Hegedüs Csilla a műemlékvédelmi világnapon: közösen kell megóvnunk azt, ami a miénk (AUDIÓ)

2016.04.18. | Műemlékvédelem
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Hegedüs Csilla a műemlékvédelmi világnapon: közösen kell megóvnunk azt, ami a miénk (AUDIÓ)

A műemlék elismert múlt, örömteli jelen, biztonságos jövő. Örökségünk őreivel együtt óvjuk azt, ami a miénk! – hívta fel a figyelmet a műemlékvédelmi világnapra Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke április 18-án, hétfőn. Hozzátette: „az épített örökségre – ennek részeként pedig számos, a történelmi városközpontokba fellelhető műemlék-jellegű épületre is –, amely körbevesz bennünket, együtt kell büszkének lennünk, nemzeti identitásunk megtartóiként pedig tovább kell örökítenünk a következő nemzedék számára.

Köszönet illeti azokat, akik építkezésbe kezdenek, ha dől a vakolat, akik kultúrájuk ápolására nem másodlagos feladatként tekintenek a mindennapokban. Örökségünk ápolása, felújítása kiemelt feladatunk, április 18-án sem szabad megfeledkeznünk azokról, akik nap mint nap elkötelezett őrei kultúránknak” – üzent Hegedüs Csilla elsőként a Fogadj örökbe egy műemléket! mozgalomban segédkező kis- és nagyiskolásoknak, tanáraiknak, de mindazoknak a szakembereknek és civil szervezeteknek is, akik felelősséget vállalnak az erdélyi magyar közösség identitástudatának erősítésében. Megemlítette, hisz abban, hogy egyedül sosem, csakis partnerségben teljes ez a hivatás.

A kulturális szakember a világnapon arra is emlékeztetett, a Szövetség városközpontok felújítását célzó stratégiája, amelyet kiemelt témaként kezel a közelgő önkormányzati választás alkalmával, egy olyan szabályozás kialakítását sürgeti, amely lehetővé teszi, hogy a műemlékek, műemlék-jellegű épületek felújítása közérdek legyen, a munkálatokat pedig közpénzből támogassák a helyi és megyei önkormányzatok. „Ez konkrét, kézzelfogható megoldás a jelenlegi romániai helyzetre: gazdasági fellendülést generál, új munkahelyeket teremt mind a restaurálás ideje alatt, mind pedig utána. A megfelelően helyreállított műemlék újabb befektetéseket von maga után a településeken, a turizmust és a kikapcsolódást szolgáló üzleti élet megjelenését serkenti” – érvelt Hegedüs Csilla.

A Szövetség önkormányzati konzultációja során fény derült arra, hogy a városközpontok jellemzően lelakott, tönkrement állapotban vannak. Az épületek részben magánkézben, részben pedig olyan közintézmények tulajdonában vannak, amelyek számára nem prioritás a felújítás. A tulajdonosok zöme nincs abban a helyzetben, hogy ki tudja fizetni a nagyon költséges restaurálást, és arra sincs lehetősége, hogy kölcsönt vegyen fel a munkálatok fedezésére. Gyakran a visszaszolgáltatás elhúzódása jelent gondot – ezekben az esetekben nem lehet tudni, ki a tényleges tulajdonosa az épületnek, vagy egy lakrésznek. Vannak olyan közintézmények, amelyek számára teljesen idegen az erdélyi magyar épített örökség, emiatt pedig az általuk műemlékes engedély nélkül felújított épületek elvesztették műemlék-jellegüket.

Hanganyag:
Hegedüs Csilla nyilatkozata


Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.