Kelemen Hunor az MKP kongresszusán: nem torpanhatunk meg, nem fordulhatunk meg, és nem állhatunk meg

2018.09.30. | magyar-magyar
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kelemen Hunor az MKP kongresszusán: nem torpanhatunk meg, nem fordulhatunk meg, és nem állhatunk meg

Fotó: Magyar Közösség Pártja / Facebook oldal

Boldog 20. születésnapot! A felvidéki Magyar Közösség Pártja legyen sikeres a következő húsz esztendőben is, álljon ki közössége mellett, és ezután se hagyja önbecsülésében sérülni – kívánta szombaton, a párt Ünnepi Kongresszusán Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök Erdélyből vitt ajándékot a kiemelt alkalomra. „A nemsokára 15 éve ismét köztéren álló Szabadság-szobor – amely 1999-ig volt az aradi vár foglya, majd ötévi restaurálás után 2004-ben kiállítottuk – az elmúlt évtizedes küzdelmeink szimbóluma, nemcsak a miénk, hanem minden olyan közösségé – a felvidéki magyaroké is –, amely sorsáról szabadon akar dönteni. Mert a szabadság osztható, és azt is jelenti, hogy mások szabadságát is tiszteletben tarjuk a magunké mellett. A Szabadság-plakett, amit átadok, pontosan erről szól: nem akarunk elvenni senkitől semmit, de bennünket is megillet, hogy teljes jogú polgárai legyünk annak a társadalomnak, amelyben élünk” – hangsúlyozta.  

Kelemen Hunor ünnepi beszédében rámutatott, 2018-ban minden kisebbségi közösséget képviselő szervezetnek újra kell gondolnia az elmúlt évtizedek tapasztalatait. „Húsz-harminc év nagyon sok idő. Ezalatt felnő egy nemzedék, nagykorúvá válik: nem tudja honnan kellett indulni, újrakezdeni, és miből lehetett építkezni. Azonban húsz-harminc év egy közösség életében kevés, az elmúlt száz vagy ezer esztendő perspektívájából mindenképp, és mégis: itt, Felvidéken és otthon, Erdélyben is sok mindenre megtanított bennünket” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.

Először is arra – fejtette ki –, hogy a magyar közösség csakis magára számíthat igazán. „Másodsorban: az etnikai pártok létjogosultságát nem lehet és nem szabad megkérdőjelezni. Tulajdonképpen a többségi politikusoktól soha nem kaptunk olyan ajánlatot, amely a közösséget előrébb vinné, biztonságát szavatolná. Mindig a szavazatunkra számítanak, és ez ezután is így lesz” – nyomatékosított Kelemen Hunor.

Még egy közös tapasztalat: „hihetetlenül sokat kell dolgozni, tulajdonképpen mindig újra kell kezdeni ahhoz, hogy identitásunkat megőrizzük, hogy nyelvi, kulturális azonosságunkat megerősítsük és újratermeljük. Ha elbotlasztanak, felállunk: nem torpanhatunk meg, nem fordulhatunk meg, és nem állhatunk meg” – adott hangot meggyőződésének az RMDSZ elnöke, aki a lehető legjobb döntésnek nevezte azt, hogy az MKP saját jelölttel indul a 2019-es államelnökválasztáson.

Úgy véli, egyetlen megmérettetésből sem szabad kimaradni, mert a közösség képviselete három pillérre épül: ott kell lenni mind az önkormányzatokban, mind pedig az európai parlamentben, ugyanakkor az MKP-nak újra be kell jutnia a parlamentbe. 

 

Felszólalásában Vincze Loránt FUEN-elnök kijelentette: csak magyar emberek tudják szívvel és lélekkel képviselni a magyar közösségeket, a magyar képviselet az egyetlen, amely számára a magyar érdek, a szülőföldön való boldogulás áll az első helyen. A FUEN-ben több mint száz kisebbségi szervezet gondolja ezt ugyanígy a maga nemzetisége számára, nem magyar találmány tehát – tette hozzá. Vincze kihasználta az alkalmat, hogy személyesen mondjon köszönetet a felvidéki magyarságnak és az MKP-nak a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés szlovákiai kampányának koordinációjáért, a civil szervezeteknek és egyházaknak a sikeres aláírásgyűjtésért.

Az előttük álló kihívásokról beszélve kiemelte: a következő hónapok lobbimunkája mellett – amelyet nem csupán Brüsszelben és Strasbourgban, hanem az európai fővárosokban is folytatni kell – hatalmas tétje van a májusi európai választásoknak is. „Meg kell erősítenünk az európai parlamenti képviseleteinket. Az Európai Uniónak változnia kell. Nem elégedhetünk majd meg az Európai Parlamentben sem néhány látszatintézkedéssel a kompromisszum kedvéért, a cél hosszú távon az uniós kisebbségi keretszabályozás megteremtése, ez jelentene jogbiztonságot és előrelépést a közösségi ügyekben, itt, a Felvidéken, Erdélyben, középtávon a Vajdaságban, illetve ad igazodási távlatot a legnehezebb helyzetben lévő kárpátaljai magyarság esetében” – fogalmazott.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.