Incze László nevét viseli a kézdivásárhelyi múzeum

2012.03.04. | Kultúra , Kézdivásárhely
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Incze László nevét viseli a kézdivásárhelyi múzeum

Könyvbemutatóval, portréfilmmel, szoboravatóval ünnepelték Kézdivásárhelyen a múzeum alapításának 40. évét. A tavaly indult civil kezdeményezést, Kovászna Megye Tanácsa és a kézdivásárhelyi önkormányzat is támogatta, hogy az intézmény felvegye alapítója és hajdani igazgatója, Incze László nevét.

Az épület frontján, március 3-án, szombaton már az Incze László Céhtörténeti Múzeum felirat díszelgett. A névadási kezdeményezéshez több ezer aláíró csatlakozott, így az sem meglepő, hogy az intézmény legnagyobb kiállítótermében több mint 200 érdeklődő sereglett össze. A köszöntők sorát Dimény Attila, az intézmény vezetője nyitotta, rámutatva, hogy az intézmény 40 éves fennállása során megtalálta helyét a város életében. Ezen időszak alatt megközelítőleg fél millióan látogatták, több mint 400 rendezvény zajlott falai közt, és a benne őrzött műkincsek száma meghaladja az 500-at.

Az ünnepség keretében levetített, a Vörös T. Balázs által készített, A Múzeumpedagógus című portréfilm Incze Lászlót tárlatvezetés közben mutatja be. A film rendezője hangsúlyozta: „éppen Laci bácsi kérésére a múzeum bemutatásra összpontosít ez a 26 perc”.

A baróti születésű muzeológus gazdag jegyzetállományt hagyott maga után, ebből született meg A rendtartó székely város című kötet, amely a Polis kiadó gondozásában látott világot. A kiadó vezetője Dávid Gyula irodalomtörténész, így emlékezett vissza Incze Lászlóra: „rendkívüli találkozásnak az alkalma volt az egész élete, egy lelkes és a munkában fáradtságot nem ismerő ember találkozott egy olyan közösséggel, amelyik a hagyományait évszázadokra visszamenően őrizte, olyan időben, amikor ezeket a tárgyakat vagy ellopták, vagy veszedelmes volt tartani őket. Amikor a múzeum megnyílt egyszerre értelmet nyert ez a folyamat. A közösség tudta azt, hogy erre az emberre rá lehet bízni ezeket a tárgyakat. Amikor újra eljött az az idő, amikor ezeket a tárgyakat nem lehetett mutogatni, akkor megtalálta a módját annak, hogy annak is, hogy a darabok átvészeljék ezt az időszakot.”

A céhtörténeti múzeumot 1972-ben alapították, olyan politikai viszonyok közt, amelyek a székely hagyományok számára kedvezőtlenek voltak. Király Károly, akkori megyei párt-főtitkár támogatása meghatározó volt, hiszen ennek hiányában nem hozhatott volna létre kézdivásárhelyi fiókot a megyei múzeum. A hajdani politikai vezető levelében így nyilatkozik: „Ezelőtt 40 évvel Incze László kitartó munkája, tevékenysége eredményeként a kézdivásárhelyiek összeadták azokat a tárgyakat, amelyek a múzeum megnyitását lehetővé tették. A Kézdivásárhelyi Múzeum nem csak Székelyföldön, Erdélyben, Romániában, hanem a környező országokban is egyedülálló.”

Incze László nem csak intézményvezetőként, hanem tanácsadóként, tárgyilagos és független igazszólóként él az emberek emlékezetében. „Laci bácsival” Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is megvitatott több közéleti kérdést, gyakran írásban is. „A mindig töprengő, gondolkodó ember bölcsességével zárta az egyik levelét, amiben így fogalmazott: ››na de hát sok okos szó után sem bizonyos, hogy helyénvalóan cselekszünk‹‹.” Tamás Sándor kifejtette: Incze László személyének súlyáról az is árulkodik, hogy „a megyei önkormányzat kézdivásárhelyi, kihelyezett ülésén, nemzetiségtől és pártszínezettől függetlenül, egyöntetűen szavazta meg, hogy az általa megteremtett múzeum felvegye a nevét!”

A múzeum névadását kezdeményező Incze László Baráti Társaság mára egyesületként működik. Az általuk összegyűjtött több mint 5 000 aláírás csupán újabb érv volt amellett, hogy az intézmény felvegye alapítójának nevét – mondta el Bedő Zoltán, az egyesület elnöke. Bedő hangsúlyozta: az ünnepség egyben a rétyi Kováts András Fúvószenekar elhunyt karnagya, Kelemen Antal előtt is tisztelgés, hiszen ő egyike volt azoknak, akik teljes mellszélességgel támogatták a névadási kezdeményezést. Ezek után, természetesen a fúvószenekar sem hiányozhatott a rendezvényről, így Incze László mellszobrának leleplezését követően a közel 200 fős közönség a rezes hangszerek aláfestése mellett énekelte el a magyar, majd a székely himnuszt. A szobrot Rácz Károly polgármester és Tamás Sándor megyei önkormányzati vezető leplezték le.

„Incze László olyan korban dolgozott, amikor a jövőépítők nem szobrot, hanem magánzárkát kaptak” – fogalmazott köszöntőjében Kötő József szenátor. A honatyán kívül Jeszenszky Géza, Magyarország volt külügyminiszterének köszöntője is elhangzott, aki üzenetében Incze László méltatása mellett azt is hangsúlyozta, hogy a hajdani intézményvezető megérdemli, hogy pályáját megismerjék a kézdivásárhelyiek következő nemzedékei is.