Erdélyi magyar népesedés a XXI. század első évtizedében

2012.07.04. | Népszámlálás
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Erdélyi magyar népesedés a XXI. század első évtizedében

Szerdán délelőtt, a 9. EU Tábor első szakmai napján sor került a népszámlálási adatok kiértékelésére, valamint az erdélyi magyar népesedés demográfiai és statisztikai adatainak elemzésére. A „Mennyi az annyi?” című előadás keretén belül Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok hasonlították össze a 2011-es népszámlálási adatokat az elmúlt évtizedben mért statisztikákkal.

Országos viszonylatban az előző évek adatai Románia lakosságát 19 millióra becsülték, ez azonban tizenkét százalékkal csökkent 2011-re. A konkrét számadatokat vizsgálva Románia jelenlegi román nemzetiségű lakossága 88,6%, míg a magyarok aránya 7,1%-ról 6 százalékra csökkent. Más kisebbségek esetén is fogyás tapasztalható, egyedül a roma lakosság száma növekedett.

„A magyar lakosság esetében jelentős arányvesztés volt: a régiós elosztást vizsgálva, Bánságban és Dél-Erdélyben a legjelentősebb a csökkenés, függetlenül a település méretétől vagy etnikai struktúrájától” - állapította meg Barna Gergő szociológus. A legaggasztóbb a szórvány települések sorsa, hisz Barna Gergő elmondása szerint „minél kisebb a magyar lakosság aránya egy adott településen, annál nagyobb eséllyel tapasztalhatunk csökkenést - szórványtelepüléseken a magyar lakosság csökkenése a 10%-ot is elérte: ez az elmúlt évtizedekhez képest egyharmados veszteséget jelent”.

A nagyvárosokban is jelentős fogyást tapasztalhattunk, ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a százezer fölötti nagyvárosokban a magyarok szórványhelyzetben vannak. Az előadó meglátásában ez a tény elgondolkodtatásra késztet, hisz a magyar lakosság csökkenésével változás észlelhető úgy a közigazgatási, mint a nyelvi jogok terén is. „A csökkenést Székelyföld ellensúlyozza: a magyarok arányának legnagyobb súlyát Székelyföld képviseli (38%)”- jegyezte meg Barna Gergő.

Kiss Tamás szociológus azokat a demográfiai tényezőket ismertette, amelyek a fogyást eredményezték. „A természetes népmozgalmi egyenleg (születés-elhalálozás aránya) a romániai magyarok számára kedvezőtlenebb, hisz ez az arány sokkal nagyobb az átlagnál”- ismertette Kiss Tamás. Fontos tényezőnek tekinthető az inter-generációs asszimiláció is, melyet két kockázati zóna veszélyeztet: a vegyes házasságok, valamint a szórványban élő magyarok helyzete. A nemzetiségváltást illetően Kiss Tamás kiemelte, hogy „míg az általánosan elfogadott tézissel ellentétben kevesebben vallották magukat roma nemzetiségűnek, addig a magyar-romák között ez az arány nagyobb volt. ”

Míg országos szinten a népességcsökkenés elsőrendű okának a migráció tekinthető, ezzel szemben a magyarok migrációs vesztesége romániai viszonylatban kisebb. „Európai viszonylatban Románia rosszul áll: az Európai Uniós bővítéssel kialakult emigrációs rendszer Romániát omlasztotta meg a legjobban”- fejtette ki Kiss Tamás, kitérve arra, hogy jelenleg Romániának nincs migrációs politikája, mely tény jelentősen befolyásolta ezt a tendenciát.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.