Borboly Csaba Brüsszelben: az APIA-támogatások megvonása nagy érvágás lenne a gazdáknak

2017.05.04. | Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Borboly Csaba Brüsszelben: az APIA-támogatások megvonása nagy érvágás lenne a gazdáknak

Évente több mint hatvanmillió euró támogatástól eshetnek el a gazdák, ha a 2021–2027-es finanszírozási időszakban az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) az Európai Bizottság által jelenleg javasolt formában lép életbe – hívta fel a figyelmet május 4-én Brüsszelben Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Az APIA-támogatások megvonása megközelítőleg harmincezer család jövedelmét érintené, ami nagy érvágás lenne számukra, ezért fel kell lépni ellene” – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke csütörtökön Brüsszelben, azon a konferenciát, amelyen a Régiók Bizottsága tagjaként vett részt.

Az elöljáró találkozott Mihail Dumitruval, az Európai Bizottság Mezőgazdaság és Vidékfejlesztés Főigazgatóságának vezérigazgató-helyettesével. Kifejtette, a nyugati országoknak az az érdekük, hogy hitel formájában adjanak forrásokat, például eszközvásárlásra, ez azonban kizárólag a nagy, legalább ezerhektáros gazdaságoknak kedvez, és lényegében a tőke visszavándorolna Nyugatra, ha például a gazda Németországban gyártott gépet vásárol a hitelből.

Borboly Csaba átadta a vezérigazgató-helyettesnek a KAP-konzultációsorozat eredményeit, amelyet Hargita Megye Tanácsa és a Hargita megyei kistérségi társulások kezdeményezésére indítottak el, és az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa közreműködésével országos szintűre terjesztettek ki. Ennek eredményeit ismertetve, az arányosság, a szolidaritás és az egyszerűsítés elvét emelte ki.

Az EU intézményei közül jelenleg az Európai Régiók Bizottsága áll ki a leghatározottabban a vidékfejlesztés önkormányzati és közösségi elemeinek fenntartása, sőt erősítése mellett, ugyanakkor az Európai Parlamentben is jelen van ez az irány, ezért elsősorban ebben a két intézményben lehet képviselni a közösen megfogalmazott javaslatokat – fejtette ki.

Mihail Dumitru a megbeszélés során nagyra értékelte a konzultációs folyamatot, és felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is nagyon aktívan kell fellépni mind Brüsszelben, mind pedig Bukarestben. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy 2021-től valóban sokkal kisebb támogatás lesz elérhető, és a vidéki infrastruktúra fejlesztése is háttérbe szorulhat – a Bizottságnak erős támogatásra van szüksége a régiókból, a megyék részéről is, hogy megvédhesse a vidéki érdekeket.

Borboly Csaba köszönetet mondott Csák László fejlesztési szakértőnek, akinek nagy szerepe volt a konzultáció lebonyolításában és kiértékelésében. A folyamat további fontos része egy megyei léptékű reprezentatív mezőgazdasági felmérés, amely méri az EU-s vidékpolitika eddigi hatásait is, a gazdálkodók terveit, életminőségét, elvárásait egyaránt.

A konzultációra érkezett válaszokban a kifizetések kapcsán megfogalmazódott, hogy nem szabad elengedni a kis gazdaságok kezét, a kifizetések reálértéke nem csökkenhet, mert 2007-ben a nyugati szint egyötöde volt a romániai direkt kifizetés, most is mindössze fele, ezért igazságtalanság lenne visszalépni a rendszertől, akár csak részlegesen is. Támogatni kell a kis gazdaságokat abban, hogy növeljék a gazdasági méretüket, amennyiben ez nem jár a környezeti és biodiverzitással kapcsolatos vállalások, célok kárára – áll a konzultációra adott válaszok között, mint ahogy az is, hogy a hagyományos termékekre és a biotermelésre kell koncentrálni a fejlesztési forrásokat, ebben van a jövő és a biztosabb megélhetés térségünkben. Emellett szorgalmazzák a közbirtokosságok szövetkezeti és nem nagyvállalati jellegének egyértelműsítését a támogatások összefüggésében.

A vidékfejlesztés kapcsán a problémák között említik, hogy nagyon sok területi igazgatási egység nem arra pályázik, amire szükség van, hanem amire pályázni lehet, valamint hogy a vidéki idősek és a szegények segítségre szorulnak a mobilitás terén. A tervezés, irányítás kapcsán egyebek mellett megfogalmazták, hogy egyszerűsített engedélyezési-tervezési eljárás szükséges a kis értékű projektek esetében, és csökkenteni kell a központosítást a rendszerben. A környezet, biodiverzitás kapcsán a hozzászólók szerint elérhetővé kell tenni a Natura2000-támogatásokat a mezőgazdaságban is, beleértve a gyepterületeket is, átlátható, flexibilis, egyszerű kártalanítási, kompenzációs rendszerre van szükség a vadkárok és a klimatikus kitettség esetében is, valamint segíteni kell a gazdálkodókat és a vidéki vállalkozókat abban, hogy a Natura2000-es és magas természeti értékű területekkel kapcsolatos kedvező hatások is megjelenjenek. A közbeszerzési rendszer kontra produktív, sokszor aberrációkat tartalmaz, szabályai nincsenek tekintettel a tervezési, építészi igényességre és a tervek minőségére – áll az eredmény összesítésében. Az az álláspont is szerepel benne, hogy a közegészségügyi szabályok az állattartás hagyományos falusi megoldásait veszélyeztetik, a pontozási rendszer a városias, urbanizáltabb községeket segíti, így a problémákat nem kezeli.

A témakörben jelentést készít a Régiók Bizottsága. Borboly Csaba Guillaume Crossnak, a franciaországi Okcitánia Régió alelnökének és a Régiók Bizottsága KAP poszt 2020 jelentéstevőjének is átadta a konzultáció eredményét tartalmazó dokumentumot; a külön megbeszélésen abban egyeztek meg, hogy a készülő jelentéséhez a megyei tanács elnöke május 10-ig módosító javaslatokat nyújt be.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.