Hangsúlyos európai bizalom, megerősödött önkormányzati képviselet – Sajtótájékoztató Kolozsváron

2016.05.30. | FUEN
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Hangsúlyos európai bizalom, megerősödött önkormányzati képviselet – Sajtótájékoztató Kolozsváron

A romániai magyar érdekképviselet által indítványozott Kisebbségi európai polgári kezdeményezéssel (Minority SafePack) kapott új lendületet 2010-ben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) tevékenysége, hiszen vállalta, hogy hajtóműve lesz a kezdeményezésnek. Az RMDSZ számára ezért is öröm, hogy jelöltje lett az európai kisebbségi ernyőszervezet új elnöke – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök május 30-án, hétfőn azon a sajtótájékoztatón, amelyet Kovács Péter ügyvezető elnökkel, az önkormányzati választások kampányfőnökével és Vincze Lóránt FUEN-elnökkel, az RMDSZ külügyi titkárával közösen tartott meg Kolozsváron. A Szövetség politikusai az önkormányzati kampányt is kiértékelték az eseményen. 

Az RMDSZ elnöke arra is kitért: a FUEN történetében először választottak magyar elnököt, olyan embert, aki jól ismeri az európai őshonos kisebbségeket és problémáikat, az ernyőszervezet alelnökeként pedig fontos szerepe volt abban, hogy a FUEN tevékenysége ismét mozgalmas lett. „Európai polgári kezdeményezésünk most éppen az Európai Unió Bíróságán van, Luxemburgban, általa pedig az Európai Unió döntéshozói ismét tudnak a FUEN tevékenységéről. Azt tapasztaltuk, hogy nem könnyű egy ilyen ernyőszervezetet működésbe hozni, olyan helyzetbe hozni, hogy figyeljenek rá és fontosnak tekintsék a véleményét. Ez a szervezet közel 60 millió, európai őshonos kisebbséghez tartozó állampolgárt képvisel, a különböző etnikai közösségek érdekeit összehangolni pedig nem egyszerű” – mutatott rá Kelemen Hunor, aki szerint az a tény, hogy az RMDSZ jelöltjét támogatták az európai ernyőszervezet tagszervezetei, azt is bizonyítja, hogy a Szövetség megkapta a bizalmat az őshonos kisebbségek képviseletével kapcsolatos munkához.

Az RMDSZ önkormányzati kampánya kapcsán a szövetségi elnök arról beszélt, hogy legfontosabb teendő a mozgósítás, tudatosítani az emberekben azt, hogy június 5-én fontos megmérettetés lesz országszerte, hiszen az új választási, illetve kampányfinanszírozási törvény szűk keretet szabott a politikai szereplőknek. „Fontos az, hogy a médián keresztül mozgósítani tudjunk, és itt arra gondolok, hogy az emberekhez jusson el a június 5-i választások híre, hogy vegyenek részt ezen a választáson, hiszen a szavazati joggal élni kell” – mutatott rá Kelemen Hunor, és hozzátette: az RMDSZ-nek az azért is fontos a magyarok magas révételi aránya, mert ez adja az önkormányzati képviselet legitimitását. „Megerősített legitimitással könnyebb dolgozni egy olyan időszakban, amelyben alkotmánymódosítás és közigazgatási reform is lesz. Nem mindegy, hogy ez a két folyamat milyen helyzetben éri a mi közösségeinket” – szögezte le az RMDSZ elnöke, aki arra is emlékeztetett: az általa vezetett szervezet választási üzenete a közösség szolgálata, a közjó és a biztonság köré épült, az RMDSZ ennek szellemében választotta ki az emberek által hitelesnek tekintett jelöltjeit, akiknek konkrét megoldásaik vannak a helyi problémákra. „A jól végzett önkormányzati munka mellett a képviselet biztonsága is fontos tétje a választásoknak” – utalt a szövetségi elnök a szórványmagyarság önkormányzati jelenlétére.

