Kelemen Hunor: „Az a közösség, amely nem érzi magát biztonságban, szabad sem lehet, nem gyarapodhat, nem fejlődhet megfelelőképpen” – Elkészült az RMDSZ kisebbségvédelmi árnyékjelentése

2016.04.07. | Kisebbségvédelem
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kelemen Hunor: „Az a közösség, amely nem érzi magát biztonságban, szabad sem lehet, nem gyarapodhat, nem fejlődhet megfelelőképpen” – Elkészült az RMDSZ kisebbségvédelmi árnyékjelentése

Fotó: Banga Előd-Ernő

„Románia két év késéssel, csak idén februárban nyújtotta be országjelentését az Európa Tanácshoz, amelyre válaszként az RMDSZ árnyékjelentést készített.  Figyelembe vettük azt, hogy a hivatalos jelentés számos pontatlanságot és ferdítést tartalmaz, alapvetően hamis képet sugall arról, hogy Romániában a kisebbségi jogokat hogyan tartják be, hogyan tartja be az állam azt a keretegyezményt, amelyet két évtizeddel ezelőtt ratifikált” – ismertette Kelemen Hunor április 7-i, csütörtöki sajtótájékoztatóján, Kolozsváron annak a hetvenkét oldalas technikai dokumentumnak a célját, amelyet a Szövetség szakemberei dolgoztak ki. Az árnyékjelentés egy hatéves időszakra vonatkozóan vizsgálja meg az Európa Tanács Kisebbségvédelmi keretegyezményének előírásait. A szövetségi elnök arra is kitért: reméli, hogy az európai szakértők, akik a jelentések nyomán Romániába jönnek tájékozódni, a magyarság képviselőivel is találkoznak és helyszínen győződhetnek meg az árnyékjelentésbe foglaltak hitelességéről.

Kelemen Hunor a dokumentumra vonatkozóan azt is elmondta: bírósági határozatokra, hatósági intézkedésekre, törvénytervezetekre vonatkozóan több tucat példát tartalmaz, ezek pedig azt bizonyítják, hogy Románia nem teljesítette a keretegyezménybe foglalt kötelezettségeit, ugyanakkor alátámasztják a magyar közösség mindennapos tapasztalatait, miszerint a kisebbségi jogok biztosításának évtizedes mulasztásai mellett újfajta veszélyek jelentek meg.  „Azt kérjük a kormánytól, hogy folytasson párbeszédet a magyarság legitim képviseletével, hiszen az RMDSZ megoldásokat is javasol a felsorolt problémákra. Azt reméljük, hogy a következő időszakban korrigálni lehet mindazt, ami ebben az időszakban nem volt helyes” – mutatott rá.

Az RMDSZ által vizsgált hatéves időszakban megnőtt a magyarellenes incidensek száma, a kisebbségi joggyakorlatban pedig visszafejlődés tapasztalható, illetve a megszerzett jogok visszavonására való kezdeményezések és kísérletek is történtek. „Az egyik legfontosabb következtetés az, hogy a közösségnek meggyengült a biztonságérzete, az alapvető emberi szabadságjogokkal, illetve a kisebbségi jogokkal nem tud élni olyan mértékben, ahogy arra szüksége lenne. Az a közösség, amely nem érzi magát biztonságban, amelytől naponta megtagadnak alapvető jogokat, az szabad sem lehet, nem gyarapodhat, és nem fejlődhet megfelelőképpen” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, majd azt is kiemelte: az árnyékjelentés legfontosabb megállapítása, hogy Románia az alkotmánymódosítás után több mint egy évtizeddel sem fogadta el a kisebbségek jogállására vonatkozó törvényt, amely tartalmazná az identitás megőrzésének, kifejezésének és fejlődésének garanciáit. „A keretegyezmény egyik cikkelye is arra vonatkozik, hogy Romániának egy ilyen jogszabályt ki kellett volna dolgoznia és el kellett volna fogadnia. Nem tette meg” – nyomatékosította a szövetségi elnök.

