Biró Rozália: határozottan tudjunk a nők és férfiak közötti egyenlőség fele haladni

2016.10.30. | RMDSZ Nőszervezet
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Biró Rozália: határozottan tudjunk a nők és férfiak közötti egyenlőség fele haladni

Szombaton, október 29-én, Nagyváradon került sor az RMDSZ Nőszervezetének IV. Országos Küldöttgyűlésére, amelynek keretén belül az éves tevékenység kiértékelése mellett bemutatkoztak a parlamenti választások alkalmával bejutó helyen induló nő jelöltek.

A küldöttgyűlés megnyitásaként Biró Rozália, az RMDSZ Nőszervezetének elnöke az idei év kihívásaira visszatekintve köszöntötte a küldötteket: „A politikai képviselet területén szervezetünk első és legkomolyabb próbatételét az önkormányzati választások jelentették, ahol olyan lényeges előrelépést, számszerű növekedést sikerült elérnünk, amelyre bátran büszkék lehetünk és, amely azt a közéleti elismertséget mutatja, amelyre ezek a hölgyek szert tettek. 2-ről növekedett 7-re a nő polgármesterek, 12-ről 20-ra az nő alpolgármesterek, valamint 243-ról 283-ra a helyi és megyei női tanácsosok száma, amely eredmény is azt mutatja, hogy a közösség ismeri és elismeri a hölgyek munkáját.”

Házigazdaként Cseke Attila, a Bihar megyei RMDSZ elnöke üdvözölte a hölgyeket, hangsúlyozva annak a fontosságát, hogy továbbra is meg kell találni azt az összhangot férfiak és nők, fiatalok és idősek, tapasztaltak és kevésbé tapasztaltak között, amely sikeressé teszi az RMDSZ-t, és annak keretein belül a nőket is.

Az RMDSZ Nőszervezetének megalakulásáról a 2013-as csíkszeredai Kongresszuson szavazott a Szövetség. Visszatekintve, Kelemen Hunor elmondta, ezzel a döntéssel sikerült felzárkózniuk más európai szervezetekhez, amelyeknek már évek óta létezik hasonló belső platformja. Rámutatott, bár eddig is voltak olyan nők Erdélyben, akik szívesen vállaltak közéleti szerepet, szívesen tettek közösségükért, a Nőszervezet megalakulása ezt tovább erősítette.

Az elnök szerint, megfelelő választási részvétel mellett az RMDSZ parlamenti frakciójában megnégyszereződhet a női jelenlét, hiszen Biró Rozália mellé bekerülhet Benkő Erika háromszéki, Ambrus Izabella brassói, Hegedüs Csilla kolozsvári, illetve Csép Andrea Maros megyei jelölt is. „Több, mint ami eddig volt, de kevesebb, mint amennyit szerettünk volna. Viszont ha így haladunk, el tudunk jutni odáig, hogy fele-fele arányban legyünk. Erre az egyensúlyra, a nők és a férfiak közös munkájára a társadalom minden színterén szükség van” – mondta.

Kelemen Hunor kiemelte, embertől emberig kell haladniuk ebben a kampányban, a közösségi érdeket helyezve előtérbe, tevékenységüket a közjónak rendelve alá.
„A politikai osztályt ma nem nézik jó szemmel, aki most úgy dönt, hogy jelöltként indul, számolnia kell ezzel, és meg kell próbálnia megváltoztatni azt, ahogyan az emberek a politikára tekintenek. Éppen ezért az első és legfontosabb célunk, hogy a közösséget, a közjót szolgáljuk, a magyar közösség érdekeit helyezzük előtérbe. Nem könnyű a dolgunk, hiszen a társadalmi elvárások hatalmasak, mi pedig csak olyan ígéreteket tehetünk, olyan terveket mutathatunk, amelyek megvalósíthatóak, kivitelezhetőek” – fogalmazott az elnök, majd beszélt a Szövetség programjáról, annak főbb pilléreiről. Elmondta, az RMDSZ számára prioritás az oktatás reformja, amelynek keretében csökkenteni kell a tantervet, el kell törölni a házi feladatot, a hangsúlyt a minőségi oktatásra kell helyezni, de beszélt arról az adókedvezményről is, amely értelmében a családok – gyermekeik számával arányosan – kevesebb jövedelemadót kellene, hogy fizessenek. Kiemelte, az RMDSZ-nek van javaslata arra is, hogy miként kellene fejlődnie Erdélyben és Romániában az infrastruktúrának, hogyan támogatnák a vidéki gazdákat, termelőket. „Nem lehet úgy teljesítményt várni, hogy a közszférában és a magánszférában dolgozóknak is egy része a minimális szint alatt él. A minimálbérnek is emelkednie kell: 1250 lejről 2000 lejre kell emelni fokozatosan” – szögezte le.

