Kelemen Hunor: a szilágysági magyar emberek az elmúlt években bebizonyították, hogy erős közösséget alkotnak – 67 szilágyságit tüntettek ki az I. Wesselényi-gálán

2017.05.12. | Kongresszus
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kelemen Hunor: a szilágysági magyar emberek az elmúlt években bebizonyították, hogy erős közösséget alkotnak – 67 szilágyságit tüntettek ki az I. Wesselényi-gálán

Fotó: Juhos Eduárd

A szilágysági közösségszervezők az elmúlt 27 éves közösségépítő munkák oroszlánrészét vállalták és végezték. A közösségépítést nem lehet abbahagyni, nem lehet befejezni. Ez mindig túlórával jár, erőfeszítésekkel. Időnként úgy is érezhetnénk magunkat, mintha szélmalomharcot vívnánk folyamatosan. Ma azoknak a szilágysági magyar embereknek mondunk köszönetet, akik az élen jártak, akik nem kíméltek időt és energiát. A szilágysági magyar emberek az elmúlt években bebizonyították, hogy erős közösséget alkotnak, pontosan tudják, hogy mit akarnak, milyen célokat fogalmaznak meg – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök május 11-én, csütörtökön Zilahon az I. Wesselényi-gálán.

Mint elmondta, a Wesselényi családtól kölcsönzött „Nem hátrálunk meg!”- jelmondat nem harci jelszó, arról szól, hogy a romániai magyar közösségnek céljait és értékeit, érdekképviseleti munkáját nem kell és szabad feladnia, haladnia és építkeznie kell.

Ma visszanézünk és előretekintünk. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség már a kilencvenes évek elején tudta és megfogalmazta céljait. Azt, hogy egy demokratikus jogállamban akar élni, vissza akarja szerezni elkobzott javait” – fogalmazott a szövetségi elnök. Meggyőződése, hogy a magyar közösség céljai az elmúlt 27 esztendőben nem változtak, az eszközök viszont annál is inkább. „Időnként úgy éreztük, hogy közelebb kerültünk céljainkhoz, időnként kudarcélményeink is voltak. Nagy reményeket fűztünk ahhoz, hogy itthon belátható időn belül jogállamot építünk, hogy a hatalmi ágakat szétválasztják, hogy az emberi és közösségi jogok egy időben tudnak érvényesülni. Tulajdonképpen a nulláról kellett az építkezést elkezdeni, hiszen 1989 decemberében nem létezett civil társadalom, nem voltak intézményeink. Ezt a közösséget a kommunista diktatúra halálra ítélte” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.

Amikor 2018-hoz közelítünk, nagyon gyakran elmondjuk: a romániai magyar emberek nem kérnek egyebet, nem várnak el mást a román többségtől, csakis azt, amit 1918-ban megígértek nekik. Ez a gondolat ma azt jelenti, hogy döntési jogköröket akarunk minden olyan területen, amely közösségünket érinti. Csak akkor beszélhetünk arról, hogy a két közösség között helyreállt a viszony, amikor ezek az ígéretek megvalósulnak” – adott hangot véleményének Kelemen Hunor. Beszédében arra bátorította a közönséget, hogy ne mondjanak le mindarról, ami ahhoz szükséges, hogy magyarként éljenek szülőföldjükön, hogy megőrizzék identitásukat, építkezzenek, jövőt építsenek az utánuk jövő nemzedéknek.

„A mai esemény jó alkalom arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt több mint negyed évszázadra, és hálás szívvel gondoljunk azokra, akik kivették részüket a közös és eredményes munkában” – fogalmazott az esemény házigazdájaként Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy Megyei Szervezetének elnöke, aki szerint itt az ideje, hogy elismerésüket fejezzék ki azoknak, akik ezt a munkát önzetlenül végezték, sok éven át, akik mindig a magyarság érdekeit képviselték. „A Wesselényi-díj ennek elismerése” – hangzott el. Seres Dénes felszólalásában hangsúlyozta, a díjátadót a hagyományteremtés céljával szervezte meg a Szövetség.

A Wesselényi-díjazottak névsora:

 