A továbbiakban bemutatta azokat az árnyékjelentésbe foglalt területeket, amelyeken a magyarságot hátrányos megkülönböztetés érte az utóbbi hat évben. A dokumentum olyan incidensekre is kitér, amelyekben a hatóságok azért büntettek meg magyar embereket, mert felvállalták nemzeti identitásukat: a legutóbbi ilyen eset a marosvásárhelyi Székely szabadság napjához és az azt követő büntetésekhez kapcsolódik – hozta fel példaként Kelemen Hunor.

„A Székelyfölddel kiemelten foglalkozik a jelentés, hiszen itt tervszerűen kivitelezett, folyamatos jogtiprásról lehet beszámolni. A Kovászna, Hargita és Maros megyéből származó példák etnikai alapú diszkriminációra vonatkoznak. Ha arra gondolunk, hogy országszerte bátorítják és támogatják – és ezt nagyon jól teszik – a regionális identitás megerősödését, akkor azt látjuk, hogy Romániának egyetlen olyan régiója van, ahol ez nem történhet meg, és az Székelyföld, ahol mindezeket a jogokat megtagadják a magyar közösségtől” – jelentette ki az RMDSZ elnöke, aki szerint erre vonatkozó adminisztratív, illetve bírósági döntéseket is fel lehet sorolni.

 Az árnyékjelentés szerint anyanyelvhasználat korlátozásának kiemelt területe a közszolgáltatások és az egészségügy, de az igazságszolgáltatás terén sincs minden rendjén, hiszen nem létezik az anyanyelv-használati igényre vonatkozó hivatalos kimutatás. Az oktatás terén egyfelől a román nyelv oktatásához szükséges speciális tankönyv és tanterv hiányában, a felsőoktatásban pedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esetén tapasztalható a magyar közösség diszkriminációja azáltal, hogy hatályos törvényt nem ültetnek gyakorlatba. Mindemellett a kommunista rezsim által jogtalanul elkobozott ingatlanok visszaszolgáltatása is lelassult majd teljesen leállt, a gyűlöletbeszédet továbbra sem szankcionálják megfelelőképpen, a törvénykezésben egyre gyakoribbak azok a jogszabálytervezetek, amelyek nyíltan a diszkrimináció valamelyik válfajára alapoznak. Az anyanyelv-használatot a helyi közigazgatásban is jelentősen korlátozták a közigazgatási intézményekről eltávolított feliratokkal, a formanyomtatványok hiánya, a közérdekű információk hiányos vagy éppen hiányzó magyar fordításai révén. „Az ország közigazgatási átszervezéséről szóló elképzelésekben szerepel az a javaslat, amelyet mi ebben az árnyékjelentésben megemlítünk, hiszen azt látjuk, hogy a jelenlegi kormány is ugyanezzel a javaslattal áll elő. Ez a javaslat arra vonatkozik, hogy a jelenlegi nyolc fejlesztési régióból ugyanennyi megyét hoznának létre, ezáltal azonban a keretegyezménynek azt a kitételét sértenék meg, miszerint adminisztratív döntéssel tilos a kisebbségekre nézve hátrányosan megváltoztatni az etnikai arányokat” – mutatott rá Kelemen Hunor, aki arra is emlékeztetett: abban a tervezett megyében, amely Hargitát és Kovásznát is magába foglalná, a magyarság számaránya mindössze 29,9%-os volna, ami kizárná azt, hogy a magyarság képviselete a különböző döntéshozatali szinteken súlyának megfelelően jelen legyen. 

Túl azon, hogy a külügyminisztérium nem konzultált a magyarság képviselőivel az országjelentés elkészítésekor, és nem vette figyelembe az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának két évvel korábban benyújtott észrevételeit, azt a képet próbálja sugallni, hogy Romániában a dolgok rendben vannak. Mi ezt nem tudtuk elfogadni, hiszen a valóság teljesen más. Árnyékjelentésünkben mi javaslatokat is megfogalmaztunk, hogyan kellene a visszás helyzeteken változtatni” – mondta végezetül Kelemen Hunor angol és román nyelvű dokumentumról, amelynek román változata teljes terjedelemben itt olvasható.

Hanganyag:
Kelemen Hunor nyilatkozata


Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.