Irodaházat avattak, vállalkozókat várnak Székelyhídon

2012.11.25. | Parlamenti választások , Bihar
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Irodaházat avattak, vállalkozókat várnak Székelyhídon

A tavalyi év szeptemberében még kevesen bíztak abban, hogy Székelyhídon megépülhet az inkubátorház. Az akkori alapkőletételkor a szkeptikusok azt már végképp nem tartották elképzelhetőnek, hogy bárki is igénybe fogja venni a létesítmény nyújtotta szolgáltatásokat. Tévedtek.

Az elmúlt csütörtökön ünnepélyes keretek között átadták az irodaházat, a Becebe és a Suny Smart cégek képviselői már a helyszínen jelezték bérlői szándékukat. Az 526 ezer euró étékű beruházás  a Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósult meg, amely a határ menti térségben élő közösségek együttműködését szorgalmazza, a gazdasági szféra hatékonyabbá tételét célozza meg.

Az ünnepélyes szalagvágást megelőzően Nagy Gábor a Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) projektmenedzsere köszöntötte a határ két oldaláról érkezett vendégeket, majd néhány szóban vázolta a projekt előkészítő folyamatot, a sikeres végkifejlet fázisait.

Béres Csaba Székelyhíd polgármestere úgy vélte, hogy az érmelléki kisváros az inkubátorház megépülésével nagy lépést tett a mikrorégió gazdasági központjává való válás felé. Irodaépületek és egyéb szolgáltatások híján maradtak távol eddig a potenciális beruházók, vélekedett az előljáró, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Székelyhíd néhány éven belül egy erős gazdasággal rendelkező településsé növi ki magát. Optimizmusa nem légből kapott, hisz a folyamatban lévő beruházások összértéke eléri a harmincmillió eurót. A magántőkéből beáramló egyéb befektetések is hasonló nagyságrendűek – állította Béres.

Szabó Ödön megyei tanácsos emlékeztetett arra, hogy az irodaház egy jól kidolgozott fejlesztési stratégia része. Még 2oo9-ben felmérték a térségre vonatkozó vállalkozói igényeket, megfogalmazódott egy olyan térigény, ami a kezdő vállalkozásoknak lendületet adhat. Az irodaház jelentőségét fokozza a házzá tartozó munkacsarnok, ami ipari tevékenységre, ezáltal pedig munkahelyteremtésre ad lehetőséget. Szabó szólt egy másik környezetbarát, térségfejlesztő beruházásról is, nevezetesen egy biomassza erőmű létesítéséről, amely villanyáram előállítására fog szolgálni. Két éven belül üzembe helyezik a létesítményt, amely a mezőgazdasági szektor fellendülését hozza magával alapanyagellátás-igénye révén.

Az ünnepélyes szalagvágás feladata Szabó Ödönre és Béres Csabára testálódott, majd a jelen lévőknek bemutatták az irodaházat, amely tizenkét irodát, három konferenciatermet, járulékos helyiségeket tartalmaz. A létesítmény plusz szolgáltatása az a tájékoztatási és tanácsadói iroda, amelyet a ROVE fog működtetni. A területet biztonsági szolgálat felügyeli, ugyanakkor kiépített parkoló is az ügyfelek rendelkezésére áll. A havi bérleti díj hét euró/négyzetméterben lett meghatározva, ami magába foglalja az internet használat mellett a villanyáram fogyasztást és a fűtési költségeket is.

Az irodaház átadását követően további szakmai konzultációra került sor a múzeum épületében. Csata Zsombor szociológus a helyi vállalkozók között végzett felmérés eredményeiről szólva elmondta, hogy többnyire kisvállalkozókról van szó, akik között nagy az egymás iránti bizalmatlanság, gyenge az együttműködési késség, az inflációs válság, még inkább szakadékokat teremtett. Szabó Simon az OTP reprezentánsa a bank és a gazdasági szféra együttműködési feltételeit ismertette, míg Csetnek Tímea az Európa-kapu EGTC területi társulást mutatta be, amely jelenleg négy-négy romániai és magyarországi település együttműködési szándékából jött létre. A nyolc alapító egy hatvan önkormányzatból álló, erős partnerséget kíván létrehozni. A 2o12 májusában alakult EGTC célja az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, és magáncégekkel közösen olyan fejlesztési program kidolgozása, amelyek a térség teljes gazdasági és szociális fellendülését biztosítják.

Szabó Ödön felmérésekre alapozva szorgalmazta a vállalkozás mibenlétének tudatosítását, hisz az emberek ismeretei hiányosak, vagy éppenséggel rosszul informáltak ezen a téren. A most átadott inkubátorház elmozdulhat efelé. A térségben évszázadokon át a mezőgazdaság volt a fő megélhetési forma, de a gépesítések egyre inkább kiszorítják a kézi munkaerőt. Meg kell tanulni a termelés mellett a feldolgozást és az értékesítést is. Nem sokára egy nagykapacitású kertészet létesül Csokalyon, ami mellé remélhetőleg egy konzervgyár is épül – újságolta Szabó. „Brendeket kell létrehozni, a térségben egyedüli ilyen kezdeményezés a szentimrei bor márkanévként való levédése volt. Nyitni kell a szolgáltatások és a túrizmus felé, nincsenek kihasználva kellőképpen a termálvízben rejlő lehetőségek, emellett a lótúrizmus megteremtése is esélyt adna a felzárkózásra. Mindehhez viszont színvonalas infrastruktúrai háttér, minőségi szolgáltatások kellenek” – ecsetelte Szabó.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.