Kelemen Hunor az erős közösség hangja – Rajtvonalnál az RMDSZ államelnök-jelöltje

2014.09.26. | államelnök-választás
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kelemen Hunor az erős közösség hangja – Rajtvonalnál az RMDSZ államelnök-jelöltje

Fotó: Banga Előd

„Én mindenekelőtt az emberek elnöke lennék. Mert az állam nemcsak terület és intézmények hosszú sora, hanem az abban megbízó emberek közössége. Olyan embereké, akiknek az egyre növekvő biztonságigényét az állam képes kielégíteni” – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ államelnök-jelöltje a Szövetség csíkszeredai kampányindító rendezvényén, amelyen az ország valamennyi vidékéről közel ezerötszázan vettek részt.

A szövetségi elnök üzentében a magyarság jövőképét vázolta fel és azokat a távlati célokat is megfogalmazta, amelyek egyben választási kampánya fontosabb üzenetei lesznek. 

 

„Lehetőségünk, de felelősségünk is, hogy erős, tiszteletet érdemlő és tiszteletet kivívó országot teremtsünk, ahol mi magyarok is megkapjuk a nekünk járó tiszteletet. Modern, regionális alapon szervezett országot szeretnénk, amelyben a helyi közösségek döntenek az őket érintő ügyekről és nem Bukarestből diktálnak nekik. Egy olyan országot, amelyben az államigazgatás van a polgárokért, és nem fordítva. Amelyben az igazságszolgáltatás nem lesz burkolt eszköze a meg-szerzett kisebbségi jogok megnyirbálásának. Olyan országot szeretnénk, amely képes felszámolni a szegénységet, munkahelyteremtéshez biztosít jogi és pénzügyi feltételeket, odafigyel az elesettekre” – sorolta Kelemen Hunor a hazai magyar társadalom igényeit, ugyanakkor hozzátette: az állam, amelyet ő ideálisnak tekint, támasza a rászorulóknak, és a társadalmi szolidaritást azzal növeli, hogy megbízik polgáraiban.

 

A fiatalok jövője az RMDSZ államelnökjelöltje beszédének fontos témája volt. Kelemen Hunor azt hangsúlyozta, hogy a fiatalabb nemzedéknek meg kell teremteni az itthon maradás feltételeit. „Az elmúlt 25 évben felnőtt egy olyan nemzedék, amelynek nincs közvetlen tapasztalata a diktatúráról. Az Európai Unióhoz tartozó Romániában szocializálódott és természetesnek tekinti azt, ami az én nemzedékem számára elérendő cél volt. Mást gondol erdélyi magyarként magáról, másképpen tekint környezetére, mások a viszonyítási alapjai.


A szabadság feltételei között elkezdte újragondolni a régi történeteket, változtak a prioritásai. És csak akkor maradnak itthon, ha megteremtjük számukra a feltételeket. Ez az egyik legnagyobb kihívás számunkra!” – jelölte meg a jövő egyik legfontosabb feladatát Kelemen Hunor.

 

Az autonómiáról nyíltan, de a szavak pontos használatával és felelősséggel kell beszélni, hangsúlyozta azt RMDSZ államelnök-jelöltje. „Az erdélyi magyar közösség évtizedeket élt a tabuk rabságában. Mindig mérlegeltük: szabad-e ezt vagy lehet-e azt? Sok évtizednyi elnyomás, diktatúrák tanítottak meg arra, hogy néha jobb nem beszélni a dolgokról. Fontosnak tartom a szavak helyes használatát: ha az autonómiáról beszélünk, akkor nem elszakadás, nem területi revízió jut eszünkbe. Akinek meg ez jutna eszébe róla, az ne használja az autonómia kifejezést” – jelentette ki Kelemen Hunor, aki a többségi társadalomra vonatkoztatva azt tette hozzá: ugyanazokban a diktatúrákban élve sajátították el a tabusított beszéd fortélyait, és akkor épültek fel bennük azok az előítéletek. „Ezek rabságából többségük még nem tudott szabadulni. Nekik is mondom: az autonómia nem a magyarok elszakadásának szinonimája, a székely zászló pedig nem egy állam zászlaja, hanem egy közösségé” – jelentette ki az RMDSZ államelnökjelöltje.

 

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere házigazdaként köszöntötte szülővárosában, az Erőss Zsolt Arénában az ország különböző pontjairól, az RMDSZ kampányindítójára érkezett vendégeket, majd hangsúlyozta: olyan világban élünk, ahol az adott szónak, ha mi kaptuk, száz éve nincs becsülete, olyan világban élünk, ahol a törvénynek nincs foganatja, ahol a jogainknak nincs létjogosultságuk. ,,Ezért kell nekünk konokul küzdenünk, kitartóan harcolnunk, mert ahhoz, hogy valami nekünk kijárjon, ki kell járni az útját. Arra van szükség, hogy a kisebbséget és a többséget is bátor és bölcs emberek vezessék. Ezért kérek arra mindenkit, álljon Kelemen Hunor mellé!”– fogalmazott a polgármester.  

