Az uniós öntanúsító rendszer nem korlátozhatja az európai kkv-k versenyképességét

2015.01.20. | Európai Unió
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Az uniós öntanúsító rendszer nem korlátozhatja az európai kkv-k versenyképességét

Fotó: Bethlendi Tamás

A fegyveres konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám és ezek ércei, valamint az arany kitermelői, feldolgozó és importőrei számára, mint szakágazatnak is kiegyensúlyozott uniós szabályozásra van szüksége, amely nem korlátozza versenyképességüket a globális piacon, ez kiemelten érvényes az adott területen tevékenykedő európai kis- és középvállalkozásokra is – fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselő, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság alelnöke.

Winkler Gyula jelentéstevőként dolgozik azon a rendeleten, amely az uniós öntanúsító rendszer létrehozását írja elő a fegyveres konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám és ezek ércei, valamint az arany – a szaknyelvben 3TG-nek (azaz the 3T's and gold) is nevezett ásványok – importőrei körében. Az INTA alelnöke kedden délelőtt munkareggelit szervezett az Európai Parlamentben, amelynek ez a kérdéskör volt a témája, az Európai Bizottság szakértőinek, EP-képviselőknek és a direkt módon is érdekelt európai vállalatok képviselőinek bevonásával.

 

Ebből az alkalomból Winkler Gyula arról beszélt, hogy az európai szabályozásnak az elsődleges célja az, hogy felszámolja a kapcsolatot az ásványi kincsek kitermelése, feldolgozása és a fegyveres konfliktusok finanszírozása között Afrika, Dél-Amerika és Ázsia elmaradott területein. Kitérve az uniós öntanúsítási rendszer kötelező vagy fakultatív jellegére, Winkler Gyula elmondta, úgy érzékeli, hogy az ipar képviselői bizalmatlanok az európai törvényhozással szemben, ugyanakkor a civil társadalom és egyes politikai erők is fenntartással kezelik, hogy a vállalatok valóban felelősen viselkednének, amennyiben az öntanúsítási rendszer fakultatív lenne. "Azt vettem észre, hogy az ipar nincs meggyőződve arról, hogy jó, kiegyensúlyozott szabályozási keretet tudunk teremteni, amely nem nyirbálná meg az európai vállalatok versenyképességét, de az is látható, hogy a civil társadalom is bizalmatlanul szemléli, hogy az ipar képviselői valóban részt vennének a konfliktusos övezetek problémáinak megoldásában" – hívta fel a figyelmet az INTA alelnöke.

Szerinte az európai szabályozás nem éri el elsődleges célját, amennyiben az Európai Unió nem erősíti meg cselekvőképességét az elmaradt országokban és régiókban. Ezért növelni kell azoknak a programoknak a költségvetését, amelyek az adminisztratív teljesítmény  javítását, a jó kormányzás kialakítását célozzák. Ezzel egyidőben fontos megtalálni a megfelelő civil szervezeteket, akik valós partnerek lehetnek a konfliktusos övezetekben.

 

Winkler Gyula elmondta, reméli, hogy az Európai Parlamentben folytatott eszmecsere felér egy "virtuális KKV-teszt alkalmazásával. "Remélem, hogy a mai eszmecserék alapot képez majd a készülő európai szabályozás hatásának elemzéséhez" – emelte ki Winkler Gyula, hozzátéve, hogy a 3TG kitermelésében, feldolgozásában és kereskedelmében közvetlen módon érintett ipar direkt vagy indirekt módon több millió munkahelyet biztosít az Európai Unióban.

 

A SME Europe által szervezett munkareggelin részt vett Signe Ratso, az Európai Bizottság Stratégiai és Kereskedelmi Elemzés Igazgatóságának vezetője, Guy Thiran, az Eurometaux igazgatója, Luisa Santos a Businesseurope részéről volt jelen, Marius Baader a német autóipar (VDA) képviseletében vett részt.

 

Jelenleg több olyan nemzetközi kezdeményezés is van, amely a fegyveres konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származású ásványok felelősségteljes beszerzését tűzi ki célul
A legismertebb ilyen kezdeményezéseket 2011-ben illetve 2010-ben hozták létre: az OECD útmutatása a konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról, valamint az Egyesült Államok által 2010-ben elfogadott, tőzsdei reformról és fogyasztóvédelemről szóló Dodd–Frank-törvény 1502. szakasza. Az EU 2011-ben az OECD keretében politikai kötelezettséget vállalt, hogy támogatja az útmutatás szélesebb körű alkalmazását. Tavaly tavasszal az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, amelyben felkérte az Európai Bizottságot, hogy állítson össze egy törvénytervezetet az adott ágazat szabályozására.

 

A most közvitára bocsátott rendelet-javaslat az ónt, tantált, volfrámot, ezek érceit és az aranyat az európai piacra behozó valamennyi uniós piaci szereplőre összpontosít. Meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az említett szereplők öntanúsítás alapján a szóban forgó ásványok és fémek felelősségteljes importőreinek minősülnek.

 

A Winkler Gyula által koordinált jelentést az INTA vitatja meg, ehhez a Külügyi és a Fejlesztési Bizottság is egy-egy véleményezést fogalmaz meg. Az Európai Parlament napirendje szerint a jelentést áprilisban Strasbourgban vitatja meg a plénum. Az EU az egyik legnagyobb 3TG importőr, az elektronikai és elektrotechnikai ipar a legnagyobb felhasználója ezeknek az ásványoknak és érceknek. 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.