Elvárjuk, hogy tiszteljék múltunkat – Kelemen Hunor szövetségi elnök a bágyoni huszárszázad emlékművének avatóünnepségén

2015.03.08. | Kolozs , Megemlékezés
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Elvárjuk, hogy tiszteljék múltunkat – Kelemen Hunor szövetségi elnök a bágyoni huszárszázad emlékművének avatóünnepségén

Fotó: Banga Előd Ernő

„Ma is vannak, akik meg akarják tiltani azt, hogy utcára menjünk és méltón ünnepeljük a szabadságharcot. Huszonöt évvel a kommunista diktatúra bukása után tiltással próbálják emlékezésünket akadályozni, de tiltással semmit nem érhetnek el. Megfogalmazói méltó utódai lehetnének a császári és cári stratégáknak, mert meg akarnak fosztani anyanyelvünk használatától, iskoláinktól, kultúránktól és mindattól, ami egy közösség életében a legfontosabb: a nemzeti identitás alapjaitól” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök a Kolozs megyei Bágyonban, ahol a helyi közösség az 1848-as szabadságharc lovas huszárainak állított emlékművet.

Az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében arra a történelmi pillanatra emlékezett, amely a modern értelemben vett magyar nemzet kialakulásához vezetett, és amelyről több mint másfél század múltán is minden évben megemlékezik a közösség.

 

„Mi a magyarázata annak, hogy egy 167 évvel ezelőtti esemény, a magyar szabadságharc ma is elevenen él az emlékezetünkben, hogy a Kárpát-medencében ma is százezrek mennek ki a közterekre, főhajtással adóznak a magyar szabadságharc katonái és egyszerű emberei előtt? Úgy gondolom, a szabadság eszméjében kell keresnünk a magyarázatot erre, egy olyan értékben, amelyre minden embernek, minden közösségnek, minden nemzetnek szüksége van, ahhoz, hogy teljes értékű életet élhessen” – jelentette ki Kelemen Hunor, aki azt is hozzátette: a szabadságból, testvériségből, egyenlőségből senkinek nem lesz kevesebb, ha másokkal megosztja. Ezeket az értékeket nem lehet megtermelni a termőföldön, nem lehet előállítani a gyárakban, kizárólag az emberek szívében, lelkében és akaratában léteznek. Ezek azok az értékek, amelyek a 19. században a magyar embereket a szabadságharc mellé állították, és amelyeket a bágyoniak is értéknek tartottak, amikor huszárokat küldtek a székely huszárezredbe – fogalmazott az RMDSZ elnöke. „Itt, a Kárpát-medencében ma is szabadságharcot kell vívnia minden magyar embernek. A testvériség, de az együttélés is arra kötelez bennünket, hogy mások érzékenységére, történelmére tekintettel legyünk. De elvárjuk azt, hogy a velünk együtt élők is tekintettel és tisztelettel legyenek a mi történelmünkre. Ez a mi szabadságharcunk a huszonegyedik században” – hangsúlyozta ünnepi beszédében Kelemen Hunor.

 

Gyerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője ünnepi beszédében Aranyos-mente magyar közösségének tudatosságát méltányolta. Úgy vélte, a hiteles magyar keresztény élet nem merülhet ki a föld termővé tételében, mert azt a lélek, a szellem, a kultúra és a vallás teszi igazán gazdaggá, értékessé. „Ez az emlékmű egy lovas szobor, kopjafa, fejfa, útjelző, és felkiáltó jel is, amelyet olyan mondat végére tesz a magyar ember, amelyet nem fél kimondani, amelynek a tartalmát vállalja, és amiről úgy gondolja, másnak is vállalnia kell” – jelentette ki az unitárius egyházi elöljáró.

 

„A bágyoni huszárszázad talán nem volt meghatározó hadereje az 1848-49-es szabadságharcnak. De nekünk ez a század volt az oltalmazónk, az a védősereg, amely Aranyosszéknek ezt a részét megmentette. Fiaink voltak, akik nem idegen földön, idegen érdekekért harcoltak, hanem védték szüleiket és otthonukat. Hősök voltak, akiknek a lelkiismeret szava parancsolt, ezért dobogtatja most szívünket a tisztelet és a büszkeség. Ez a mai nap adjon erőt, hogy pontosan ilyen tisztelettel, tisztességgel tudjunk dolgozni egy szabad és boldogabb jövőért” – hangsúlyozta a felavatott emlékmű jelentőségét Margineán János, Várfalva község polgármestere. A településvezető azt is hozzátette: ma is könnyebb volna meghúzódni a házakban, hallgatni a tiltó szóra, de a megmaradás záloga a kiállás, és a bágyoni közösség ezzel az emlékművel kiállt a múltjáért.

 

Az ünnepség meghívottjai között volt, és az avatóünnepségen felszólalt: Csallóközi Zoltán, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes főtanácsadója, Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Nagy Attiláné és Horváth László, Várfalva község magyarországi testvértelepüléseinek polgármesterei, Miholcsa József  huszár alezredes,  a Marosszéki Huszárcsapatok vezetője, Suba László szobrászművész, az emlékmű alkotója, valamint Bágyoni Szabó István költő, író.

Kelemen Hunor szövetségi elnök az aranyosszéki Bágyonban Kelemen Hunor szövetségi elnök az aranyosszéki Bágyonban Kelemen Hunor szövetségi elnök az aranyosszéki Bágyonban
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.