  • Acsádi Annamária, a Báthory István Alapítvány alelnöke, EMKE-alelnök, önkormányzati képviselő
  • Asztalos Sándor volt Szilágy megyei tanácsos
  • Balázs Zoltán szilágyerkedi református lelkipásztor, MDSZ-elnök
  • Barra Zoltán szilágycsehi családorvos, önkormányzati képviselő
  • Bartus Jakab varsolci nyugdíjas kántor, volt önkormányzati képviselő
  • Berek István volt alpolgármester, megyei tanácsos
  • Berki Edith sarmasági körzeti elnök, önkormányzati képviselő
  • Birtalan József szilágybagosi népzenész, volt önkormányzati képviselő
  • Bodea György szilágycsehi tanár, aligazgató
  • Bogár Irma, a Szilágybagosi Nőszervezet titkára
  • dr. Borzási István krasznai baptista lelkész, a Romániai Magyar Baptista Szövetség volt elnöke
  • Boncidai Csaba Szilágyperecsen polgármestere
  • Bóné Vilmos szilágyballai nyugdíjas tanár, volt RMDSZ- elnök
  • Csapó Károly, Debren község volt polgármestere
  • Csatlós Sándor zsibói tanár, aligazgató, a Wesselényi Társaság elnöke
  • Csiszár Zsuzsa nyugdíjas tanár
  • Dari Tamás tanár, megyei tanácsos
  • Domokos Ferenc szilágycsehi vállalkozó, megyei tanácsos, volt RMDSZ-elnök
  • Domokos József, az RMDSZ szilágypaniti szervezetének alapítója, volt RMDSZ-elnök
  • Erdődi Béla, az RMDSZ zilahi szervezetének alapító tagja
  • Fazakas Sándor varsolci református lelkipásztor, RMDSZ-elnök, önkormányzati képviselő
  • Fejér László zilahi nyugdíjas újságíró, a Hepehupa művelődési lap szerkesztője
  • Fekete Károly szilágysámsoni volt RMDSZ-elnök
  • Fórizs László, az RMDSZ szilágynagyfalvi szervezetnének elnöke, önkormányzati képviselő
  • Gál-Máté István, az RMDSZ Zsobók megyei szervezetének elnöke, a gyermekotthon gazdasági vezetője
  • Görög Margit, a ProKémer Egyesület elnöke, önkormányzati tanácsos
  • Józsa László, az RMDSZ zilahi szervezetének alapító tagja, a Szilágyság hetilap főszerkesztője.
  • Józsa Tibor alpolgármester, az RMDSZ szilágyperecseni szervezetének elnöke
  • Koller Sándor ötszörös román labdarugó válogatott
  • Kovács Gyula sarmasági vállalkozó
  • Kovács Kuruc János nyugalmazott történelemtanár
  • Kovács Vilmos kárászteleki helyi tanácsos
  • Lakó Éva nyugalmazott muzeológus, az EMKE zilahi elnöke
  • László László történelemtanár, helytörténész
  • Lelik Berta, a krasznai Bokréta néptáncegyüttes oktatója és vezetője
  • Lucza István Attila lelkipásztor, sarmasági RMDSZ-alelnök, MKT-tag, önkormányzati képviselő
  • Lukács József, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspök-helyettese, a Szilágysomlyói Református Egyházmegye volt esperese
  • Maier Elemér iskolaigazgató, helyi tanácsos
  • Majdik László-Sándor, a zilahi sürgősségi osztály volt aligazgatója
  • Márkus László festőművész
  • Matyi István táncoktató
  • Molnár Andrea, a Csuporka néptánccsoport vezetője, oktatója
  • Molnár Irma zsoboki volt lelkipásztor, a Betesda gyermekotthon vezetője
  • Molnár János egyetemi professzor, a zsoboki gyermekotthon alapítója
  • Nagy Ágnes szilágybagosi tanítónő
  • Nagy Eszter, az RMDSZ désházi szervezetének elnöke
  • Ozsváth Ilona krasznai tanárnő, a Tini komédiások oktatója és vezetője
  • Pap Izabella zsibói tanítónő
  • Péter István alapító tag, volt RMDSZ-elnök
  • Posta Rozália, a Báró Bánffy György Kulturális Társaság alelnöke, népi hagyomány és népművészeti eszköz-gyűjtő
  • Püsök Ferencz, a Magyar Gyerekekért Alapítvány elnöke
  • Püsök Lajos, az RMDSZ magyargoroszlói szervezetének elnöke
  • Romocea Judit zsibói tanítónő
  • Rózsa Etelka gyermektánc-oktató
  • Seres Árpád volt alpolgármester, RMDSZ-elnök
  • Simonfi Mária, a Szilágy megyei szervezet oszlopos tagja
  • Szabó Zoltán kárászteleki helyi tanácsos
  • Széman Péter orvos, országos EMKE-elnök, a Báthory István Alapítvány elnöke
  • Szilágyi Gyula zilahi nyugdíjazott tanár
  • Szilágyi Sándor, az RMDSZ zilahi szervezetének alapító tagja
  • Szőnyi Lajos, Kraszna volt polgármestere, a helyi RMDSZ-szervezet volt ügyvezető elnöke
  • Tolnai István szilágysámsoni volt önkormányzati képviselő, közösségszervező ember
  • Torkos Pál szilágynagyfalvi néphagyomány-gyűjtő, a falumúzeum alkotója
  • Tóth Sándor, Debren község alpolgármestere
  • Váradi Sándor-Károly magyarkeceli református lelkipásztor, RMDSZ-elnök
  • Vida János Antal tanár, szilágysomlyói önkormányzati képviselő
  • Vida Katalin, a Tövishát Kulturális Társaság tiszteletbeli elnöke, nyugalmazott tanár.
I. Wesselényi-gál I. Wesselényi-gál I. Wesselényi-gál
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.