Kántor Lajostól búcsúzik az RMDSZ

2017.07.23. | Kolozsvár
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kántor Lajostól búcsúzik az RMDSZ

Kántor Lajos (született 1937. augusztus 7-én Kolozsváron) irodalomtörténésztől, szerkesztőtől, publicistától, a romániai irodalmi közélet formálójától, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapító tagjától, a Kolozs Megyei Szervezet első elnökétől búcsúzik a Szövetség. Kántor Lajost saját halottjának tekinti az RMDSZ.

Kántor Lajos zászlóvivője volt, és marad azoknak az erdélyi magyar értelmiségieknek, akik nemcsak szemlélték, de alakították is Kolozsvár és Erdély gazdag kulturális örökségét. Olyan szellemi műhelyek vezetője volt, amelyek szerves részét képezték a magyar kultúra egészének, az erdélyi irodalmi közéletet formálták.

A transzilván értékek képviselőjeként, a párbeszéd embereként nyitottságot közvetített. Hitt a magyar és a szász, zsidó, román értékek közötti átjárhatóságban, úgy vélte: a Kincses Város túlélésének, virágzásának feltétele a kultúrák közötti párbeszéd fennmaradása. Igazi közép-kelet-európai értelmiségi, aki nemcsak alkotott, de közvetített a tágabb régió kultúrái között.

Kántor Lajos támasza volt közösségünknek, de támasza a felnövekvő nemzedékeknek is. Gyermeki kíváncsiság, empátia ült ki arcára akkor, ha véleményéért faggatták, jó tanácsért, szellemi táplálékért álltak sorba nála a fiatal írók, értelmiségiek.

Életével, munkásságával fontos üzenetet fogalmazott meg mindnyájunk számára: az erdélyi magyar irodalom közkincs, de csakis azoké lehet igazán, akik méltók hozzá, megbecsülik, átörökítik a jövőnek.

Láng Zsolt író azt mondta egyszer: ha lesz egy erdélyi irodalmi múzeumunk, annak Kántor Lajostól kell hogy kölcsönöznie a nevét. Kántor Lajosra bízni a magyar kultúra egészének jelentős részét kétségkívül megtérülő befektetés.

Kántor Lajos iskolai tanulmányait Kolozsváron végezte, magyar tanári képesítést a Bolyai Tudományegyetemen szerzett. 1979-től az irodalomtudományok doktora, 2001-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

1990-ig a Korunk irodalmi folyóira szerkesztője, 2008-ig pedig főszerkesztője. A kilencvenes években óraadóként 20. századi magyar irodalmat, magyar irodalmat, sajtó-műfajelméletet tanított a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen.

1994–1998 között tanszékvezetője volt a nagyváradi Sajtókollégiumnak, 1993–1997 között elnöke a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének, 1992–2000 között a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának – Anyanyelvi Konferencia társelnöke.

1963 óta tagja a Romániai Írók Szövetségének, a kilencvenes évektől a Magyar Írók Szövetségének. 2003-tól a Kolozsvár Társaság alelnöke, 2006-től napjainkig elnöke.

Számtalan díj birtokosa: 1974-ben Román Akadémia Díjjal, 1992-ben Pulitzer-emlékdíjjal, 1995-ben Madách Imre-díjjal, 1997-ben Aranytoll szakírói díjjal, a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjével,1998-ban József Attila-díjjal, 2004-ben Széchenyi-díjjal, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2009-ban Kisebbségekért díjjal tüntették ki.

Távozásával pótolhatatlan űrt hagy mind a kolozsvári, mind a romániai magyar közösség életében. Tisztelettel hajtunk fejet értékteremtő, intézményépítő munkája előtt, tanításait tovább őrizzük szeretteivel, kollégáival, tanítványaival közösen.

Kedves Lajos, nyugodjál békében, emléked legyen áldott!

Vigasztalódást gyászoló szeretteinek!

 

Kelemen Hunor

szövetségi elnök

 

2017. július 23.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.