyilatkozott a politikus.

Az RMDSZ politikai alelnöke beszélt a Mikó-perben első fokon megszületett döntésről is, melyben Markó Attilát és társait elítélték „23 évvel a rendszerváltás után elfogadhatatlannak tartom azt, hogy embereket ítéljenek el azért, mert egy épületet jogosan visszaszolgáltatnak az egyháznak. Nem azért mentünk ki 1989-ben az utcára, hogy 23 év demokrácia után társaink politikai koncepciós per áldozataivá váljanak. Nem szabad engednünk, hogy az emberek olyan helyzetbe kerüljenek, mint Nagy Zsolt vagy Markó Attila!” – mondta Borbély László.

„A jelen politikai helyzetben össze kell fognunk újra meg újra. A helyhatósági választások alkalmával a magyar emberek ezt megértették és ez látszik az eredményeken is. Hiábavaló volt a Magyarországi politikusok Erdélyben való „portyázása” és a román jelöltek részéről érkező nacionalista üzenetek ellenére is sikerült pozitív eredményeket felmutatnunk”- mondta a politikai alelnök.


A Székelyföldi frakció nevében Tánczos Barna elmondta, hogy a választások után sikerekről és ellenfeleinket megalázó tényekről és adatokról lehetne beszélni, de ez nem méltó az RMDSZ-hez, ugyanis az RMDSZ nem párt, hanem szövetség - fejtette ki Tánczos. Az idei helyhatósági választásokon elért eredményeket hangsúlyozta Dudás Annamária a Nemzeti Szabadelvű Kör részéről: „A munkánk meghozta az eredményeit, jó eredményeket értünk el, nekünk, az RMDSZ-nek csak a romániai magyar emberek lehetnek a szövetségeseink” - hangsúlyozta Dudás.

Ezt követően a MIÉRT frakció nevében a 23 éves Geréd Imre, az RMDSZ legfiatalabb tanácsosa felszólalásában a MIÉRT helyhatósági választásokat megelőző kampányban folytatott tevékenységét hangsúlyozta.  „Úgy gondoljuk , hogy az RMDSZ és  MIÉRT közötti  10 éves együttműködés a  megkötött partnerség keretén belül politikai vonalon is megvalósult. Azt tudjuk mondani, hogy több mint 400 helyi tanácsosunk és 22 polgármesterünk van. Ez az jelenti, hogy a MIÉRT és az RMDSZ munkája megalapozott. Készülnünk kell az őszi választásokra, én, mint a legfiatalabb képviselő, tudom, hogy parlamenti képviselet szükséges ahhoz, hogy az önkormányzati munka is sikeres legyen” – zárta beszédét Geréd Imre. Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnöke a Szórvány frakció nevében szólalt fel, beszédében a Brassó megyei eredményeket részletezte. „A szórványban ott volt a legnehezebb, ahol kevés eséllyel indultunk. Brassó megyében az RMDSZ 33 százalékkal ért el jobb eredményt, mint 2008-ban.” Az RMDSZ sikeres szerepléséről számolt be Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a Tulipán frakció részéről úgy fogalmazott: „az RMDSZ-t bármennyire is mocskolták, országos szinten elérte az öt százalékos parlamenti küszöböt és Bihar megyében 24 település vezetését látja el. Ebből négy településen  a magyarság nincs többségben.”

Márton Árpád parlamenti képviselő az idei parlamenti választásokra vonatkozó törvényt részletezte. „Az őszi parlamenti választásokat a 2008-as választási törvény szerint szervezik meg, amely mindenkinek esélyt ad arra, hogy bejusson a parlamentbe. Ez a különbség az új, elutasított törvénnyel szemben. Minden olyan mandátum, amit nem mi szerzünk meg, azt mások fogják megszerezni” – vélte  Márton Árpád. A Kolozs megyei választási eredményekről és a magyar versenypártok választásairól Máté András Levente a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke nyilatkozott. „Kolozs megyében a 2008-as választásokon 36232 szavazatot kaptunk, idén pedig 38903 szavazattal zártuk a választást.  Kiemelném a kolozsi példát, ahol egy szavazaton múlott, hogy a község alpolgármestere RMDSZ-es, hiszen az EMNP színeiben bejutott tanácsos a szociáldemokraták mellé állt.” „A magyar-magyar versenyt megnyertük, de a román-magyar versenyt elveszítettük, el kell gondolkoznunk azon, hogy miként tudunk erőteljesebben jelen lenni olyan helyeken, ahol a többségi nemzettel versenyzünk” - vélekedett Eckstein Kovács Péter Babos Aranka, az RMDSZ vajdahunyadi szervezetének elnöke, a MIÉRT által kinevezett SZKT titkár felszólalásában a Hunyad megyei történésekre hívta fel a figyelmet, elmondta, hogy annak ellenére, hogy a román pártok képviselői nacionalista kampány folytattak az RMDSZ ellen, emelt fővel zárták a választásokat.