Winkler Gyula EP-képviselő az Európai Unió változásáról beszélt, ismertetve a jelenlegi helyzetet és az Unió mellett érvelve: „Tartsuk meg az uniót, de építkezzünk értékeinkre: az emberi jogok tiszteletére, a toleranciára, humanizmusra, a kisebbségek tiszteletére, másság elfogadására, a keresztény értékekre, amelyek tulajdonképpen az Európai Néppárt értékei is. Az RMDSZ nem véletlenül kötelezte el magát az európai keresztény-demokrata értékek mellett már a kilencvenes évek elején. Rengeteg forgatókönyv van, hogy milyen Európát kell építeni, mi, romániai magyarok olyan Európát akarunk, ahol közösségünk tagjai otthon érezhetik magukat. Amit az RMDSZ újratervezés címszó alatt meghirdetett, ugyanarról beszélünk az Európai Néppártban is. Arra van szükségünk, hogy közelebb legyünk az emberekhez, hogy empátiával viszonyuljunk a másikhoz, hogy őszintén politizáljunk. El kell vetni a mai politikára egyre gyakrabban jellemző iszapbirkózást, és vissza kell adni a politikának az eleganciát, a kecsességet, ebben pedig a Nőszervezetnek óriási szerepe lehet. Szükség van a nőkre az erdélyi magyar politikában is" – hangsúlyozta Winkler Gyula, aki sok sikert kívánt a nőszervezet  jelöltjeinek a december 11-ei megmérettetésen.

A folytatásban Dr. Doris Pack, az Európai Néppárt Nőszervezetének elnöke és Dr. Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének országos elnöke szóltak a jelenlevőkhöz, az egymásra figyelésnek, egymás megismerésének, illetve annak a lehetőségnek a fontosságát hangsúlyozva, hogy a nők tehetségüket ki tudják bontakoztatni.

Ezt követően az RMDSZ Nőszervezetének a parlamenti választások során befutó helyen levő jelöltjei ismertették röviden célkitűzéseiket.

Ambrus Izabella, Brassó megyei képviselőjelölt a szórványban fellelhető problémák szempontjából határolta be céljait: „A kisebbségvédelmi munkát hivatásomnak tekintem. Szórvány megyénkben különös fontossággal bír a magyar iskola, így azon dolgozok, hogy minőségi oktatást biztosítsunk minden magyar gyermeknek. Úgy gondolom, hogy képviselőként még több megoldást találhatunk a magyar közösség számára fontos kérdésekre.” Kiemelte: „Pozitívan gondolok előre – nem tehetünk másképp. Olyan újításokért fogok dolgozni, amely a Brassó megyei magyar közösséget viszi előre és biztonságos jövőt biztosít számukra. Szórvány megyénknek az elmúlt négy évben nem volt képviselője, most - jó eredmény esetén - lesz. Minden erőmmel azon leszek, hogy magyarjaink bízzanak képviselőjükben és bátran forduljanak hozzám.”

Benkő Erika, Kovászna megyei képviselőjelölt, politológusként, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat vezetőjeként mutatkozott be: „Térségünkben olyan a geopolitikai helyzet, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy közösségünk problémáit, de céljait is a nemzetközi közvélemény és szervezetek előtt határozottan képviseljük. Hiszem, hogy reális törvények által világosan szabályozott kereteket kell teremtenünk az erdélyi magyarság anyanyelvhasználatának. Az a tapasztalatom, hogy nyelvhasználat egyrészt politikai akarat kérdése, de ugyanakkor nagyon nagy mértékben pénzügyi kérdés is. Az egyik leggyakoribb magyarázat a kétnyelvűség hiányára is, hogy nincsen erre megfelelő keret, nincsen rá pénz. A legkézenfekvőbb megoldás erre az lenne, ha a román állam vállalná a kétnyelvűség költségeit, és ennek részleteit törvényben rögzítené a parlament.

Biró Rozália, Bihar megyei képviselőjelöltként kiemelte, a nőknek meg kell találniuk azokat az eszközöket, amelyekkel befolyást tudnak gyakorolni, és amelyhez elengedhetetlen egy-két olyan tisztség, amelyből a közösségért tenni lehet. 16 év tapasztalatára alapozva arra bíztatta a hölgyeket, hogy tanuljanak a férfi kollégák hibáiból, ne ismételjék meg azokat, tudatosan építsék egymást. „Merjük egymás kezét fogni, merjünk egymásba kapaszkodni, és egymást támogatni, hisz, ha többen vagyunk, az embert próbáló feladatok, amelyekkel minden tisztséget vállaló nőnek szembe kell néznie, könnyebbek lesznek. Bölcsességet kívánok magunknak és azt, hogy határozottan tudjunk a nők és férfiak közötti nem esélyegyenlőség, hanem egyenlőség fele haladni.” – fogalmazott.

