Az RMDSZ továbbra is fenntartja javaslatát a devizahitelesek megsegítésére

2014.02.05. | gazdaság
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Az RMDSZ továbbra is fenntartja javaslatát a devizahitelesek megsegítésére

A devizahitelesek megsegítésére vonatkozó törvénytervezet további fejleményeit ismertette ma, február 5-én Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője a Nagyváradon tartott sajtótájékoztatón. 

A Szövetség korábban benyújtott törvénytervezete szerint a devizahitelesek esetében, a fogyasztó kérésére, a hitelező bankok kötelesek átváltani a valutában megkötött hitelt nemzeti valuta alapú hitelre, mégpedig a hitelszerződés megkötésének idején érvényben lévő valutaárfolyam szerint. Erre azért van szükség, mert az utóbbi években a lej értéke jelentősen csökkent az euróval, dollárral és svájci frankkal szemben. A képviselő bíztatónak nevezte azt, hogy az RMDSZ törvénymódosító javaslatából kiinduló közvita során már a kormány is jelentett be ezirányú kezdeményezést, még ha azt elégtelennek is minősítette.

 

A kormány devizahitelesekre vonatkozó javaslata időszakos megoldást nyújt, mindössze 2 éves halasztást ad a törlesztőrészlet egy részének visszafizetésére, azon hitelesek esetében, akiknek nincs 90 napnál több hitelhátralékuk és havi jövedelmük nem haladja meg az átlagfizetés 1.610 lejes értékét. Cseke Attila képviselő szerint ez nem foglalkozik, és nem segít azon állampolgárokon, akik több hónap vagy akár évek óta nem tudják fizetni hitelrészleteiket. A kormány nem foglalkozik azon okokkal sem, amelyek miatt a hitelesek fizetésképtelenné váltak, mégpedig a lej valutaértékének csökkenésével, valamint az irreálisan magas kamatok, kezelési költségek és illetékek problémájával sem.

 

„A kormány javaslata nem foglalkozik a valutaárfolyam-csökkenés következményeinek kiiktatásával, sem pedig a hitelek indokolatlan magas kamatjával és kezelési költségeivel. Ez a javaslat a jelzáloghitel problémákkal küszködő állampolgárok egy nagyon kicsi részén segít és azt is csak időszakosan teszi, hiszen az elhalasztott törlesztőrészletet utólag ki kell fizetni. Egy jelzáloghitel esetén a bank kötelezi a kérelmezőt a jelzálog ingatlan biztosításának megkötésére, valamint különböző kezelési költségek megtérítésére. A hitelek esetében ezek a költségek az első években kétszer, akár háromszor is nagyobbak, mint maga a hitelrészlet.” – nyilatkozta Cseke Attila képviselő.

 

A honatya egy konkrét példával is szemléltette, hogy mekkora összegeket kell visszafizetnie egy hitelesnek. Egy 2008-ban, 15 éves futamidőre megkötött 21 ezer eurós jelzáloghitelre 2013-ig 15.300 eurót fizettek vissza, amelyből mindössze 5.600 eurót tesz ki a törlesztőrészlet, míg a kamat, a kezelési költségek és a jelzálog biztosítása 9.700 euró. Ez 45 százalékos nyereséget jelent a bank számára az első öt évben. A visszafizetendő teljes összeg pedig több mint 37 ezer eurót tesz ki a hitelszerződés befejezésekor.

 

„A kormány javaslata szerint a bank joga eldönteni, hogy átváltja-e a kérelmező hitelét nemzeti valutára vagy nem. Az RMDSZ javaslata szerint a bankok, a hiteles kérésére kötelesek lennének átváltani a valuta alapú jelzáloghiteleket nemzeti valutára, éspedig a hitelszerződés megkötésének hónapjában az érvényben lévő valutaárfolyam alapján, nem pedig az átváltás napján érvényben lévő árfolyam szerint. Ennek a törvénynek az elfogadásával a hitelesek továbbra is fizetni tudnák törlesztőrészleteiket, és csökkenne a jelzálogba adott ingatlan elvesztésének a veszélye is. Véleményünk szerint a banknak és az állampolgárnak együtt kell viselniük a kockázatot, az nem terhelheti egyedül a hitelest.” – zárta nyilatkozatát Cseke Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.