Interpelláció-sorozat a nyelvi jogainkért

2013.06.11. | Kisebbségvédelem , Nyelvi jogok , Anyanyelvhasználat
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Interpelláció-sorozat a nyelvi jogainkért

A kormány tagjainak közel feléhez - Victor Ponta miniszterelnökhöz és kabinetje kilenc miniszteréhez - intézett ma kérdést Markó Attila, Sepsiszentgyörgy parlamenti képviselője, melyben arra vár választ, hogy miképpen tett eleget a kormány az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartájának ratifikálásában vállalt kötelezettségeiért.

Markó Attila emlékeztette Victor Ponta miniszterelnököt, valamint Remus Pricopie oktatási, Mihnea Costoiu felsőoktatási, Liviu Dragnea közigazgtási, Robert Cazanciuc igazságügyi, Daniel Barbu művelődési, Titus Corlatean külügyi, Mariana Campeanu munkaügyi, Eugen Nicolaescu egészségügyi tárcavezetőket és Ion Moraru kormányfőtitkárt, hogy Románia lassan belép a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartájának második monitorizálási ciklusába, ez alkalommal a kormánynak be kell mutatnia, hogy miképpen biztosítja az ország területén élő közösségek jogát anyanyelvük szabad használatához. A képviselő felvázolta, hogy a 2007-ben ratifikált egyezmény első jelentését közel két éves késéssel nyújtotta be Románia, és az azt követő levélváltások és a Szakértői Bizottság látogatása nyomán számos alkalmazási problémára derült fény. Jelezte, hogy a minisztériumok többsége nem gyűjt megfelelő adatokat és információkat, amelyek elengedhetetlenek egy valós helyzetkép megismeréséhez, ezáltal ezek a minisztériumok nem is tudják, hogy mit kell belefoglalni a jelentésbe. Az egyik legbeszédesebb példa az igazságügy területe, ahol alkotmányos és törvényes rendelkezések garantálják az anyanyelv használatát mind a büntető, mind pedig a polgári és közigazgatási eljárásokban, ám a szaktárca bevallottan nem rendelkezik semmilyen adattal e jog gyakorlását illetően: nem lehet tudni, hogy országos szinten hány tolmács áll a perben résztvevők segítségére, hol és hány tárgyalás zajlott a felek anyanyelvén, hány anyanyelven kiállított iratot iktattak és azok közül hánynak kérdőjelezték meg az érvényességét. Ugyanilyen siralmas a helyzet a közigazgatásban is, ahol nemcsak jogi normákat nem alkalmaznak, de törvényes jogot is el lehet veszíteni a bíróságon - lásd Aranyosgyéres esetét.

A képviselő mindegyik miniszternek címzett leveléhez csatolta a Szakértői Bizottság kétszáz oldalas jelentését, amelyben számos kérdésben elmarasztalja Romániát, ugyanakkor jelzi, hogy több cikkely esetében nem sikerült teljesíteni a vállalt kötelezettségeket.

"Mit tett a kormány annak érdekében, hogy a Szakértői Bizottság kritikáit orvosolja? Milyen intézkedéseket terveznek a kormány és a különböző minisztériumok annak érdekében, hogy ezek a kritikus kitételek ne jelenjenek meg a következő jelentésben is?" - teszi fel végül a kérdést a képviselő.

Mint ismeretes, Románia ez év októberéig kell benyújtsa a második időszakos jelentést a Karta ratifikálásában foglalt vállalásairól.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.