Borbély: hatékonyabbnak kell lennünk az EU-s pénzalapok lehívásában és felhasználásában (AUDIÓ)

2014.04.11. | gazdaság , Európai Unió , európai parlamenti választások
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Borbély: hatékonyabbnak kell lennünk az EU-s pénzalapok lehívásában és felhasználásában (AUDIÓ)

Fotó: Mihály László

A kis- és közepes vállalkozások rendelkezésére álló Európai Uniós forrásokról, illetve ezek jövőbeni hatékonyabb felhasználásáról tartott előadást Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke Marosvásárhelyen, a Multinvest Business Centernél. A rendezvényen Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere, és Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára, európai parlamenti képviselőjelölt is felszólalt.

„Paradox helyzetnek vagyunk a tanúi, hiszen ha a makró gazdasági mutatókat nézzük, azt látjuk, hogy Románia 3,5%-os növekedéssel zárta a tavalyi évet. Ebben az is közrejátszik, hogy hosszú idő óta nem volt az országnak ilyen alacsony az inflációja, a költségvetési deficit 3% alatt volt, ami Európai Uniós szinten is alacsonynak számít. Emellett az ország több árut exportált, mint amennyit importált, ami szintén pozitívum gazdasági szinten. Ha ezeket az adatokat nézzük, azt gondolnánk, hogy Románia egy kiaknázatlan ország befektetések szempontjából. Viszont ha megvizsgáljuk az adórendszerét, hamar rájövünk, hogy nem a legbarátságosabb a kis- és közepes vállalkozók felé, annak ellenére, hogy az elmúlt években mind az RMDSZ, mind más politikai alakulatok, próbáltak bizonyos engedményeket bevezetni. A Szövetség mindig előtérbe helyezte a gazdasági intézkedéseket, mert ezek munkahelyteremtést és egy jobb életet jelentenek. Ennek érdekében, a magyarországi Széchenyi-kártya mintájára javasoltuk a Kogălniceanu Kártya bevezetését, amelynek köszönhetően 2011-ben mintegy 5000 kis- és középvállalkozó tudott kedvezményes hitelt felvenni” – hangsúlyozta a gazdasági találkozón Borbély. Hozzátette, a 2011–2013 futamidejű program révén a vállalkozók évi 125 000 lej igényelhettek, részlegesen támogatott kamattal, állami garanciával.

 

Borbély László elmondta: az aktuális romániai adórendszer, az újonnan bevezetett adók, illetve az ezekkel járó bürokratikus folyamatok visszahúzó erőként hatnak a vállalkozásokra, cégekre, amit az egyes állami intézmények, ellenőrző szervek időnkénti beavatkozása csak elmélyít.

 

„Nem igaz, hogy nem lehet az állami adminisztrációt jól megszervezni, de azt sem várhatjuk el, hogy 25 év alatt Románia behozzon egy 50 éves gazdasági kiesést. Ennél sokkal több időre van szükségünk, annál is inkább, mivel az 1990-es évek után, az EU csatlakozási feltételeinek próbálva eleget tenni, Románia egy sor elhamarkodott privatizálási folyamaton ment át. Emellett az elmúlt években a turisztikai lehetőségeit sem aknázta ki Románia kellőképpen, és persze az sem segít, hogy a szállítási minisztérium hetente új prioritásokkal, elképzelésekkel áll elő az autópálya kapcsán. Az építkezés stagnál, és ez sok lehetséges befektetőt távolt tart az országtól” – fogalmazott Borbély. Hozzátette, úgy néz ki az Észak-erdélyi autópályára, amely Aranyosgyérestől lejön végül Marosvásárhelyig, két hónapon belül kiírják a licitet, de arra még mindig nem gondolt senki, hogy a Gyalu és a nyugati határ közötti útszakaszt is el kellene készíteni.

 

„Mindez azt bizonyítja, hogy a kormányzó pártoknak nem voltak elképzeléseik, és az infrastrukturális beruházásokat politikai döntésekként kezelték – az elmúlt évben ez volt a legnagyobb visszahúzó erő. Ezért is mondom azt, hogy Európai Uniós támogatásokra kell koncentrálnunk, főként, ami a nagy közbeszerzési beruházásokat illeti. A hazai költségvetésben egyik évről a másikra nem lesznek látványos változások, ezért már most be kell rendezkednünk, prioritizálnunk kell a 2014-2020-as időszakra” – fogalmazott a Szövetség politikai alelnöke. Hozzátette, mindezt jól bizonyítja az is, hogy míg 2010–2011-ben a Román Vízügy évente 1 milliárd lejt biztosított beruházásokra, 2014-ben csak 200 millió lejt tud befektetésekre fordítani, a Környezetvédelmi alap pedig, míg a 2010–2011-es periódusban 3,8 milliárd lejt tudott beruházásokra költeni, most egy 800 millió lejes költségvetésből gazdálkodik.

 

„Ezeken az eltéréseken kell javítanunk. Felmérésekre, prioritás listákra van szükségünk a polgármesteri hivatalok részéről, hogy okosan tudjunk gazdálkodni, és, hogy pontosan át tudjuk látni azt, hogy mennyi pénzre van szükségünk. Romániának 2015 végéig 31 milliárd eurót kellene az Európai Uniótól lehívnia. Eddig ennek csak a 30 százalékát teljesítettük, ezen is javítani kell, hatékonyabbnak kell lennünk” – összegzett előadásában Borbély László.

 

 

Hanganyag:
Borbély László nyilatkozata


Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.