Jövőt a fiataloknak!

2014.07.12. | Ifjúság , Európai Unió
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Jövőt a fiataloknak!

Fotó: Bethlendi Tamás

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői, Winkler Gyula és Sógor Csaba július 12-én, szombaton délelőtt az EPP cselekvési program 2014: jövőt a fiataloknak! címmel tartottak előadást a 11. EU Táborban, Marosfőn.

„Ma már nemcsak kampányfogásokról van szó, amikor Brüsszelben az Európai Néppárt, de a többi politikai erő is a fiatalok gondjairól beszél, hiszen egyre inkább letisztult mindenkiben, hogy komoly társadalmi kihívásról van szó” – indította előadását Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője szombaton a MIÉRT által szervezett EU Táborban. „Vannak olyan európai országok, mint például Spanyolország, ahol minden második fiatal munkanélküli, Romániában kevéssel jobban állunk, a jelenlegi statisztikák szerint a huszonöt év alattiak közel egynegyede nem dolgozik és fennáll a veszélye, hogy ez a helyzet romlik”- ismertette az EP-képviselő. Beszámolt arról, hogy a választás után konzultáció kezdődött a néppárti képviselők részvételével és megalkottak egy dokumentumot, amely javaslatokat tartalmaz az Európai Bizottság prioritásaira, ezek között hangsúlyosan szerepelnek a fiatalokat érintő kérdések is, mint a munkahelyteremtés, a karrierindítás, de konkrét anyagi támogatások is.

 

„A napokban nyílt meg az Ifjúsági Garancia program regionális központja Brassóban, lesz több is az országban” – tájékoztatta a jelenlevőket Winkler Gyula. A program célja, hogy a huszonöt évnél fiatalabb munkanélküliek három hónapon belül kapjanak munka- vagy továbbtanulási lehetőséget, illetve ajánlatot szakmai gyakorlatra, személyre szabott rendszerről van szó, tehát fizikai és virtuális hálózatépítésről beszélünk. "Erdély minden megyéje benne lesz a rendszerben, Brassó mellett Gyulafehérváron, Déván és Nagybányán alakítanak ki regionális központot. Érdemes figyelni ezt a lehetőséget, Romániának ötszáz millió eurós költségvetése van, hogy a következő hét évben ezt a programot működtesse, sok-sok ezer magyar fiatal kaphat személyre szabott szakmai tanácsadást és lehetőséget a pályakezdésre" – vélekedett az EP-képviselő.

 

Winkler Gyula beszélt a munkaerő-kereslet változásairól is, mint mondta, mindig is voltak és lesznek divatszakmák. „A kilencvenes években mindenki közgazdász és jogász szeretett volna lenni, utána az információs társadalomhoz kötődő, kommunikáció szakirányú képzések lettek divatosak. Ekkor még sem Románia, sem Európa nem ismerte fel, hogy a szolgáltatás alapú gazdaság zsákutca, nem tanácsos a gazdaság bizonyos részeit felszámolni. Ahol kiiktatják az ipart, a termelést, a kutatást, a technológiai tevékenységeket, abból a társadalomból mindössze egyetlen emberöltő alatt kivész az innováció, az inventivitás készsége. Ezért is, de a válság utáni időszaknak köszönhetően is egyre többen beszélnek Európában az újraiparosításról. Mi magunk is sokat beszéltünk erről Erdélyben, Székelyföldön. Egyetlen érvet mondok az újraiparosítás mellett: Németország Európa gazdasági mozdonya azért, mert sohasem építette le az iparát, a kis- és középvállalkozók és a középosztály szerepét mindig megbecsülte. Azt javasolom, hogy nézzetek utána, mit jelent mérnöknek lenni, milyen lehetőségeket tud biztosítani az adott szakmában, különösen, hogy Erdélyben elöregedett a mérnöktársadalom, ezt tapasztaltam a kampányban is. Meggyőződésem, hogy a következő évtized divatszakmái műszaki, a mérnöki szakmák lesznek, és ezzel egyszerre újraértékelődik a kutatás, a fejlesztés, az innováció szerepe" – hangsúlyozta Winkler Gyula.

 

Sógor Csaba európai parlamenti képviselő előadásában azt emelte ki, hogy a közösségi boldogságot mérő skálán a világ országaiból Dánia a listavezető, majd következik Norvégia, Finnország és Hollandia. „A gazdasági versenyképességet mérő skálán ezek az országok szintén vezető helyen állnak. Ez azt jelenti, hogy a közösségi boldogság és egy ország versenyképessége szoros összefüggésben áll. Tehát a boldogság mögött fenntartható fejlődés kell legyen” – hangsúlyozta az EP-képviselő. Sógor Csaba kifejtette: a közösségi boldogságot többek között a társadalmi bizalom és összetartozás, az ország egészségügyi helyzete, a munkaerőpiac helyzete és a korrupció mértékének arányai alapján határozzák meg.  

 

Ezek azok a területek, amelyeknek a fejlesztésére vagy a korrupció esetében a visszaszorítására kiemelt hangsúlyt kell fektetni akkor, amikor arról beszélünk, hogy „Hogyan tovább Európa?” – magyarázta. Sógor Csaba kitért arra is, hogy a gazdasági válság után számos elmélet született arra vonatkozóan, hogy milyen közgazdasági rendszerre lenne szükség, amely megfelelő választ adhat a jelenlegi kihívásokra. „Keresztény közgazdászok szerint civil gazdaságra van szükség, amely nem csak a hasznosság elvén, hanem a kölcsönösségen is alapszik” – fejtette ki, majd tanácsként azt üzente a fiataloknak, hogy ismerjék meg, lehetőségeik szerint járják be a világot és munkájuk során ne csupán az egyéni boldogságukat építsék, hanem járuljanak hozzá a közösségi boldogság eléréséhez is. 

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.