Kelemen Hunor az Erdélyi Politikai Iskola megnyitóján: a politika ma sem lehet más, mint a közjó szolgálata!

2017.11.05. | Ifjúság
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kelemen Hunor az Erdélyi Politikai Iskola megnyitóján: a politika ma sem lehet más, mint a közjó szolgálata!

Fotó: Serar Szabolcs

Minden nemzedéknek újra kell kezdeni a párbeszédet a többséggel. Ez nemcsak politikai, de kulturális kérdés is. Annak a magyar embernek, aki ma közéleti szerepet vállal, képesnek kell lennie a párbeszédre, feladata kell legyen megszólítani a többséget is, világosan és egyenesen elmondani, mit akar közösségünk – hangsúlyozta november 5-én Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki az Erdélyi Politikai Iskola megnyitóján vett részt Kolozsváron. A képzést a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezi a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) partnerségében.

Kelemen Hunor úgy véli, nagyon fontos, hogy a továbbképzés, a szakképzés lehetőségét keressék azok, akik közéleti és politikai szerepre vállalkoznak – ez egy olyan létkérdés politikai értelemben, amely abban segít, hogy a politikusi és közéleti szakma művelhetővé váljon, amellyel az RMDSZ az elmúlt évtizedekben is foglalkozott, amelyet ezután sem kíván megkerülni. „Ma is az a legfontosabb, hogy felmérjük, milyen kihívások előtt áll a társadalom, amelyben élünk, ezekre a kihívásokra milyen választ tudunk adni. Azt gondolom, a legfontosabb feladata ennek az iskolának, hogy megtanítson arra: a politika ma sem lehet más, mint a közjó szolgálata, a mi esetünkben ez természetesen kiegészül a magyar érdek képviseletével, a közösségépítéssel is” – nyomatékosított az RMDSZ elnöke. Hozzátette: a Szövetségnek etnikai alapú szervezetként a következő évtizedekben is azon a pályán kell maradnia, amelyen eddig is járt, hiszen egyetlenegy román pártnak sincs ajánlata a magyar közösség számára, nem kíván a magyar üggyel foglalkozni: „sok évvel ezelőtt eldöntöttük, az európai pártcsaládok közül a közép-jobboldalihoz, a ma Európai Néppártnak nevezett pártcsaládhoz akarunk tartozni. A Szövetségen belül sokféle nézettel találkozunk, vannak közöttünk liberálisok, baloldaliak, zöldek is, ez pedig rendjén van – olyan érdekképviselet ez, amelyben mindenkinek helye kell hogy legyen ezután is.

Kelemen Hunor meggyőződése, hogy a politikára egy pillanatig sem szabad cinikusan tekinteni, mint a hatalom megszerzésének-megtartásának technikájára – az a politikus, közéleti szereplő, aki ezt nem így gondolja, hibát hibára halmoz majd. „Vannak olyan alapértékek, amelyek hiányát egy társadalmon belül mindig a kisebbségi közösségek éreznek meg a leghamarabb. Ma is szükségszerű feltenni a kényelmetlen kérdéseket, amelyekre ha válaszolunk, megtudjuk, hogyan is áll 28 évvel a rendszerváltást követően a jogállamiság. Azt látjuk, szinte mindenki jogállamról beszél, de mindenki mást ért ez alatt. Egyesek úgy gondolják, hogy a bűnüldözésnek és a titkosszolgálatnak kézen fogva kell járni egymással, mások nem így vélik. A hatalmi ágak szétválasztásának kérdésében is megoszlanak a táborok. Mi van akkor, ha egymásra csúsznak a hatalmi ágak, ha a kormány eszméletlenül gyakran visszaél a sürgősségi kormányrendeletekkel? Miért gondolják azt egyesek, hogy az igazságszolgáltatás területén csak az önszabályozás a járható út, hogy támadásként kell értelmezni minden, a parlament részéről érkező korrekciót? Kik hozzák ma a politikai döntéseket, azok, akiket az állampolgárok ruháztak fel, vagy azok, akiket a társadalom nem tud felelősségre vonni?” – Kelemen Hunor szerint ha nem tudunk jó válaszokat adni ezekre a kérdésekre, az egyensúlyok nagyon hosszú időre elcsúsznak a társadalmon belül, rossz irányba halad majd az ország.

A szabadságjogok-biztonság összefüggéséről elmondta: amikor az állam ma – a hibridháború és terrorizmus idején – korlátozni akarja a szabadságjogokat, mindig a biztonságra hivatkozik. A biztonságot értékesebbnek tekinti a szabadságjogok gyakorlásánál, tulajdonképpen elfogadhatóvá teszi, hogy korlátozzák a szabadságjogokat: „ha nem találjuk meg a megfelelő egyensúlyt a két tényező között, rendőri államot építünk ki. Azzal szembesülünk majd, amelyet már ma is érzünk: az állam bizonyos része, az erőszakszervek és a titkosszolgálatok kontroll alatt tartják társadalmat. Ez pedig nem helyes

Azoknak, akik közéleti szerepet vállalnak, oda kell figyelniük a román-magyar párbeszéd kérdésére – véli az RMDSZ elnöke. A két közösség között ma alacsony a bizalom szintje, egy társadalom sem lehet sikeres akkor, ha gyanakodva néznek egymásra az együtt élő nemzetek.

Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a képzés létrejöttéhez, a résztvevőknek pedig azt kívánta: soha se adják fel azt, hogy kérdezzenek, soha se tekintsenek semmit adottnak.

Fontos, hogy a fiatalok minél inkább bele tudjanak szólni a közéleti kérdésekbe, illetve, hogy minél többen legyenek, akik részt vesznek ebben a folyamatban” – fogalmazott Oltean Csongor MIÉRT-elnök. Kiemelte, hiánypótló rendezvényről van szó, hiszen nemcsak az RMDSZ-es struktúrákban jelen lévő fiatalok számára szervezték, hanem a kívülről érkezőnek is – a jelentkezők pedig fele-fele arányban vannak. Elmondta, egy ilyen rendezvénynek kettős célja van: az, hogy a fiatalok minél inkább bele tudjanak szólni a közéleti kérdésekbe, illetve, hogy minél többen legyenek, akik részt vesznek ebben a folyamatban. „Az is fontos, hogy a következő hónapokban kialakulnak új kapcsolatok, hiszen több szakmából is érkeztek jelentkezők. Őket várják majd az ifjúsági szervezetek és az RMDSZ is, friss munkaerőként” – fogalmazott Oltean.

Dr. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője elmondta, fontos kinevelni azt az elitet, amely a kisebbségi magyarok megmaradását szavatolja. Beszélt az anyaországi és kisebbségben élők viszonyának javulásáról is, 2010 óta.

Dr. Szalai Zoltán, az MCC ügyvezető igazgatója a jelentkezőknek is köszönetet mondott, amiért hajlandók többet tenni a társaiknál.

Az Erdélyi Politika Iskola 2017 novembere és 2018 májusa között négy hétvégi képzési alkalmat (Kolozsvár, Bukarest, Budapest, Kolozsvár), valamint a képzési alkalmak között megoldandó feladatokat foglal magában. A program első hétvégéje 2017. november 3–5. között Kolozsváron zajlott.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.