Egy emberként álljunk ki ügyeinkért – Kelemen Hunort Csíkszeredában kérdezték az államelnök-választásokról

2014.10.19. | Székelyföld , Csík terület , államelnök-választás
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Egy emberként álljunk ki ügyeinkért – Kelemen Hunort Csíkszeredában kérdezték az államelnök-választásokról

Fotó: Tamás Ágnes

Nincs helye a megosztásnak, a szétdaraboltságnak akkor, amikor a magyar közösség fontos választás előtt áll és azt a jelöltet kell támogatnia, aki az erős közösség hangja a hazai államelnök-választásokon – mondta Borboly Csaba megyei tanácselnök, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke azon a pódiumbeszélgetésen, amelynek fő meghívottja Kelemen Hunor szövetségi elnök, az RMDSZ államelnök-jelöltje volt, és amelyet a felújított Mikó-várban szerveztek meg október 18-án, szombaton. 

Hargita Megye Tanácsának elnöke Kelemen Hunort székely termék átnyújtásával üdvözölte – munkatársként és bajtársként – és jelezte: nem járt sikerrel az a sajtóhadjárat, amely különböző spekulációkkal, kampány-megfontolásból éket próbál verni az RMDSZ országos és területi vezetője közé. A munka és a célok is közösek, soha nem volt ez másként – tette hozzá Borboly Csaba.

 

A csíkszeredai beszélgetésen Kelemen Hunor beszélgetőpartnere Borboly Csaba tanácselnök mellett Székedi Ferenc publicista és Nagy Endre rádiós műsorvezető volt, a résztvevők főbb mondottai az autonómia kérdéskörét, valamint többség és kisebbségi viszonyában a bizalom jelentőségét érintették.

 

1918-ban, Gyulafehérváron az erdélyi magyarság hatalmas ígéretet kapott, amelyet azóta sem váltottak be. A bizalom megrendülésének ez az egyik fő kiváltó oka, autonómia-statútumával pedig Románia jelenlegi útkeresésében működőképes megoldást javasolt az RMDSZ – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök csíki hallgatóságának. „Székelyföld több figyelmet érdemel, mint amennyit az utóbbi időben kapott. Mi ezt is jeleztük ezzel a konkrét elképzelésünkkel, amelynek bemutatása után fellángoltak az érzelmek, és azt tapasztalhattuk, hogy 25 év után is attól fél a románság, hogy a Székelyföldet ki akarjuk tépni az ország szívéből. Nagy félelmeinket és egymás iránti bizalmatlanságunkat kell kölcsönösen felszámolnunk” – jelentette ki az RMDSZ államelnök-jelöltje, aki szerint az autonómia a mindennapi élet több területére kiterjedő helyi döntéseket jelent egy olyan európai modell alapján, amely többség és kisebbség viszonyát is, mindkét fél számára megnyugtatóan szabályozza.

 

Vannak olyan ügyek, amelyekre jogszabály kell, másokhoz pedig megfelelő napi döntések szükségesek azért, hogy a magyarság és románság számára is kedvező megoldást nyerjenek – fogalmazott Hargita Megye Tanácsának elnök. „Sokan napi megélhetésüket építették fel a két közösség rossz viszonyára, vannak ilyen megélhetési magyarok és románok is” – tette hozzá Borboly Csaba, aki szerint a közös ügyek egy részét nemzetközi szerződések tárgyává kell tenni, többség és kisebbség bizalmi viszonyát ki kell egészítenie Románia és Magyarország megfelelő államközi kapcsolatának.

 

Csíkszeredában több alkalom is van a magyarok és románok közötti bizalmi viszony kiépítésére, ennek egyik lehetősége az oktatásban elért minőség és eredmények kölcsönös elismerése – fogalmazott Székedi Ferenc publicista, aki szerint a mindennapokban az asszimilációtól való félelem miatt falak épültek a két közösség közé. „Ha nem tudtak minket asszimilálni a kommunizmus idején, akkor ez most sem sikerülhet. Ettől nem kell félnünk” – tette hozzá az újságíró. 

 

A beszélgetésen felmerült a Csíkszeredában is működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem helyzete. A tanintézmény 2009-ben történt akkreditálása óta román állami támogatást is kap, jelenleg pedig a legnagyobb kihívást a minőségi szakoktatás biztosítása jelenti – állapította meg a beszélgetésen Kelemen Hunor. A jövőbeli kihívások kapcsán Borboly Csaba hozzátette: az egyetem diákjai számára Hargita Megye Tanácsa a térség egyik legjelentősebb munkaadója, ugyanakkor megyei vezetőként továbbra is legfontosabb feladatának tekinti azoknak a közösségi feltételeknek a megteremtését, amelyek eredményeként a fiatalok munkát, megélhetést és kedvező szolgáltatásokat kapnak az otthonteremtéshez, szülőföldön való maradásukhoz.

 

A csíkszeredai esemény hallgatósága a kulturális és oktatási intézmények működése, az autópálya-építés, a valós kétnyelvűség biztosítása és az alkotmánymódosítás kapcsán fogalmazott meg kérdéseket. Ezeknek az ügyeknek a támogatására továbbra is közösségi fellépés szükséges – hangzott el a beszélgetésen.

 

„Azt szeretném, hogy a mi érdekeinket a választások második fordulójában is Kelemen Hunor képviselje. Tudatában kell lennünk az erőnknek, hiszen a 2009-es államelnök-választáson is félmegyényi ember szavazata döntötte el a verseny kimenetelét. Ezért sincs most helye a megosztásnak. A magyarságnak továbbra is biztosítania kell a támogatást, egy emberként kell kiállnia amellett az érdekvédelmi szervezet mellett, amely az elmúlt két és fél évtizedben stabilitási tényező volt a romániai politikában” – hangsúlyozta Borboly Csaba, akinek kijelentését Székedi Ferenc publicista azzal egészítette ki: a magyarságnak éreznie kell szavazata valódi súlyát, hiszen a hazai politikai színtéren, jogai követelésekor mindig is ebben mérték a közösség fontosságát, jelentőségét.

 

Kelemen Hunort Csíkszeredában kérdezték az államelnök-választásokról Kelemen Hunort Csíkszeredában kérdezték az államelnök-választásokról Kelemen Hunort Csíkszeredában kérdezték az államelnök-választásokról
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.