Kelemen Hunor szövetségi elnök a politikai vitát követően ismertette az SZKT állásfoglalását a sepsiszentgyörgyi Mikó-ügyben, kiemelve, hogy olyan precedenst teremthet, ami visszapörgetheti közel 50 esztendővel az időt. Az állásfoglalást a szövetségi képviselők egyhangúan elfogadták. Az SZKT állásfoglalását alább olvashatják.

 

A Szövetségi Képviselők Tanácsának állásfoglalása

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség felháborodva és értetlenül fogadja azt a döntést, hogy Markó Attila államtitkárt három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság alapfokon. A Korrupcióellenes Ügyészség közérdek elleni hatalommal való visszaélés vádjával indított eljárást a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt. Határozottan elítéljük a Markó Attila ellen folyó bűnvádi eljárást, az alapfokon meghozott döntést igazságtalannak tartjuk.
    
Az RMDSZ megalakulása óta az elkobzott és államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért harcolt, sokszor nagyon erős és negatív politikai ellenszélben. Ma már a Szövetségnek köszönhetően számos egyházi és magáningatlan került vissza jogos tulajdonosához, a restitúciós folyamatnak azonban távolról sincs vége. 1990 óta az RMDSZ tisztségviselői ezért is dolgoznak. Ezt tette Markó Attila is, aki politikai pályája során több mint 1000 államosított ingatlan visszaszolgáltatásában segített. A bíróság alapfokú döntése során nem csak Markó Attila államtitkárt hurcolják meg, hanem visszaállamosítják a Székely Mikó Kollégium épületét, és 1,1 millió lejes kártérítés kifizetésére kötelezik a református egyházat. Ezt a jogállamiság teljes mértékű lábbal tiprásának tartjuk, és úgy véljük, az erdélyi magyar közösséget ért egyik legaljasabb támadásról van szó.
    
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megengedhetetlennek és elfogadhatatlannak tartja, hogy ilyen tisztességtelen módon kompromittáljanak egy felelős politikust, aki a romániai magyar közösség és a Szövetség érdekeit tartva szem előtt végezte feladatait. Felháborítónak tartja ugyanakkor, hogy a román igazságszolgáltatás ezzel a döntésével gyakorlatilag visszafordítja az időt, és a legsötétebb kommunista érát idézi, amikor egy egyházi ingatlan visszaállamosításáról dönt. Mindez azt bizonyítja, hogy Romániában továbbra is etnikai és politikai jellegű bírósági döntések születnek, az igazságszolgáltatás valós reformja még nem történt meg.
    
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az erdélyi magyar történelmi egyházak az elmúlt 22 esztendőben az együttműködés fontosságát felismerve egységes cselekvési terv mentén, közösen, folyamatosan konzultálva foglalkozott az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásával. Romániában megközelítőleg 1700 államosított ingatlant kértek vissza az erdélyi magyar történelmi egyházak a restitúciós törvények alapján, az ingatlan-visszaigényléseiknek körülbelül kétharmada, mintegy ezer épület esetében született kedvező döntés.
    
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szolidaritást vállal Markó Attilával és a bűnvádi eljárás két másik vádlottjával, Marosán Tamással, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadójával, valamint Silviu Climmel, az igazságügyi minisztérium volt tanácsadójával. Kiállunk mellettük, biztosak vagyunk abban, hogy az ellenük felhozott vádak alaptalanok, és bízunk abban, hogy a most zajló politikai per minél hamarabb lezárul. Úgy véljük, Markó Attila ügye nem egyéb, mint boszorkányüldözés, rossz szándékú meghurcolás, amely nyilvánvalóan a magyar érdekképviselet ellen is irányul.
    
Biztosítjuk a visszaszolgáltatási ügyben érintetteket és a közvéleményt, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy a Mikó-per ügye eljusson a legfontosabb nemzetközi fórumokhoz, ugyanakkor széleskörű társadalmi szolidaritás kifejezésére kérjük az egyházakat, a civil társadalmat, az egész erdélyi magyar közösséget!

Szövetségi Képviselők Tanácsa



Szövetségi Képviselők Tanácsa, Marosvásárhely Szövetségi Képviselők Tanácsa, Marosvásárhely Szövetségi Képviselők Tanácsa, Marosvásárhely
Hanganyag:
Kelemen Hunor nyilatkozata


Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.