Csoma Botond: fenntartható stratégiára van szüksége a magyar oktatásnak

2017.01.13. | Kolozsvár , Kolozs , Oktatásügyek
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Csoma Botond: fenntartható stratégiára van szüksége a magyar oktatásnak

Az RMDSZ szakemberek bevonásával, a történelmi magyar egyházak és a tanfelügyelők közbenjárásával stratégiát dolgoz ki azért, hogy minden magyar gyermek anyanyelvű oktatásban részesülhessen Kolozs megyében – hangzott el január 13-án, pénteken a Szövetség Kolozs Megyei Szervezetének sajtótájékoztatóján. 

Csoma Botond, a megyei szervezet elnöke rámutatott: Kolozs megyében idén megközelítőleg 100 gyermekkel van kevesebb a 4. és a 8. osztályokban. „A mostani helyzetet tekintve vidéken a kisebb létszámú iskolákban is indulnak ötödik osztályok, bár kevesebb létszámmal, de a zeneiskolában is indul osztály. Jó hír viszont, hogy Désen 21 diákkal újra lesz kilencedik osztály, tavaly ehhez nem volt meg a megfelelő létszám” – hangsúlyozta Csoma Botond.

Az osztályok számának csökkenése a kolozsvári iskolákat érinti a leginkább. „A közelmúltban találkoztunk a kolozsvári iskolák igazgatóival, képviselőivel, azzal a céllal, hogy valamilyen megoldást találjunk az osztályok létszámának csökkenésére” – tette hozzá.

„Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy továbbra is tűzoltó módszerekkel, minden évben pontszerűen, rövid idő alatt kell dönteni osztályok, gyermekek helyzetéről. Fenntartható stratégiára van szükségünk, éppen ezért egy olyan testületet hozunk létre az iskolaigazgatókkal, az Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével és az egyházak képviselőivel közösen, amely megoldást kínál” – emelte ki Csoma Botond.

A sajtótájékoztatón részt vevő főtanfelügyelő-helyettes kifejtette: három beiskolázási terv kidolgozásában vett részt, úgy értékeli, évről-évre csökken a diákok száma. „Az első évben megközelítőleg 600 diák volt megyei szinten a kilencedik osztályokban, idén ez a szám 500-ra csökkent, amelynek következményeként nem tarthatjuk meg azt a 23 osztályt, amit 2016-ban sikerült beindítani. A múlt pénteki tárgyaláson, amin részt vettünk az iskolavezetőkkel, nem jutottunk előre. Mindenkinek a saját iskolája a legfontosabb, és ez természetes is. A főtanfelügyelő elmondta, hogy jövő héten lesz vezetőtanács-ülés, amikor is meghozzák azt a döntést, hol indul kevesebb osztály. Szomorú ez a helyzet, de most úgy körvonalazódik, hogy két kilencedik osztállyal lesz kevesebb. A negyedik osztályokban is 100 diákkal van kevesebb az előző évekhez képest. Pozitívum az, hogy a jelenlegi állás szerint ahol kilencedik osztályt szüntetnek meg, ott nem szűnik meg egy ötödik osztály sem, és ez fordítva is érvényes” – számolt be Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes.

Tárkányi Erika, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Kolozs megyei elnöke elmondta: „általában tűzoltó-módban dolgoztunk, mert mindig reménykedtünk. Minden egyes magyar intézmény egyedi eset, az iskolákat nem lehet egy egységes kritériumnak alávetni. Nagy szükségünk van arra, hogy a politikum támogatását megkapjunk. Egy olyan törvénymódosítást javaslunk, amely a pozitív diszkrimináció elvén a kisebbségi osztályok létszámát alacsonyabb küszöbértékben határozná meg.”

Folyamatossá kell tenni az ilyen fajta tanácskozásokat, szolidaritásra van szükség, hiszen nem tudunk döntéseket hozni, ha az érintettek nem tudnak továbblátni saját elképzeléseiken. A vidéki iskolákat meg kell tartanunk azért, hogy minden gyermek a lakhelyéhez legközelebb tanulhasson az anyanyelvén” – fejtette ki Horváth Anna, az RMDSZ Kolozsvári Szervezetének elnöke.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.