Energiaunió: esélyek és következmények

2015.06.22. | Ifjúság , Európai Parlament , Energia
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Energiaunió: esélyek és következmények

Fotó: Biró István

Az Európai Unió energiaszükségletének valamivel több mint felét, 53 százalékát importból fedezik, az elmúlt évek geopolitikai változásai, Oroszország feltörekvő ambíciói, a rendkívül bonyolult és aggasztó ukrajnai helyzet halaszthatatlanná tesz egy közös energiapolitika megalkotását – hangsúlyozta Winkler Gyula vasárnap, június 21-én Kovásznán, ahol a Fiatal politikai vezetők európai akadémiájának idei, nyolcadik találkozója zajlott. Winkler Gyula az Energiaunió Oroszország szomszédságában – Románia szerepe című panelbeszélgetés meghívottja volt, többek között Mircea Coșea egyetemi tanárral és Maria Grapini EP-képviselővel együtt. 

A biztonságos energiaellátás csak úgy képzelhető el, ha csökkentjük az EU-tagállamok energiafüggőségét, így a balti országoknak és Kelet-Európának érdeke, hogy kisebb legyen az orosz függőség. Egy uniós közös energiapolitika nemcsak a cégeknek, hanem a háztartási fogyasztóknak is előnyös, hiszen az energiaárak csökkentését eredményezi" – emelte ki az RMDSZ EP-képviselője. „Az energiaunió kialakítása nemcsak energiapolitikai, ipari és technikai kérdéseket vet fel akkor, amikor megvalósíthatóságát elemezzük, hanem az EU jövőjéről is beszélni kell. Az energiaellátás minden tagállam számára nemzetbiztonsági kérdés, ezért ugyanúgy, mint amikor az integráció elmélyítéséről, a politikai unió megalakításáról beszélünk, az energiaunió esetében is felmerül a nemzeti szuverenitás kérdése. Véleményem szerint, ha az Európai Parlament szerepe és hatásköre tovább bővül, akkor a politikai unió nem csorbítja a nemzeti szuverenitásokat, hanem éppen hogy a szuverenitások együttes gyakorlását tenné lehetővé. Ha az EP az unió vezető testülete, akkor az állampolgárok által közvetlenül megválasztott képviselőkből alkotott demokratikus és legitim döntéshozatal gyakorolja a nemzeti szuverenitások Brüsszelbe áthelyezett részét. Ez igaz akkor is, ha az energiaunióról, a banki unióról vagy pedig a nagy európai projekt többi részéről beszélünk" – magyarázta.

 

Az európai energiapolitika előtt olyan kihívások állnak, mint az energiaellátás biztonsága, a jelenleg létező függőség csökkentése, a Földközi-tengeri, valamint az ázsiai partnerekkel való együttműködések átgondolása, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Románia Fekete-tengeri, balkáni és közép-kelet-európai elhelyezkedése és az ország belső energiatartalékai szempontjából jelentős potenciállal rendelkezik, az új lehetőségek kihasználásában minden bizonyára a konferencián résztvevő fiatal szakértőknek és politikusoknak kulcsszerep jut" – mutatott rá Winkler Gyula, aki előadásában ismertette az Európai Néppárt energiapolitikai álláspontját. 

 

A Fiatal politikai vezetők európai akadémiáját az Európai Politikák Romániai Központja (CRPE) szervezi közösen az OMW-Petrommal, a konferenciákra a romániai parlamenti pártok küldenek résztvevőket, a rendezvénysorozat vitafórumként is működik, ahol a fiatal politikai vezetők az egyetemi, üzleti és politikai szféra képviselőivel, szakértőivel találkozhatnak és aktuális közéleti kérdéseket beszélhetnek meg. Olyan fórum, amely alkalmat ad arra, hogy a különböző politikai alakulatok ifjúsági szervezeteit képviselő fiatal politikusok a legszakavatottabb forrásokból ismerhessenek meg aktuális problémákat és megoldásokat, másrészt személyes hálózatépítésre is kiváló lehetőség, ahol egymással is megismerkedhetnek és ütköztethetik véleményeiket. A háromnapos rendezvényen a MIÉRT részéről Antal Lóránt, Balázs Botond és Kádár Petra vett részt.  

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.