Nélkülözhetetlen az emberi jogok betartását ellenőrző intézmény létrehozása Romániában

2013.12.12. | Emberi jogok
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Nélkülözhetetlen az emberi jogok betartását ellenőrző intézmény létrehozása Romániában

Biró Rozália, a Szenátus Emberjogi, Vallási és Kisebbségügyi Bizottságának elnökeként kerekasztal beszélgetést kezdeményezett Bukarestben az emberi jogok világnapja alkalmából, amelyet az Országos Diszkriminició-ellenes Tanács partnerségével szerveztek. A vitaindító beszélgetésen, az emberi jogok szakterületen dolgozó 42 intézmény és civil szervezet képviseltette magát. A jelenlévők áttekintették, hogy Romániában miként tisztelik az emberi jogokat, illetve milyen eszközök és módszerek állnak rendelkezésre arra, hogy monitorizálják az emberi jogok megsértését.

A kerekasztal beszélgetésen ugyanakkor bemutatták az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács által elvégzett közvélemény-kutatást, amelyben felmérték, hogy idén milyen területeken és milyen fokon éreztek diszkriminációt a megkérdezettek, valamint a szakminisztériumoktól bekért információk alapján összesítették azokat az eszközöket, amelyek által figyelték és ellenőrizték az emberi jogok betartását Romániában. Biró Rozália, az RMDSZ Bihar megyei szenátora elmondta: az elhangzottakból arra a következtetésre jutottak, hogy nagyon sok területen nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, és emellett a második legnagyobb probléma az, hogy a megtapasztalt jogsértéseket igen kis mértékben jelentik fel.

 

„Sajnos a minisztériumok az általuk koordinált tevékenységi területeken saját apparátussal ellenőrzik a tevékenységüket és nagyon kis mértékben foglalkoznak az emberi jogok megsértésének felleltározásával, illetve a jelenség gyakoriságának csökkentésével”– mutatott rá Biró Rozália szenátor.

 

A Bihar megyei törvényhozó a továbbiakban összegezte a szakminisztériumoktól begyűjtött információkat, és elmondta: „az Igazságügyi Minisztérium dokumentumaiból kiderül, hogy harminchat börtön, két nevelőintézet és hat kórházbörtön tartozik felügyelete alá, de semmilyen emberjogi kihágással nem találkozik az általa koordinált intézményekben. A minisztérium egyetlen problémát nevesít jelentésében, és pedig azt, hogy túlzsúfolt az intézmény és emiatt nincs lehetőség az EU-normáknak megfelelő minimális területet biztosítani a bebörtönözötteknek.”  A szenátor ezt követően a Munkaügyi Minisztérium jelentéséből kiemelte: annak ellenére, hogy összesen 3046 szociális szolgáltató van Romániában, amelyek 6300 féle szociális szolgáltatást biztosítanak és a sérült személyek részére fenntartott intézmények száma 389 és mindezekben az intézményekben 19 ezer sérült személy részesül ellátásban, nem rendelkezik semmilyen eszközzel a minisztérium, amellyel monitorizálnák az emberi jogok betartását ezekben az intézményekben.

 

„A Nép Ügyvédjének intézménye az a struktúra, amelynek feladata, hogy a különböző beadványok révén ismerje a visszaéléseket, amelyek az emberi jogok megsértésére, illetve a diszkriminációra vonatkoznak. Idén az intézmény 4923 beadványt kapott, amelynek 92 százaléka három alapvető emberi jogot sértett: az információhoz való hozzáféréshez jogát, a petíciók benyújtására vonatkozó jogot és a közigazgatási intézmények emberjogot sértő magatartását. Mindezek ellenére tudomásul kell vennünk, hogy a benyújtott beadványok egyharmada semmilyen megoldásában nem részesült jelen pillanatig” – hívta fel a figyelmet Biró Rozália.

 

Ezt követően a szenátor elmondta, hogy a Külügyminisztérium jelentéséből kiderül: az Európai Bíróság által emberjogi kérdéskörökben meghozott határozatok értelmében 263 határozat van, amely kimondja, hogy legalább egy alapvető jogot sértettek meg a Romániában. „Ezek közül 88 határozatot hoztak a sérelmezők iránti rossz bánásmód és kínzás, valamint embertelen magatartás miatt, 18 esetben pedig az élethez való jog korlátozásának sérelmezését állapították meg, valamint 124 olyan végzése van az Európai Bíróságnak, amely kimondja, hogy nem volt igazságos a bírósági eljárás az illető személy ellen. Mindezért Romániának összesen 65 millió lej kárterítést kellett fizetnie az utóbbi három évben” – mutatott rá Biró Rozália majd elmondta, hogy a Legfőbb Ügyészség 22 ezer különböző beadványt tart számon, amelyek közül 2627 az emberi jogok megsértésére vonatkozik, de az intézmény nem rendelkezik semmilyen módszerrel, amellyel az emberi jogok megsértését vizsgálnák.

 

„Következtetésként elmondhatjuk, hogy Romániában a különböző minisztériumok és intézmények nem követik tevékenységük és szolgáltatásaik során az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását. Ily módon nem lehetséges a jogsérelmek felmérése és az arra irányuló törekvés sem, hogy a következőkben ezek száma csökkenjen. 2009-ben Románia kötelezettséget vállalt arra, hogy két év leforgása alatt létrehozza azt a független intézményrendszert, amely nyilvántartja az emberi jogok megsértését és a rossz bánásmód megelőzéséért küzd. Azóta háromszor kért halasztást a román állam, ez intézményrendszer felépítési határidejére, amire eddig még soha nem volt példa az Európai Unióban. Mindezek ellenére bár a végső határidő az intézmény létrehozására és működtetésére 2014 novembere, a jövő évi költségvetésben sincs elkülönített összeg e mechanizmus működésére” – hangsúlyozta Biró, majd kifejtette, hogy az Emberjogi, Vallási és Kisebbségügyi Bizottság elindított egy törvénykezdeményezést, amelynek célja a rossz bánásmódok megelőzését, illetve nyilvántartását szolgáló Nemzeti Tanács létrehozása. „A létrehozandó intézménynek függetlennek kell lennie és a Parlamentnek lenne alárendelve azért, hogy a minisztériumok tevékenységét ne belülről, hanem külső megfigyelőként és értékelőként vizsgálhassa” – taglalta a szenátor az általa vezetett bizottság által elindított törvénykezdeményezést.

 

A kerekasztal beszélgetés konklúzióiról elmondta, hogy tekintettel arra, hogy Romániában nincs egy valós párbeszéd az intézmények között az emberi jogok tiszteletben tartásáról és nincsenek összehasonlítható adatok ezen jogok megsértésére vonatkozóan, szükséges egy olyan országos monitoriázálási rendszer kidolgozása, amely az emberi jogokra vonatkozik, illetve létfontosságú félévente egy széleskörű párbeszéd szervezése, amelyet az emberjogi bizottság fog koordinálni.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.