Cseke Attila: a közigazgatás megreformálását hosszú távon fenntartható és biztonságot nyújtó intézkedések mentén kell kezdeni

2016.04.11. | Képviselőház
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Cseke Attila: a közigazgatás megreformálását hosszú távon fenntartható és biztonságot nyújtó intézkedések mentén kell kezdeni

 „A romániai közigazgatásban elsősorban egyszerűsített eljárásokra, kevesebb bürokráciára, valamint pénzügyi biztonságra és stabilitásra van szükség. Az RMDSZ egy kiszámítható életpályamodellt szorgalmaz a közalkalmazottak számára, amelyet egy, a szakmai felkészültségre épülő bértáblával egészítene ki, mely hosszú távon biztonságérzetet és főleg megélhetőségi lehetőségeket nyújt ezen személyeknek. A Szövetség támogatja azt az elvet, amely közelebb vinné a döntéseket az állampolgárokhoz, azonban ezt nemcsak nyilatkozatok szintjén, hanem konkrét tervekkel kell gyakorlatba ültetni– fogalmazott Cseke Attila Bihar megyei parlamenti képviselő azt követően, hogy a miniszterelnök bemutatta a közigazgatásra vonatkozó reformcsomagját április 11-én.

 „A Szövetség üdvözli azt az elképzelést, amely szerint a közigazgatási pályát elkülönítenék a politikaitól. A közalkalmazottak menedzselésére vonatkozó rendszert úgy kell átalakítani, hogy ezen személyek szakmai szempontból tovább fejlődhessenek karrierjük során, és a fizetésrendszer is biztonságot nyújtson. Vonzóbbá kell tenni a közigazgatást főleg a vidéki környezetekben, hiszen jelenleg egyre kevesebb a szakképzett közalkalmazott” – ismertette beszédében az RMDSZ álláspontját Cseke Attila.

Az RMDSZ támogatja a decentralizációt, úgy értékeli, csak akkor lehet legitim döntéseket meghozni, amennyiben azok a legközelebb születnek az érintettekhez. A központosító intézkedéseket abba kell hagyni, és át kell adni ezen hatásköröket a helyi önkormányzatoknak” – fogalmazott Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője, majd példaként az ANAF újjászervezése körül kialakult központosított intézkedésekre hívta fel a figyelmet, amely révén 2016 február elsejétől  a közepes vállalkozások az addigi megyei szint helyett regionális szinten adminisztrálhatják tovább ügyeiket.

Ugyanakkor az RMDSZ szerint a prefektus intézményét nem megerősíteni kell, hanem a meglévő hatáskörein csökkenteni szükséges, hiszen a választott önkormányzati vezetőknek kell széles hatáskörökön alapuló döntési jogaik legyenek, nem pedig a kinevezett tisztségviselőknek.

 „Nem támogatjuk a kormány azon szándékát, amely az önkormányzatok összevonásával karcsúsít, a helyi közigazgatásban a szubszidiaritás elvét kell követni, amely szerint a közszolgálat a lehető legközelebb kell működjön az állampolgárhoz. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nemrég alakult önkormányzatok esetében az elért eredmények indokolták ezek leválasztását nagyobb községektől” – fogalmazott a képviselő.

A Bihar megyei törvényhozó ezt követően hangsúlyozta a fejlesztési régiók mielőbbi átszervezésének fontosságát, elmondta: egy megreformált közigazgatás csak akkor lehet hatékony, ha az új fejlesztési régiókon alapszik.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy 2009-ben egyedül a Szövetség nyújtott be törvénymódosító javaslatot a fejlesztési régiók átszervezésével kapcsolatban. Az RMDSZ álláspontja az, hogy a kisebb 2-4 megyéből álló fejlesztési régiók sokkal hatékonyabban működnének. A jelenlegi nyolc fejlesztési régió struktúrája nem felel meg az EU előírásainak: a 2002-es népszámlálási adatok alapján két fejlesztési régió, míg a 2011-es népszámlálási adatok alapján egy haladja meg az EU által előírt demográfiai határt, azaz a 3 millió lakost. Az RMDSZ a jelenlegi 8 helyett 16 fejlesztési régió létrehozását javasolja Romániában. Eszerint Maros, Hargita és Kovászna megye egy fejlesztési régiót alkotna, míg Bihar, Szatmár és Szilágy megye külön régióban kapnának helyet.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.