 

„Sorsdöntő megmérettetés ez a mostani, és abból csak jó származhat, ha ez a verseny innen, Csíkszeredából indul. A magyar szavazatokat nem lehet szétfaricskálni, a magyarságnak Kelemen Hunorra kell leadnia voksát. Sok helyről hallhatjuk, hogy az eddigi legfontosabb államelnök-választás most lesz, és ezért nem engedhetjük meg a megosztottság luxusát. Én azt mondom, tegyük félre a vitát és egységesen lépjünk fel, mert akkora lesz a súlyunk, a befolyásunk, amennyit szavazatokban fel tudunk mutatni. Ennek hiányában megveregetik a vállunk és nélkülünk döntenek. Ezt nem szabad megengednünk” – jelentette ki az RMDSZ kampányindítóján Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.


Böjte Csaba ferences rendi szerzetes videó-üzenetében arra kérte az EU vezetőpolitikusait, hogy vállalják fel az Uniós tagországok nemzeti kisebbségeinek a problémáit. Kiemelte: az európai állampolgároknak, bármilyen etnikumhoz is tartoznak, biztosítani kell azokat az alapvető jogokat, amelyek a saját anyanyelvhasználatot, a nemzeti szimbólumok védelmét írják elő. Böjte Csaba szerint a romániai magyar érdekképviselőknek az a feladatuk, hogy a mindannyiunk számára fontos törekvéseket előterjesszék, illetve bírják jó meglátásra a többségi nemzet politikusait. „Hiszem, hogy a bölcs döntésekkel meg lehetett volna előzni a világháborúkat is. Úgy gondolom, napjainkban is nagyon sok méregfogat ki lehetne húzni a helyes megvalósításokkal. Az emberiségnek az a feladata, hogy a világ továbbteremtésén munkálkodjon, a gyűlölet fokozása helyett pedig, alkosson” – hangsúlyozta Böjte.


„Nekünk most arra a kérdésre kell válaszolnunk: milyen államelnököt akarunk? Egyértelmű a válasz: olyant, mint Kelemen Hunor.  Ennek számtalan oka van, de az egyik mindképpen az, hogy bebizonyította: képes lenne elevezetni ezt az országot. Kulturális miniszterként, az ország egyik legfontosabb, az identitással kapcsolatos tárcáját vezetve megmutatta, hogy a többség fejével is tud gondolkodni. Egy ilyen politikus Romániát is el tudná vezetni” – jelentette ki az RMDSZ volt elnöke, Markó Béla szenátor, aki visszatekintve huszonnégy év választásaira, úgy vélte, hogy a Szövetség ezeken a megmérettetéseken feltette és meg is válaszolta a legfontosabb kérdéseket: milyen Székelyföldet, milyen Erdélyt, Romániát és Európát akar a magyarság. Az RMDSZ megfogalmazta a kulturális autonómiára vonatkozó elképzelését, és nemrég bemutatta a székelyföldi autonómiára vonatkozó törvénytervezetét is. „Megrökönyödhettek azok, aki 25 éve abból éltek, hogy az RMDSZ-en számon kérték  az autonómiát.  Most már nem tudják ezt rajtunk számon kérni, mert elkészült a törvénytervezet” – tette hozzá Markó Béla, aki arra is emlékeztette a hallgatóságot, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetében az RMDSZ olyan autonómiák rendszerét dolgozta ki, amelynek keretében minden etnikum maga dönthet az őt érintő fontos kérdésekről.

 

Az RMDSZ európai parlamenti választásokon elért eredményeinek is köszönhető, hogy az Európai Néppárt továbbra is az Európai Unió első politikai alakulata, hogy megőrizte az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségeit – hangsúlyozta videó-üzenetében Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke, aki arról biztosította az RMDSZ-t, hogy a Néppárt a jövőben is támogatni fogja a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét, a kisebbségek azon törekvéseit, hogy megőrizzék hagyományos kultúrájukat és anyanyelvüket. ,,Biztos vagyok abban, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek meglesz a bátorsága ahhoz, hogy folytassa felelősségteljes és jól átgondolt politizálását. Romániának folytonosságra van szüksége, az eddig véghezvitt reformok folytatására. Számítok rád, számítok arra, hogy az RMDSZ és a Néppárt többi alakulata együttműködnek, és folytatják a gazdasági reformokat, megszilárdítják a jogállamot és az igazságszolgáltatás függetlenségét” – hangzott el Joseph Daul üzenetében.


Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, a Szövetség múltjára visszatekintve, kampányindító beszédében felidézte: „Ha visszatekintünk az elmúlt 18 évre, bár nem mindig voltunk kormányon, az évek során azt láttuk, hogy sok képzett, ügyes magyar politikus bebizonyította azt, hogy méltóképpen tudja képviselni, nem csak nemzeti közösségünket, de Románia minden állampolgárát. És ez érvényes parlamenti képviseletünkre is – hiszen például az utóbbi hónapokban is sikerült néhány olyan intézkedést elfogadtatni a koalíciós partnereinkkel, amelyek közvetlen módon érintik az erdélyi magyarságot is. Köztük említhető a nyugdíjasokat és a kismamákat érintő pénzügyi amnesztia, a köztisztviselőket érintő pénzügyi amnesztia, amely szintén sok ezer személyt érint. Nekünk mindig meg kell győznünk 45 vagy 60 százalékát a román parlamentben arról, hogy igazunk van. És ez a mi felelősségünk. Mert mi vagyunk ott, ahol a döntéseket hozzák. Ezért van szükségünk folyamatos párbeszédre. Ezért tudtunk hitelesek és következetesek lenni az elmúlt 25 évben. És ezért is nagyon fontos a szolidaritás a magyar közösségen belül. Mert erre kaptunk felhatalmazást a választóinktól 2012-ben. Legyünk szolidárisak, elképzeléseinket közösen mutassuk fel” – hangsúlyozta felszólalásában Borbély László. ,,A romániai magyar közösségnek azt kell látni, hogy van egy jövőképünk a jövőt illetően, beleértve a különböző autonómiaformákat. Jólétet, biztonságot, bőséget és autonómiát akarunk a magyar közösségnek, és mindenkinek. Van egy felkészült államelnök-jelöltünk, aki megérdemelné, hogy vezesse Romániát a következő 5 évben. Úgy legyen!” – összegzett a Szövetség politikai alelnöke.


,,Arra kértük fel Kelemen Hunort, hogy legyen minden magyar hangja és arca a küzdelemben, amelyben azért harcolunk, hogy a magyar közösség legyen erős, megkerülhetetlen államalkotó tényezője a román államnak. Ezt az üzenetet úgy kell tolmácsolnunk, hogy meghallják, megértsék és elfogadják” – mondta Biró Rozália szenátor, a Nőszervezet elnöke az RMDSZ kampánynyitóján. A jövő generációra nézve leszögezte: amikor a magyarság rajtvonalhoz áll, mindig az ad erőt nekünk, hogy ezt nem magunkért, hanem az új nemzedékek érdekében tesszük.

 

,,Sok év tanulsága mondatja, hogy identitásukat azok élik meg legmélyebben, akiknek nem mindig könnyű magyarnak lenni” – hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő, majd hozzátette: ,,Olyan közösségből jövök, amely az elmúlt évek megpróbáltatásaiban, versenyeiben mindig határozottan kiállt az összmagyarság ügyéért, és nem lesz ez másként ezúttal sem. Olyan közösségből jövök, amely ismeri Kelemen Hunort és bízik benne, amely támogatni fogja, amely azt kérik tőle, hogy úgy, ahogy mindig tette, most is minden magyar érdekét képviselje.”


„A magyarság nem ellenzéke, nem ellensége ennek az országnak. Mi olyan Székelyföldet, olyan Romániát akarunk, ahonnan nem mennek el a fiatalok, nem mennek el azok, akik értéket teremtenek. Ha azt akarjuk, hogy ez az ország ötven év múlva is fennmaradjon, akkor nagyon sok mindent át kell gondolnunk, új alapokra kell helyeznünk a román-magyar viszonyt, a mi dolgainkról nekünk kell döntenünk. Ennek képviseletére kérem meg és támogatásomról biztosítom Kelemen Hunort” – jelentette ki Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere.


,,Hat évvel ezelőtt talán Románia legfiatalabb polgármestereként kezdtem dolgozni. Azért akartam polgármester lenni, mert szeretem a községem, és pontosan tudom, mire van szükségünk, mit kell tennünk ahhoz, hogy fejlődjön a település. Tapasztaltam azt is, hogy milyen, amikor van egy hátországunk, van, aki ezeket a terveket érti és támogatja, és milyen, amikor nem kapunk kellő figyelmet. Bízunk Kelemen Hunorban, azt várjuk el tőle, hogy legyen a vidéki emberek hangja is” –fogalmazott Szőcs László, a Szövetség egyik legfiatalabb polgármestere, Etéd község vezetője.

 

Kelemen Hunor teljes beszéde megtekinthető itt.

Kelemen Hunor az erős közösség hangja Kelemen Hunor az erős közösség hangja Kelemen Hunor az erős közösség hangja
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.