Borbély László Brüsszelben: Románia el tudná látni a Kárpáti Egyezmény Titkárságának feladatait

2013.12.03. | Brüsszel , Európai Unió
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Borbély László Brüsszelben: Románia el tudná látni a Kárpáti Egyezmény Titkárságának feladatait

A Kárpát-régió makró-regionális stratégiáját vitató konferencián vett részt ma, december 3-án, Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke Brüsszelben

„A Kárpát-régió jövőbeni gazdaságfejlesztési stratégiája szorosan összefügg az Európai Unió jövőbeni fejlődésével, hiszen a Kárpátok makrorégiója nem egy jelentéktelen régió: ez a második legfontosabb hegyvidéki térség, az Európai Unió szintjén, fejlesztési stratégiájának kidolgozása precedens értékű lehet, példakép az EU jövőbeni működéséhez, politikai döntéseihez” - fogalmazott a konferencián Borbély László, majd röviden ismertette azokat a tényezőket, amelyek különlegessé és egyedivé teszik a Kárpát-régiót.

 

Európa legnagyobb hegyterületén, a Kárpátokban található a legnagyobb kiterjedésű érintetlen erdő Európában. Szintén itt találjuk Európa leggazdagabb flóráját, és ezt a térséget tartják az állatfajokban leggazdagabb vidéknek is. A Kárpátok-területén 36 nemzeti park, 51 természetvédelmi park és tájvédelmi körzet, 19 bioszféra rezervátum és további 200 más védett terület tartozik a Kárpátok Védett Területeinek Hálózatához. Emellett 36 természeti és kulturális helyszín szerepel a világörökségi cím esélyesei között, és közel ötven fontos zarándokhely is ezen a területen húzódik. A mi feladatunk ezen természeti gazdagságok megőrzése, fenntartható fejlesztése. Az ehhez szükséges humán és pénzügyi erőforrások előteremtéséhez egy hosszú távú, integrált tervet kell kidolgoznunk” - magyarázta Borbély László. Hozzátette, a legfontosabb cél egy egységes fenntartható fejlődési stratégia kidolgozása az Európai Unión belül. „Mint tudjuk, univerzális receptek nincsenek, hiszen minden egyes régió sajátos jellemzőkkel rendelkezik, és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ennek értelmében született meg a Duna-stratégia, amely a legkülönbözőbb helyi problémák kezelését, a gazdasági fejlődés ösztönzését, a közlekedés és szállítás, valamint az energiahálózatok javítását célozza meg a Duna régióiban, és a Kárpátok Egyezménye is, egy ernyőszervezet, amely a biológiai és táji sokféleség megőrzését, a területi tervezést, a mező- és erdőgazdálkodás, és a kulturális örökség ápolását szolgálja. Ezeket az egyezményeket kell EU-s szintre emelni. Sokan azt mondják, hogy a Duna-stratégia fedezi a Kárpát-stratégia céljait és szükségleteit. Ez csak részben igaz, szükség lenne egy külön stratégiára, amely kizárólag a Kárpát-régió fenntartható fejlődésére összpontosít” - nyilatkozta a képviselőház külügyi bizottságának elnöke.

 

Elmondta, mivel kevés az esély egy újabb uniós stratégia jóváhagyására, meg kell vizsgálni azt, hogy hogyan lehet a meglévő konvenciókat hatékonyabbá tenni, hogyan lehetne minél több támogatást hozzáférhetőbbé tenni a régiók számára, és végső soron az EU számára is. „Románia különösen érdekelt ebben a témában, hiszen országunk területén húzódik a Kárpátok láncának legnagyobb része. Készen állunk arra, hogy saját forrásainkkal is hozzájáruljunk a régió fenntartható fejlődéséhez, mi több, többször javasoltuk azt is, hogy a jelenleg ideiglenesen Bécsben működő Kárpáti Egyezmény Titkárságát helyezzék át Brassóba.  Egyrészt mivel a Kárpátok 40% -a országunk területén található, másrészt pedig mivel 2 millió romániai a Kárpát-övezetben él, hegyvidéki területeken- fogalmazott Borbély László, aki szerint ezáltal Románia aktívabban részt tudna venni a Kárpáti Egyezmény programjaiban. 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.