Előítéletek nélkül tervezzük együtt a jövőt – Kelemen Hunor szövetségi elnök, államelnök-jelölt az aradi vértanúság 165. évfordulóján

2014.10.06. | Arad , államelnök-választás
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Előítéletek nélkül tervezzük együtt a jövőt – Kelemen Hunor szövetségi elnök, államelnök-jelölt az aradi vértanúság 165. évfordulóján

Fotó: Banga Előd-Ernő

„A kommunizmusnak van egy olyan súlyos öröksége, amitől a mai napig nem tudtunk megszabadulni. A román és magyar viszonyt, a többség és kisebbség viszonyát megterhelő előítéletekről és sztereotípiákról van szó. Azokról a múltból jövő gondolkodási sémákról, amelyek az egyik legfontosabb társadalmi köteléket, a bizalmat rombolják szét. Vagy meg sem engedik annak kiépülését” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök október 6-án, hétfőn Aradon, ahol a tizenhárom aradi vértanúra való emlékező beszédében a hazai társadalom huszonöt éve és az abszolutizmus korának szabadságtörekvései között vont párhuzamot. A Szabadság-szobornál az RMDSZ államelnök-jelöltje azt is elmondta: románok és magyarok itthon csupán akkor tudnak majd maradéktalan békességben élni, ha a történelemből levonják a helyes következtetéseket, és a jelenből, együtt tervezve tekintenek a jövőbe.

Kelemen Hunor beszédében azokat az alapvető társadalmi előítéleteket is felsorolta, amelyek többség és kisebbség párbeszédét terhelik, megnehezítik az együttélés hétköznapjait.

 

„Ti attól féltek, kedves román barátaim, hogy a magyarok, vagyis mi, a veletek együtt élő és alkotó, jóban és rosszban veletek osztozó polgárok el akarjuk, el akarják venni az ország egy részét, mert ezt hallottátok, ezt tanították, ezt a gondolatot kaptátok örökségül. Mi meg azt gondoljuk rólatok, hogy meg akartok fosztani nemzeti identitásunktól, hogy arra törekedtek, ami minden ember, minden közösség, minden nemzetiség számára a létezés értelmével egyenlő: elvenni tőle a nyelvét, kultúráját, hitét” – jelentette ki az RMDSZ államelnök-jelöltje. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: az abszolutizmus korának tapasztalatai között meg kell vizsgálnunk, hogy miért jutott tragikus sors a szabadságra törekvőknek, volt-e a vérontásnak olyan tanulsága, amelyet a későbbi nemzedékek is megőriztek. „Tizenhárom olyan férfira emlékezünk ma, akik életükkel fizettek a magyar szabadságharcban vállalt szerepükért. Egy olyan kort idézünk fel, az abszolutizmus korát, amikor az emberi élet kevesebbet ért, mint a hatalmi arrogancia és az uralkodás vágya” – utalt a vértanúság 165. évfordulójára a szövetségi elnök és hozzátette: az Aradon kivégzett hősök nemzetisége, származása sokszínű volt, de mindnyájukat összekötötte a szabadság olthatatlan szomjúsága.

 

A hazai társadalom egészének jövőképéről, legfontosabb céljáról az RMDSZ államelnök-jelöltje elmondta: valamennyi közösség olyan országban akar élni, amely tiszteli polgárait és nem tekinti őket az állam alattvalóinak, hanem növekedő jólétet biztosít és segítője a rászorulóknak, amely biztonságot ajánl és kiszámítható jövőt, tisztességes egészségügyi ellátást és versenyképes fiatalokat nevelő oktatást. „Természetes az is, hogy olyan országot akarunk, amely a nemzeti kisebbségeknek biztosítja azokat az intézményes garanciákat, amelyek az identitás megőrzéséhez szükségesek” – emelte ki beszédében Kelemen Hunor, és azt is hozzátette: Európa legtöbb nemzete felismerte azt, hogy a béke, a jólét és a biztonság feltétele többség és kisebbség viszonyának rendezése. Ezért a tanulságért óriási árat fizetett a kontinensnek minden népe, de felismerte és tudja, hogy a többség mindig felelős a vele együtt élő kisebbségért.

Kelemen Hunor teljes beszéde elérhető  itt

 

Kelemen Hunor szövetségi elnök, államelnök-jelölt az aradi vértanúság 165. évfordulóján Kelemen Hunor szövetségi elnök, államelnök-jelölt az aradi vértanúság 165. évfordulóján Kelemen Hunor szövetségi elnök, államelnök-jelölt az aradi vértanúság 165. évfordulóján
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.