Kovács Péter ügyvezető elnök, az RMDSZ kampányfőnöke a sajtótájékoztatón elmondta, az új választási törvény célja az volt, hogy átlátszó kampányt biztosítson, de e helyett nem látszó kampányt eredményezett. Szerinte az RMDSZ számára nem okoztak hátrányt a törvény finanszírozási megkötései, hiszen a Szövetség hagyományosan alacsony költségvetésből szervezi kampányait, kizárólag adományokból. „Bár az új szabályozásnak köszönhetően nem látszott település-szerte, hogy kampány van, mi ebben az időszakban az eredményeink bemutatására alapoztunk, volt mit felmutatni, hiszen a legkisebb faluban is van, amivel büszkélkednünk. Személyes beszélgetések, kézfogások és találkozások - ez volt kampányunk kulcsa” − hangsúlyozta.

Az RMDSZ 292 polgármester-, 7841 helyi tanácsos- és 616 megyei tanácsosjelöltet indított az önkormányzati választáson, egyharmaduk első mandátumára pályázik, 25 százalékuk, vagyis 2125 nő – derült ki a kampányfőnök összegzéséből, aki azt is elmondta, sokan akadályozták a Szövetség munkáját, jelenlegi vagy két hónappal ezelőtt még RMDSZ-es kollégák, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt is. ,,Néhány jelenlegi képviselőnk - akik nem nyerték el a közösség bizalmát, így már nem indulnak RMDSZ színekben - egyéni játszmákat játszanak. Arra kérem a magyar szavazókat, ne dőljenek be azoknak, akik vagy a román polgármester mellett kampányolnak, mint Benedek István Marosvásárhelyen, vagy az RMDSZ-ből csak a szavazókat akaró úgynevezett függetleneknek, mint Bunta Levente Székelyudvarhelyen” – hívta fel a figyelmet Kovács Péter. Szerinte a Néppárt kampánya teljes egészében az RMDSZ-ről szól, amely még a kisebbik gond lenne, de számos olyan település van Erdélyben, ahol egyetlen egy „eredményt” tudnak elérni: azt, hogy ne legyen magyar polgármestere, alpolgármestere vagy képviselete a településnek – fejtette ki.

Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) új elnökének elmondása szerint megválasztása is azt igazolja, hogy a FUEN berkeiben eltolódott a hangsúly Közép- és Kelet-Európa felé, ahol ma is számos a megoldandó kérdés, míg Nyugat-Európában nagyjából sikerült rendezni a kisebbség-többség viszonyát.

A romániai helyzetről Vincze Loránt azt nyilatkozta: „Romániában megszakadt a többség és kisebbség közti párbeszéd, nem esik szó a kisebbségi jogok bővítéséről, a kollektív jogokról és az autonómiáról, hiszen néhány éve a közösség jogbiztonsága került veszélybe." Véleménye szerint nemhogy a meglévő anyanyelvhasználatra vonatkozó törvények egy részét nem tartják be a román hatóságok, hanem már az igazságszolgáltatásban is magyarellenes döntések születnek. „A magyar közösség elégedetlen a helyzetével, nem érzi biztonságban magát és el is mondja a nemzetközi fórumokon, hogy nem modellértékű a kisebbségvédelem Romániában, hiszen az állam a nemzetközi kötelezettségeit sem tartja be" – tette hozzá a FUEN elnöke.

Vincze Loránt elmondta: „Románia nem tud országos projekteket felmutatni, így a többség-kisebbség megállapodás is késik, márpedig az erről szóló közvita nem halasztható tovább. Nyugaton sem értik, hogy milyen veszítenivalója van a román államnak vagy a többségnek, ha a kisebbség valóban jól érzi magát és teljes értékű polgárként vesz részt a társadalom építésében." A FUEN elnöke szerint túl kellene már lépni a történelmi sérelmeken és az alaptalan félelmeken, amelyeket a magyarokkal szemben táplál a román közvélemény.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.