Csép Andrea, Maros megyei képviselőjelölt elmondta: „A mai világban nem könnyű női politikusnak, jelöltnek lenni, hisz minden cselekedetet, minden kimondott szót kétszer át kell gondolnunk. Mi védőruha nélkül dolgozunk, és nőkként a lelkünk van kitéve, hisz, annak érdekében, hogy megnyíljunk, sebezhetővé válunk. Mindazonáltal azt vallom, hogy szükség van a nőkre a politikában, hisz egy olyan egyensúlyt kell teremtenünk, amelyet mi magunknak kell megtalálnunk: először önmagunkban, a családunkban, majd a közösségben. Ez egy nagy kihívás, amelyet csakis csapatban, egymást erősítve valósíthatunk meg.” Hozzátette: „Azt a munkát, amire vállalkozunk, csak akkor tudjuk jól csinálni, ha szívvel-lélekkel hiszünk benne. Azt gondolom, hogy a szociális területen, amelynek képviseltére vállalkozom, olyan megoldásokban kell gondolkodnunk, amelyek minél hamarabb megszületnek. Ebben pedig szükségünk van egymásra: nőkre és férfiakra egyaránt, az egyensúlyra.”

Hegedüs Csilla, Kolozs megyei képviselőjelölt bemutatkozása előtt Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármesterének kivizsgálásra reflektált: „A Kolozs megyei delegáció nem teljes, hisz hiányzik belőle az a hölgy, aki a legtöbb magyar ember alpolgármestere, Horváth Anna, akit, most azért hurcolnak meg, mert a feladatát végezte. Nekünk most az a feladatunk, hogy biztassuk őt, hogy érezze, hogy nincs egyedül, hisz mi ismerjük az igazságot, még ha azt ferdíteni is próbálják.”

A parlamenti választásokon való megmérettetésének indítékaként a következőket emelte ki: „Azért indulok, mert elegem van. Elegem van abból, hogy Erdély számos településén lerombolják azt, amit mi az elmúlt ezer évben itt építettünk. Úgy gondolom, hogy azok az emberek, aki ezt megteszik, a törvény előtt kell feleljenek. A másik dolog, amiből elegem van az az, hogy a gyermekeink kivándorolnak. Ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk, hogy elérjük, hogy a fiatalok itthon maradjanak, a külföldön megszerzett tudással hazajöjjenek, mi elsősorban, anyák, akik ismerik a gyereküket, egy nyitott társadalmat és élhető körülményeket kell megteremtsünk: perspektívát kell nyújtanunk, megmutatnunk a jövőt Erdélyben.” Ugyanakkor harmadik okként hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar társadalom nem engedheti meg, hogy mellőzze a komoly tapasztalattal rendelkező nők szakmai tudását, és szeretné, hogy ha a nőszervezet úttörő csapatának példájából kiindulva egyre több nő merne közéleti szerepet vállalni. 

A felszólalások zárásaként Csóti Emese, az RMDSZ Nőszervezetének ügyvezető elnöke az elmúlt időszak közbeszédét meghatározó téma kapcsán határolta be az RMDSZ Nőszervezetének feladatát: „Meg kell tanulnunk elfogadni azt, ami esetleg a saját értékrendünkhöz képest más. Nekünk, egy nemzeti kisebbség értékteremtő tagjaiként, jobban meg kellene értenünk azt, hogy a demokrácia nem egyenlő a többség diktatúrájával. Olyan törvényekre van szükségünk, amelyek segítenek, és nem korlátoznak: segítenek az itthon maradásban, gyermekvállalásban és erősítik a közösséget. Az élettársi kapcsolat törvényesítése és társadalmi elfogadása egy gyakorlati segítség lehetne. Ez nem csupán a melegekről szól, hanem elsősorban egy férfiról és egy nőről, két emberről, akik ebben a formában akarnak együtt élni. Szűklátókörűségre, kétségbeesett bűnbakkeresésre vall az, ha azt hajtogatjuk, hogy ennek csak az azonos neműek lennének a haszonélvezői. Nőszervezetként nekünk helyre kell tennünk az ilyen félremagyarázásokat, és empátiával továbbra is azon kell dolgoznunk, hogy a nőkkel szembeni előítéleteket felszámoljuk, a családon belüli erőszakról nyíltan és hangosan beszéljünk, ne maradjunk közömbösek a társadalmi igazságtalanságokkal szemben. Eljött az ideje annak, hogy kimondjuk: azt szeretnénk, hogy olyan nők és férfiak képviseljenek bennünket, akik kiállnak, és nem lapulnak, akik hangosan és egyértelműen nevükön nevezik a problémákat és nem elmaszatolják azokat. Nem elég, hogy egyszerűen csak véleményük legyen bizonyos problémákról, hanem alaposan ismerniük is kell azokat."      

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.