Európa aktuális kérdésekben nem találja a kitörési pontokat – Kelemen Hunor a marosfői 12. EU-táborban

2015.07.09. | Ifjúság , MIÉRT
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Európa aktuális kérdésekben nem találja a kitörési pontokat – Kelemen Hunor a marosfői 12. EU-táborban

Fotó: Csedő Attila

„Elkötelezett híve vagyok az Európai Egyesült Államoknak, de közben azt is tudom, hogy ma ez egy messzi és utópikus álom, bár külön-külön egyetlen tagállam sem fog boldogulni. Jelenleg az Európai Unió nemcsak a kisebbségi, hanem az ennél apróbb kérdésekre sem találja a megoldásokat. Az amerikai látogatásunk során is gyakran megkérdezték tőlünk: van-e az uniós politikának megoldása a mi gondjainkra” – mondta a fiataloknak Kelemen Hunor szövetségi elnök a Marosfőn megszervezett 12. EU-táborban július 9-én, csütörtökön. Az RMDSZ elnöke arról a washingtoni látogatásról beszélt, amelyen az általa vezetett szövetségi delegáció vett részt június elején.  

A marosfői beszélgetésen Kelemen Hunor az amerikai döntéshozókkal, politikusokkal, biztonság- és külpolitikai szakértőkkel való találkozók legfontosabb hozadékaként azt említette, hogy az USA Külügyminisztériumának Romániára vonatkozó jelentése több helyen is említi azokat a kérdéseket, amelyeket az RMDSZ-küldöttség szóvá tett. Ugyanakkor rövidesen elkészül az a romániai tulajdon-visszaszolgáltatásról szóló amerikai külügyminisztériumi helyzetkép is, amelyre a kongresszus költségvetési bizottsága adott felhatalmazást és szabott meg egy 90 napos határidőt – tette hozzá.

 

„A politikának az a dolga, hogy a közösség megoldandó kérdéseire válaszokat adjon, és nem az, hogy a saját igazát bizonygassa. Úgy gondolom, hogy ebben a megoldáskeresésben voltak fontosak az amerikai partnerekkel való találkozók, amelyeken a restitúció mellett több, a romániai magyarságot érintő problémát is felvetettünk” – válaszolta a szövetségi elnök a beszélgetést moderáló Antal Lóránt MIÉRT-elnöknek az amerikai út céljait firtató kérdésére. Azt is elmondta, hogy a román politikum az általa vártnál kevesebb ideig nehezményezte az RMDSZ amerikai látogatását, és a nehezményezők közül többen is belátták, hogy a romániai magyarság egy sor jogos követelésére valóban nem talált megoldásokat, megnyirbálják, vagy nem alkalmazzák törvénybe foglalt közösségi jogait.

 

„Különböző európai fórumokon mi már régóta beszélünk arról, amit a kilencvenes évek elején eldöntöttünk és képviselünk is: a kommunista diktatúra által elkobzott javakat vissza kell szolgáltatni” – nyomatékosította Kelemen Hunor. Továbbá azt is elmondta: ezt az elvet Románia felvállalta, beépítette jogrendjébe, azóta azonban bebizonyosodott, hogy csupán mímeli a demokratikus értékek érvényesítését. Erre is felhívta a figyelmet az RMDSZ-delegáció Washingtonban, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) hathatós segítségével – tette hozzá a szövetségi elnök, aki azt is elmondta: az USA és Románia közötti szoros biztonságpolitikai partnerségbe beletartozik az őszinte párbeszéd az emberi és kisebbségi jogokról, valamint a tulajdonjogról.

 

„Amerikában egyszerűen és világosan kellett fogalmaznunk, mert az ottani politikában nincs helye a mellébeszélésnek. Elsősorban a biztonságpolitikai kérdések foglalkoztatják a döntéshozókat, pontosabban az a rakétavédelmi pajzs, amely Románia szerepét növeli a térségben. Én azonban arra is felhívtam figyelmüket, hogy nem beszélhetünk biztonságról, ha sérülnek az alapvető emberi jogok. Ezt az összefüggést pontosan értették mindazok, akikkel Washingtonban találkoztunk” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki szerint csupán árnyalatokban különbözött a demokrata, illetve republikánus képviselők érdeklődése a különböző felvetett kérdések iránt. Míg a republikánusok esetében az egyházügyek kaptak nagyobb fontosságot, addig a demokraták zömében a kisebbségi jogokra kérdeztek rá, de mindkét tábor számára fontosak az emberi jogok – fogalmazott a szövetségi elnök.

 

„Világossá kellett tennünk számukra azt is, hogy mi őshonos és nem bevándorló kisebbség vagyunk, ami egy fontos különbségtétel. De ennek kapcsán azt is megkérdezték, hogy az Európai Uniónak vannak-e megoldásai a kisebbségi problémákra” – vázolta Kelemen Hunor, aki szerint ezt a kérdést az európai kisebbségek is gyakorta megfogalmazzák maguknak.

 

„Azt is láthatjuk, például a menekültügyi kérdés kapcsán, hogy az Európai Unió nem találja a kitörési pontokat. De az is világos, hogy könnyebben átvészelik a megrázkódtatásokat azok az európai társadalmak, amelyekben van hagyománya a demokratikus értékeknek. Ugyanez nem igaz Románia negyedszázados demokráciájára” – szemléltette a párhuzamot Kelemen Hunor, aki szerint az RMDSZ nem tehette meg, hogy a társadalomban érzékelt kisiklásokat – a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, a törvény mellőzését a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esetében, az igazságszolgáltatás túlkapásait vagy az autonómia közbiztonsági veszélyforrásként való feltűntetését – ne tegye szóvá az amerikai partnerekkel való találkozókon.

 

A Hogyan látnak minket Amerikában? című beszélgetés végén Kelemen Hunor közéleti szerepvállalásra bíztatta a fiatalokat. Arra ösztönözte őket, hogy „törjenek utat magunknak” a romániai politikában, amelynek szüksége van a változásra. 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.