Egyre többen ismerik fel a „koppenhágai dilemmát” az EU-ban

2015.02.12. | Európai Parlament , Kisebbségvédelem , Európai Unió
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Egyre többen ismerik fel a „koppenhágai dilemmát” az EU-ban

Az Európai Parlament tagjai szerdán megvitatták a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok uniós keretéről szóló kezdeményezést. A Bizottság alelnöke, Frans Timmermans és a lett soros elnökség képviselőjének részvételével az EP-képviselők arról vitáztak, hogy a tagállamok teljesítik-e kötelezettségeiket ezeken a területeken.

A csatlakozási feltételek részeként a tagállamoknak teljesíteniük kell a koppenhágai kritériumokat, amelyek kiterjednek az igazságszolgáltatás függetlensége és a kisebbségeknek biztosított egyenlő jogok kérdéseire is. A már uniós tagállamok esetében azonban nincs felülvizsgálat és a helyzetet az is nehezíti, hogy a Bizottságnak is korlátozottak a lehetőségei a szabálysértő tagállamokkal szemben.

 

A vitában Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő is részt vett, aki fontosnak tartja, hogy az Európai Unió intézményei közül a Tanács és a Bizottság is foglalkozni kíván a tagállamokban felmerülő jogállamisággal kapcsolatos problémákkal. Az erdélyi képviselő arra hívta fel kollégái figyelmét, hogy az állampolgárok bizalmáért egyre jobban meg kell küzdenie az EU intézményeinek is, és csakis akkor lehetnek méltóak erre a bizalomra, ha nyíltan és őszintén beszélnek a problémákról, amelyek őket foglalkoztatják. „Itt a Parlamentben is számos kérdés kapcsán nyíltan elmondjuk a véleményünket, ám sajnos az eddigi tapasztalat azt mutatta, hogy a Bizottság kompetencia-hiányra hivatkozva érdemben nem foglalkozott ezekkel a témákkal, a tagállamok képviselőiből álló Tanács pedig mindig is ódzkodott az egyes konkrét esetek vizsgálatától” – hangsúlyozta Sógor Csaba a vitában. Kisebbségi képviselőként arra is kitért, hogy amennyiben az alapvető jogokról kezdünk párbeszédet, akkor a Tanácsnak és a Bizottságnak nem csupán a tagállamok álláspontját kell meghallgatnia, hanem például az őshonos nemzeti kisebbségek panaszait is komolyan kell vennie.

 

Sógor Csaba hangsúlyozta: az őshonos  kisebbségek védelmével kapcsolatos megoldások terén Görögországban, Franciaországban, Szlovákiában és Romániában van a legtöbb gond az EU-ban. Véleménye szerint az uniós testületek a tagállamokban előforduló legjobb gyakorlatok cseréjének ösztönzését is fel kell vállalják, még akkor is, ha egyes országok nem fognak ennek örülni.  „A valódi párbeszéd elmulasztásával az Unió végérvényesen beismeri, hogy semmiféle előrelépést nem tud kieszközölni az alapvető jogok érvényesítése terén” – fejtette ki az RMDSZ-es képviselő. Sógor Csaba örömmel állapította meg, hogy a vita során egyre több EP-képviselő ismerte el az ún. „koppenhágai dilemmát” és többen is az Európai Unió határozottabb fellépését sürgették az emberi jogokkal és a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekben. A vita utáni értékelésében Frans Timmermans kifejtette: a jogállamiság és az emberi jogok legalább annyira fontosak az Európai Unióban, mint a gazdasági együttműködés, hiszen a demokrácia önmagában nem garantálja az alapjogok érvényesülését.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.