Európai parlamenti közmeghallgatás az őshonos nemzeti kisebbségek védelméről

2015.04.23. | Európai Parlament , Kisebbségvédelem
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Európai parlamenti közmeghallgatás az őshonos nemzeti kisebbségek védelméről

Az európai őshonos nemzeti kisebbségek helyzete első ízben került az Európai Néppárt napirendjére egy hivatalos közmeghallgatás keretében. Az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportjának a téma iránt elkötelezett tagjai április 22-én, szerdán délután több országból fogadtak szakértőket a Parlament brüsszeli épületében. A civil szakmai szféra részvételével szervezett közmeghallgatás egyértelmű következtetése: szükségszerű az Európai Néppárt kisebbségvédelmi irányvonalának kijelölése, amelyre az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) keretében kerülhet sor.

Az esemény társszervezőjeként Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő nyitotta meg az első panel-beszélgetést, amely jogi és gyakorlati vonatkozásban vizsgálta az európai kisebbségek helyzetét. Az EP-képviselő köszönetet mondott az Európai Néppártnak, hogy felvállalta az őshonos kisebbségek kérdését, ezzel elősegítve, hogy új lendületet kapjon az európai kisebbségvédelem.

 

Sógor Csaba felvezetőjében hangsúlyozta: óriási szakadék van a kisebbségvédelmi jogi lehetőségek és a tényleges gyakorlat között, ezért tudatosítani kell a tagállamokban, hogy a végrehajtás, a gyakorlat ugyanolyan fontos, sőt ennek felülvizsgálata nagyobb figyelmet érdemel, mint eddig.  – Az uniós politikák szintjén érezhető egy új lendület a kisebbségvédelmi kérdések területén, amely bizakodásra adhat okot. Az Európai Parlament ebben mindig is zászlóvivő volt, megfogalmazott már a Bizottság felé egy felhívást, melyben egy átfogó EU-s kisebbségvédelmi rendszer felállítását szorgalmazza. Az Európai Néppárt pedig 2012 októberében bukaresti kongresszusán emelt be programjába először egy fejezetet a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozóan. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke idén januárban pedig azt mondta, jobban kell fókuszálnunk a kisebbségek ügyére – emlékeztetett a képviselő.

 

Sógor Csaba ismertette továbbá azokat a rendelkezésre álló EU-s jogi-szakpolitikai eszközöket, amelyek előre vihetik ezt a kérdést. Mint mondta, a Lisszaboni Szerződéssel megerősödött a kulturális és nyelvi sokszínűség védelme az EU-ban. A nyílt koordinációs módszer, amely egy kormányközi együttműködési forma, jól alkalmazható e politikailag is kényes területeken. Az európai polgári kezdeményezés pedig jó lehetőség arra, hogy megfogalmazzuk kisebbségvédelmi igényünket. Sógor Csaba szerint lehetséges reális kitörési pont lehet, ha az EU intézményei a kisebbségi jogok uniós jogi és politikai értelmezésénél következetesen támaszkodnak a már meglévő, az ET keretében kidolgozott kisebbségvédelmi okmányokra. Hasonlóképpen, az EU Alapjogi Ügynökségének hatáskörét is szükséges kibővíteni annak érdekében, hogy az Ügynökség rendszeresen ellenőrizhesse a tagállamok gyakorlatát a kisebbségi jogok alkalmazása terén.

 

Az RMDSZ-es EP-képviselő az erdélyi magyar közösséget ért jogsértésekről is beszámolt: a szimbólumok használatának korlátozását, a többnyelvű táblák kihelyezése körüli állandó vitákat, a MOGYE magyar karának létrehozása körüli akadályokat vagy éppen a napokban történt kovásznai kórház erőltetett névváltását olyan intézkedéseknek nevezte, amelyek egyértelműen igazolják, hogy az erdélyi magyar közösséget a többség másodrendű állampolgároknak tekinti szülőföldjén. Továbbá arra is kitért, hogy Romániában a belügyminisztérium a közbiztonsági veszélyforrások közé sorolná az autonómia-törekvéseket. - Ez a szakmai meghallgatás egy folyamat része, előkészítője lehet egy parlamenti jelentésnek vagy egyéni jelentésnek is. Mi azt szeretnénk elérni, hogy az Európa Tanács ajánlásai bekerüljenek az uniós jogrendbe és minden eszközzel szorgalmazzuk a téma továbbvitelét – fogalmazott Sógor Csaba.

 

A kisebbségi meghallgatás társszervezője volt továbbá Gál Kinga a Fidesz, Csáky Pál az MKP és Nagy József a Híd-Most európai parlamenti képviselője. A meghallgatáson részt vett Monika Hohlmeier, a LIBE szakbizottság néppárti koordinátora, aki elmondta: az Európai Néppárt tervezi egy olyan irányvonal kidolgozását, amely a kisebbségek védelmét szolgálja, és amely nem a szeparatizmust, hanem az integrációt és a kulturális sokszínűség védelmét hangsúlyozza. Az eseményen Herbert Dorfmann dél-tiroli, illetve Michael Gahler német képviselők moderátor minőségükben voltak jelen.

 

A szakmai előadók sorában az osztrák Dr. Gabriel Toggenburg az Európa Tanács égisze alatt elfogadott, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény (FCNM) hatékonyabb alkalmazását sürgette. Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet magyarországi nemzetiségi ombudsman-helyettes szerint szükség lenne egy olyan európai rendszerre, amely azonnali információt nyújtana a kisebbségi jogok megsértése esetén.  Petteri Laihonen finnországi professzor azt hangsúlyozta, hogy a 2004 után csatlakozott tagállamokban nincs gyakorlata az autonómia különböző formáinak. A dél-tiroli helyzetet, mint jó példát Emma Lantschner osztrák professzor ismertette. Hans Heinrich Hansen FUEN-elnök a görögországi törökök és a franciaországi kisebbségek helyzetéről beszélt. Smaranda Enache romániai emberjogi aktivista elmondta: napjainkban Európában morális kérdés a kisebbségek védelme, emellett pedig a stabilitás és jólét egyik feltétele is. Véleménye szerint nagy kihívást jelent, hogy míg egyes tagállamokban ésszerű megoldás az autonómiák létrehozása a kisebbségek védelmében, addig erre a kelet-európai tagállamokban, például Romániában, nem tekintenek egy természetes megoldásként. Josef Marko a bolzánoi Európai Akadémia Kisebbségi Jogi Intézetének igazgatója kihangsúlyozta, hogy 200 éve folyamatosan problémát jelent a többség számára a kisebbségi közösségek helyzetének rendezése, amelyben a kormányzásnak kulcsszerepe van.

 

A közmeghallgatás következtetéseit Gál Kinga fideszes EP-képviselő foglalta össze. Zárásként elhangzott: a Lisszaboni Szerződés jogi hátteret biztosít a nemzeti kisebbségek védelmére és bármilyen nemű diszkriminálása ellen, azonban a hagyományos nemzeti kisebbségeket érintő kérdések megnyugtató rendezésének hiányában állandóak a politikai feszültségek, konfliktusok és jogsértések. Ezek megoldását tervezik elősegíteni a LIBE szakbizottság néppárti tagjai az elkövetkezendő időszakban egy, az őshonos kisebbségek védelmére vonatkozó irányvonal kijelölésével.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.