Kelemen Hunor: az ügyészséget használják a közösségi érdekek ellehetetlenítésére

2016.11.05. | Hunyad
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kelemen Hunor: az ügyészséget használják a közösségi érdekek ellehetetlenítésére

Fotó: Banga Előd-Ernő

Az elmúlt négy év mérlegét megvonva a következő időszak kihívásairól is beszélt Kelemen Hunor szövetségi elnök a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban tartott Magyar Állandó Konferencián, szombaton. Leszögezte: sajnos beigazolódott mindaz, amit az RMDSZ évek óta mondott, hogy az ügyészséget a politikai rendőrség helyett használják, ez pedig egyre inkább azt vonja maga után, hogy az erdélyi magyarok a román állam egyetlen intézményében sem fognak megbízni.  

A Szövetség elnöke szerint az elmúlt időszak egyik legnehezebb négy évén van túl az erdélyi magyar közösség, illetve az RMDSZ. Emlékeztetett arra a politikai légkörre, amelyben 2012-ben megkezdte négyéves mandátumát a parlament. Beszélt a néhai USL által kidolgozott decentralizációs törvényről, amelyet az RMDSZ is támogatott, és amely lehetővé tette volna, hogy a szubszidiaritás elve mentén nagyobb döntési hatásköre legyen minden helyi közösségnek – ezt a törekvést azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette. Felidézte, akkor szembesültek azzal, hogy a legjobb szándékú politikai akarat is felülírható olyan személyek által, akiket nem a közösség választott. Az elnök emlékeztetett, hogy ugyanez történt akkor is, amikor az Alkotmány első cikkelyét akarták kiegészíteni úgy, hogy az államalkotó tényezőként ismerje el az őshonos nemzeti kisebbségeket. Habár akkor ezt nem sikerült elérni, az RMDSZ továbbra is azt mondja: Romániának új Alkotmányra van szüksége. 

„Ezelőtt négy évvel is hosszú távú tervekkel indultunk, és most is ezt tesszük: olyan megoldásokat, stratégiákat javasolunk, amelyekről úgy gondoljuk, hogy évtizedekre meghatározhatja azt az utat, amelyet Románia be fog járni” – utalt a Szövetség programjára, amely a társadalom minden területére kiterjedő megoldásokat tartalmaz.

A szövetségi elnök fontosnak tartja, hogy az RMDSZ-nek erős partnerségi viszonya legyen a történelmi magyar egyházakkal, a civil társadalommal, hiszen, mint fogalmazott, az erdélyi magyar közösség csak akkor tud erős és sikeres lenni, ha az egyház és az érdekképviselet, ha a civil társadalom és a politika, ha minden egyes intézmény ugyanazt a célt szolgálja. „Értetlenül, elképedve állunk az előtt, ami most Marosvásárhelyen történik, ahol a katolikus iskolával kapcsolatosan eljárást indítanak és a főtanfelügyelőt, aki ebben a kérdésben a magyar közösség igényeit segítette azokkal az eszközökkel, amelyek egy főtanfelügyelőnek a kezében vannak, megvádolják, házi őrizetben tartják, az iskola igazgatóját, Tamási Zsoltot pedig bírósági felügyelet alá helyezik. Beigazolódott, amit évekkel ezelőtt mondtunk, hogy az ügyészséget használják a politikai rendőrség helyett arra, hogy a közösség érdekképviseletét ellehetetlenítsék, hogy megfélemlítsenek” – mutatott rá hozzátéve, megtörténhet, hogy a Rákóczi iskola létrehozásakor a mindenféle „gumitörvények”, jogszabályok betartása közben valahol adminisztratív hiba történt, azt azonban, hogy ennek a korrupcióhoz bármi köze lenne, már teljes mértékben kizártnak tartja.  „A gumitörvények miatt ma mindenre rá lehet húzni a korrupciós vádat, és a cél egyértelmű: a Mikó Kollégium újraállamosításától kezdődően ez végig követhető. A Rákóczi iskolával kapcsolatos mostani eljárás elindítása megint csak azt mutatja, hogy a szándék egyértelmű. Én abban bízom, hogy mégis csak megjön a józan esze azoknak, akik az elmúlt 4 évben folyamatosan provokálták az erdélyi magyar közösséget” – fogalmazott. Kelemen Hunor felsorolta mindazokat az erdélyi városokat, amelyeknek a vezetőit korrupcióval vádolták az elmúlt néhány évben, majd hozzátette: nincs értelme olyan konfliktusos helyzetet teremteni, amelyben a magyar emberek a román állam egyetlen intézményében sem fognak megbízni.

Összegzésként elmondta, december 11-én azért kell részt venni a választáson, mert a politikai eszközöknek, a parlamentáris demokráciának, a parlamenti jelenlétnek nincs alternatívája. Közölte, habár az önkormányzatokban erősebb lett az RMDSZ, a parlamenti képviselet gyengülésével ez az erő is csorbulhat. Bízik abban, hogy a Szövetség hozzá tud járulni ahhoz, hogy javuljon a politikai osztály megítélése, ha a közösségi érdek érvényesítése, a közjó szolgálata vezérli őket.

A konferencia után Kelemen Hunor Déva várában mondott beszédet az Unitárius Egyház zarándoklatán, amelyet immár minden évben megszerveznek Dávid Ferenc egyházalapító püspök emlékére. A várban és később az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének kampánynyitóján is a transzilván értékek köré fonta gondolatait.
“Nekünk most azt kell megerősítenünk, ami abból a transzilvanizmusból fakad, amelyre az elmúlt esztendők során úgy tekintettünk, mint egy alapra, amelyre a közösségi létet lehet építeni. Erdély irányt mutatott Európában szabadságból, türelemből, a másság elfogadásából, a vallásszabadság gyakorlásából. Ez az eszmeiség, ezeknek az értékeknek a szeretete, ezeknek az értékeknek a mély beágyazódása az erdélyi társadalomba a 21. században is él, akkor, amikor a közösséget kihívások érik. Közel száz éve mondjuk, hogy azokat a transzilván értékeket, amelyeket évszázadokon keresztül őseink képviseltek, szeretnénk látni beteljesülni - a szabadságot, a toleranciát, a másság elfogadását, a tiszteletet -, illetve azokat az ígéreteket szeretnénk látni megvalósulni, amelyeket Gyulafehérváron tettek”.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.