Bölcsődétől az egyetemig – Szabó Ödön számos jelentős kihívásról beszélt

2017.09.30. | MIÉRT
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Bölcsődétől az egyetemig – Szabó Ödön számos jelentős kihívásról beszélt

A képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke előadásában a kiszámíthatóság jelentőségére hívta fel a figyelmet. Az oktatási hálózat stabilitásában komoly eredményeket ért el az RMDSZ: a román tannyelvű intézmények gyakorlatával szemben sikerült stabilizálniuk az iskolavezetői pozíciókat. Az új tanügyi törvényben fontos lesz ennek a megőrzése – mutatott rá.

A törvény alkalmazására is rátért: bár 1,5 millió új lejt elkülönítettek a Kisebbségi Pedagógusképző Központ létrehozására, de ez a mai napig nem történt meg. Az Oktatáskutatási Intézetben magyar osztály létrehozását is régóta tervezik, ez pedig különösen fontos volna a PISA-méréseken belüli kisebbségi minta kialakítására.

Elhangzott az is, a vegyes tagozatú iskolákban az igazgatók egyike a kisebbségi tagozatból kellene kikerüljön, de ez a gyakorlatban nincs így. „Több száz olyan intézmény van Romániában, nemcsak magyarok, ahol a törvény ugyan előírja ezt, de egy miniszteri rendelettel felülírják és létszámhoz kötik az aligazgatói tisztségek létrehozását” – fogalmazott.

Magániskolák, így felekezeti oktatási intézmények normatív finanszírozását jelenleg biztosítja a törvény ugyan, de ez nem igaz az egyetemi oktatásra. Az idén sikerült kiskaput nyitniuk erre a lehetőségre, miután a magyar lelkészképzés állami támogatását elérték – hangzott el. A cél az, hogy ahol nincs csak román nyelvű felsőoktatási képzés, a magyar magán vagy felekezeti szakok kapjanak finanszírozást.

Elhangzott: a bölcsődei pedagógusokat az önkormányzat alkalmazza, az oktatási hálózatnak nincsenek alárendelve. Ennek következtében a bölcsődéknek nincs nyelvük, így magyar és román csoportok sincsenek hivatalosan – a jóindulaton múlik, hogy működnek-e ilyenek külön. El kell érni, hogy legyen normatív finanszírozás a bölcsődei rendszernek is. 

A speciális oktatásról Szabó elmondta, számos magyar gyereket azzal az indokkal, hogy „úgysem fejleszthető”, román nyelvű tagozatra írtak be a román intézményvezetők évekig Bihar megyében, immár sikerült létrehozni az önálló magyar speciális iskolát. A jövőben ezekre a problémákra is oda kell figyelni – hangsúlyozta a parlamenti képviselő. A munkaügyi képzésről megtudhattuk: ugyan törvény szerint kötelező, ez azonban csak román nyelven elérhető.

Problémát okoz ugyanakkor, hogy a román nyelv és irodalom tantárgy vizsgáin a román program szerinti mérést kapják a diákok, az eltérő képzés ellenére. Az erre vonatkozó törvényi módosítást elfogadták a képviselőházban, most a szenátusra várnak – hangzott el. Arra is oda kell figyelni, hogy a vidéki és városi oktatás minősége, a pedagógusok képzettsége között nagy a különbség, a távolságot csökkenteni kellene. A társadalmi különbségek nőnek a diákságon belül is, a magyar iskolai hálózatot gyakran mélyszegénységben élő romák tartják fenn. Ennek a korrekt kezelése egy nagy kihívás – mutatott rá Szabó. 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.