Borbély: Románia magas standardokat vállalt a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozóan, most viszont arra kell törekednünk, hogy a vállalt kötelezettségek be is legyenek tartva

2015.09.04. |
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Borbély: Románia magas standardokat vállalt a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozóan, most viszont arra kell törekednünk, hogy a vállalt kötelezettségek be is legyenek tartva

A román diplomácia éves találkozójának keretén belül, A nemzeti kisebbségekre vonatkozó román kulturális modell – 20 évvel a Nemzeti Kisebbségek Védelmére vonatkozó Keretegyezmény aláírása után címmel szerveztek csütörtökön, szeptember 3-án panelbeszélgetést Bukarestben, amelyen Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Laczikó Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Aurel Veiner képviselő, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke szólaltak fel.

Borbély László hozzászólásában elmondta: amikor a képviselőház külügyi bizottságának vezetését átvette, arról biztosította képviselőtársait, hogy nálánál jobb pártfogója és ügyvédje nem lesz a külföldön élő románoknak, hiszen első kézből tudja, milyen érzés kisebbségben élni, melyek azok a jogok, esetleg jogfosztások, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek. „Tény és való, hogy vannak olyan országok, amelyek nem ismerik el a területeiken élő nemzeti közösségeket. Románia szerencsére felismerte, hogy a kisebbségi közösségek, a pluralitás elfogadása társadalmi és kulturális gazdagságot jelent, amit az is bizonyít, hogy a parlamentben 19 nemzeti kisebbségnek van képviselete. Fontos, hogy ezek az érdekképviseletek ott legyenek, ahol a politikai döntések születnek, és gyakran előfordul az is, hogy a kormányok ezen kisebbségi szervezetektől függnek” – fogalmazott Borbély László. Hozzátette, a romániai magyar közösség és annak politikai érdekképviselete bármikor vállalja a híd szerepét az anyaországgal, amennyiben ez a kapcsolat kölcsönös bizalmon alapul.

 

A képviselőház külügyi bizottságának elnöke elmondta: a kulturális sokszínűségére való tekintettel, Románia 2007-ben magas standardokat vállalva írta alá a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. „A jogi eszközeink megvannak tehát, de jobb szerveződésre, egy jó monitorizáló rendszerre van szükségünk” – hívta fel a figyelmet Borbély, hozzátéve, Romániának már több mint egy éve véglegesítenie kellett volna a Chartával kapcsolatos jelentését.

 

A Charta és a Nemzeti Kisebbségek Védelmére vonatkozó Keretegyezmény aláírása fontos előrelépést jelentett, eredményes politikai tárgyalásoknak lehettünk tanúi, most viszont arra kell összpontosítanunk, hogy a vállalt kötelezettségek be is legyenek tartva. Addig, amíg a tanügyi törvény előírásait egyes egyetemek, mint például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, nem tartják tiszteletben, amíg az igazságszolgáltatásban nem mindig van biztosítva az anyanyelven való megszólalás lehetősége, amíg azokon a településeken sem biztosítják a kétnyelvűséget, ahol ez törvény adta jog lenne, teljesen indokolt egy hatékony monitoring rendszer létrehozása, amely biztosítja, hogy a meglévő törvények, előírások érvényesülni tudjanak. Nem tudjuk azt mondani, hogy Románia teljes mértékben tiszteletben tartja a Charta és a Keretegyezmény előírásait addig, amíg prefektusok perek tucatjait indítják el a magyar közösség nemzeti szimbólumainak, például a székely zászlónak a használata miatt. Ezért felhívást intézek a kormány felé, hogy együttesen alakítsunk ki egy hatékony monitorizálást, és így az országos jelentéseket is időben le tudnánk adni” – tette hozzá Borbély.

 

Laczikó Enikő államtitkár felszólalásában emlékeztetett: az elmúlt 25 évben Románia valóban számos nemzetközi egyezménnyel és belső rendelkezéssel bővítette a nyelvi, a kulturális és a vallási jogokat, a nemzeti kisebbségek kérdését mindig is sajátosan kezelve. „Az állami intézmények szerepe most az kell legyen, hogy a vállaltakat a kisebbségek szükségleteihez mérten alkalmazza, ez által is reális megoldást kínálva a közösségek helyzetére. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának az a feladata, hogy felmérje mindazokat a problémákat, amelyekkel a Romániában élő kisebbségek szembesülnek. Az általunk támogatott modell egy olyan multikulturális társadalmat feltételez, amelyben a kulturális sokszínűség tiszteletben van tartva, legfőbb célunk úgy előtérbe helyezni a kulturális és nyelvi sokszínűséget, hogy közben felvállalva küzdünk a rasszizmus, a xenofóbia ellen, elősegítsük a párbeszédet a többségi és kisebbségi közösségek között” – fogalmazott Laczikó Enikő. Hozzátette: a romániai kisebbségek helyzete a legátfogóbb törvénykezés mellett is csakis akkor fog rendeződni, amennyiben az állami szervek határozottan lépnek fel a jogsértések alkalmával, a meglévő törvénykezést gyakorlatba ültetik és következetesen alkalmazzák. 

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.