Borbély: végig kell járnunk Bocskai útját

2014.02.21. | Megemlékezés
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Borbély: végig kell járnunk Bocskai útját

„Mi Marosvásárhelyiek, Nyárádszeredaiak – vagy Marosszeredaiak, ahogy annak idején a települést nevezték -, az egész erdélyi magyarsággal együtt, nagyon büszkék vagyunk Bocskai Istvánra, akit 409 éve fejedelemmé választottak. Ha visszatekintünk a 400 évvel ezelőtti politikai üzenetekre és következtetésekre, azt tapasztaljuk, hogy ezek ma is nagyon aktuálisak, hiszen Bocskai István akkoriban sok olyan dilemmával küszködött, amelyekkel a romániai magyarság ma is szembesül” - fogalmazott Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke pénteken, február 21-én Nyárádszeredában, a 21. Bocskai Napok keretén belül mondott ünnepi beszédében.

Hangsúlyozta, Bocskai olyan összetett személyiség volt, aki ha kellett, a háttérből irányította Erdély dolgait, de amennyiben szükség volt rá, az élvonalban is maga mellé tudta állítani társait.

 

„Bocskai István első nagy dilemmája az volt, hogy Kelet, vagy Nyugat felé nyisson. A Habsburgokkal kellene megegyezni, vagy a törökökkel kellene politizálást folytasson. Markáns politikus lévén, végül is a Nyugatot választotta, társait pedig sikerült meggyőznie arról, hogy döntését támogassák. Nem mindenkinek adatik meg az a tehetség, hogy ennyire karizmatikus vezető tudjon lenni, mint Bocskai István” - hangsúlyozta Borbély László. Hozzátette, sajnos, mint utólag kiderült, Báthory Zsigmond és a Habsburgok a székelyeknek mégsem adták vissza jogaikat, és továbbra sem valósult meg az erdélyi nép által oly nagyon várt szabadság.

 

„Bocskai ekkor két fontos dologra jött rá, és szerintem ez az ő legfontosabb hagyatéka: egyrészt, hogy valamilyen formában, egyesítenie kell a magyarságot, és a szabadságharcban együtt kell fellépniük jogaikért, másrészt pedig, hogy politikai pártfogók, partnerek nélkül mindez nem valósulhat meg. A jövőbe látó Bocskai rájött, hogy ez az egyetlen megoldás arra, hogy a magyar nép a továbbiakban sem a Habsburgoknak, sem pedig a törököknek ne legyen kiszolgáltatva. Sikerült maga mellé állítania azokat a székelyeket is, akik az 1500-as évek végén Vitéz Mihály seregébe álltak át, mert földeket ígért nekik, és pusztán kétévnyi uralkodás alatt olyan méretű tartós békét sikerült megkötnie, amely halála után is fenn tudott maradni” - fogalmazott a megemlékezésen a Szövetség politikai alelnöke.

 

„A történelem sokszor megismétli önmagát. Gondoljunk csak arra, hogy 25 évvel ezelőtt, mi, erdélyi magyarok is elhatároztuk, hogy jogállamban akarunk élni, amelynek keretein belül, egy konkrét kisebbségvédelmi stratégiával, ki fogunk állni a jogainkért. A másik fontos döntésünk az volt, hogy beláttuk, mindehhez szükségünk lesz politikai partnerekre. Az évek során ez be is bizonyosodott, mint ahogyan az is, hogy a mi parlamenti, önkormányzati és brüsszeli képviseletünk nélkül, senki nem beszélne ma kulturális autonómiáról, kétnyelvű feliratokról, nem valósult volna meg az új tanügyi törvény, amely lehetővé teszi az anyanyelvi oktatást. Amint Bocskai rájött arra, hogy bár átverték őt a Habsburgok, politikai partnerekre szüksége lesz, még akkor is ha ez egy hosszú út, még akkor is ha időnként megpróbálnak visszavenni jogainkból, ezt az úgynevezett Bocskai-utat mi is végig kell járjuk, mert ez a kötelességünk” - szögezte le Borbély László Nyárádszeredában. 

 


Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.