Egy erős állam nem fitogtatja erejét a kisebbségekkel szemben

2017.10.06. | Nyelvi jogok
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Egy erős állam nem fitogtatja erejét a kisebbségekkel szemben

2018-ra készülve mi párbeszédet javasoltunk a többséggel, azonban helyette elutasítással találkoztunk. Mi azt akartuk, hogy minél többen tudják a magyar nyelvet használni a közigazgatásban ott, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 10%-ot, emellett kedvezményes küszöb bevezetését is javasoltuk, ez azokon a magyar embereken segít, akik olyan településeken élnek, ahol a kisebbséghez tartozó lakosok számaránya nem éri el a 10%-ot. A 215-ös törvénymódosítás leszavazásával a román többség visszautasította a párbeszédet a magyarokkal. Mi készek voltunk kompromisszumot kötni, megoldást találni azért, hogy a romániai magyar közösség jogos elvárása teljesüljön, hogy az anyanyelv-használati küszöböt csökkentsék, húsz százalékról akár tizenötre” – hangzott el az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselők által tartott sajtótájékoztatón.

Magyar Lóránd és Erdei-Dolóczki István Szatmár megyei törvényhozók sajtótájékoztató keretén belül emeltek hangot a 215/2001-es törvény anyanyelvhasználati küszöböt érintő módosításának elutasításáért, továbbá felhívták a figyelmet  arra, hogy a magyar közösség elvárásai nem csorbítják semmivel a románok jogait.

 Erdei-Dolóczki István elmondta, hogy ritkán van arra példa, hogy egy törvénymódosító javaslatot a cikkelyek egyenkénti megvitatása és mindenféle párbeszéd nélkül, egészében és teljességében elutasítsanak, majd hozzátette: „A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Charta alkalmazásáról szóló első szakértői jelentés, illetve az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlása is felhívja Románia figyelmét arra, hogy a  20 százalékos küszöb túl magas, mindkét dokumentum ennek csökkentését szorgalmazza. Az általunk benyújtott módosításban 10 százalékos küszöböt javasoltunk, valamint az alternatív küszöböt a többség-kisebbség közötti arányban.”

Erdei Dolóczki István példaként három Szatmár megyei települést említett: Erdődöt, Aranyosmeggyest és Szamosdobot, ahol az összlakosság létszámához viszonyítva a magyar kisebbség valóban nem éri el a 20 százalékos küszöböt, ugyanakkor jelentős létszámú. „Úgy véljük, nekik is  joguk van anyanyelvüket használni az önkormányzati és nem csak ügyintézések során, hiszen nem csorbulnak a románok jogai, amennyiben két nyelven van feltüntetve a település tábla” – mondta a törvényhozó.

 „Romániának meg kell értenie, hogy mi ebben az országban élünk, Erdély a mi szülőföldünk, és itt akarunk teljes jogú állampolgárokként érvényesülni. Törekvéseinkkel nem csorbítjuk más közösségek szabadságát, vagy jogait, egyenrangú polgárai akarunk lenni annak az országban, amelynek határai között már 100 éve élünk. De ha nincs párbeszéd, s még csak hajlandóság sem a párbeszédre, 100 évnyi frusztráció marad csak. Románia kisebbségvédelme nem modellértékű, hiszen nem tiszteli a nemzeti közösségeket, mi több magyar ellenségképre kíván építeni és abból politikai tőket kovácsolni. Egy erős állam tiszteli állampolgárait, függetlenül azok nemzetiségétől. És nem fitogtatja erejét, amellyel felerősíti a magyarellenes hangulatot” – fogalmazott Magyar Lóránd képviselő, majd rámutatott arra is, hogy a romániai politikai élet bebizonyította, hogy képtelen a párbeszédre, s ez csak erősödni fog 2018–ban, a legjobb védekezés a támadás módszert alkalmazva, uszításokkal igyekezve elterelni a figyelmet az egyre súlyosbodó, valós problémákról.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.