Kelemen Hunor: december 11-én meg kell mutatnunk, hogy erős, nem pedig atomjaira hullott közösség vagyunk – Besztercén ünnepelték a Magyar Szórvány Napját

2016.11.13. |
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kelemen Hunor: december 11-én meg kell mutatnunk, hogy erős, nem pedig atomjaira hullott közösség vagyunk – Besztercén ünnepelték a Magyar Szórvány Napját

Akkor, amikor a Szórvány gondjairól beszélünk, az erdélyi magyar közösség gondjairól is beszélünk. Azok a problémák, amelyek a Szórvány problémái, Székelyföldé is. Székelyföld sikere pedig a Szórvány sikere is – indította beszédét Kelemen Hunor szövetségi elnök a Magyar Szórvány Napjának központi eseményén, Besztercén. Az RMDSZ elnöke november 13-án, vasárnap politikai tájékoztatójában rámutatott: akkor, amikor létrejött a közös gondolkodás a tömb- és szórványvidék között, az összetartozásból indultak ki, abból, hogy csakis együtt lehet eredményeket elérni. 

Amikor nekünk politikai érdekképviseletként közösségünk jövőjét kell újragondolni, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy az egymásra utaltság sok mindenre kötelez. Az az 52 ezer szavazat, amelyet 2012-ben kapott az RMDSZ a Szórványban, azokban a megyékben, ahol közvetlenül nem juthat be magyar képviselő, fel kell hogy jogosítson bennünket arra, hogy befutó helyet javasoljunk a szórvány megyék képviselőinek. Azt kell bebizonyítanunk, hogy egyetlenegy magyar ember szavazata sem vész el, döntésünk azt a szolidaritást erősíti, amelyet eddig is minden más programmal, kezdeményezéssel előtérbe helyeztünk” – nyomatékosított a Szövetség elnöke.

2016-ban akarva-akaratlanul választásokról kell beszélnünk. Nem mindegy, hogy a következő években a magyar közösség tudja-e használni a Szövetséget a parlamentben, vagy sem – Kelemen Hunor szerint az RMDSZ-nek mindig csak eszköznek, sosem a célnak kell lennie, egy olyan eszköznek, amely a közjót szolgálja, előreviszi a magyar ügyet. „2016 talán az eddigi legnagyobb kihívás számunkra. Egy olyan időszak következik, amikor Románia a nagy egyesülés száz éves évfordulóján különbözőképpen helyezi előtérbe a román-magyar együttélést. Láthatjuk, egyeseknek a „feng shui”-juk is megborul attól, hogy mi a világ legtermészetesebb elvárását fogalmazzuk meg. Soha sem azért mondtuk el terveinket, hogy valakit megbántsunk, hogy valakitől elvegyünk valamit, vagy mert bosszantani akarjuk a többségi nemzetet. A magyar közösségnek ezer esztendős múltja van ezen a földön, ezt az országot pedig száz éve építi. Ha Romániát együtt akarjuk építeni, akkor mindenki megfogalmazhatja azokat a kérdéseket, amelyeket fontosnak talál, elvárhatja azt, amit száz esztendeje megígértek” – fogalmazott Kelemen Hunor.

A Szövetség 2016-os választási programja, akárcsak eddigi 27 éves törekvése, az oktatásban, a kultúrában, az igazságszolgáltatásban a magyar nyelv használatát, a magyar nyelven történő ügyintézést akarja szavatolni. Sokszínű társadalmat akar, hiszen meggyőződése, hogy Románia akkor lesz sikeres, ha megőrzi változatosságát kultúrájában, nyelvében és vallásában is: „amikor ezt kérjük, csak azt várjuk el, amit száz évvel ezelőtt megfogalmaztak, aminek törvényerőre kell emelkednie, ha azt vesszük figyelembe, hogy ezek az ígéretek a modern Románia megalakulásakor hangzottak el.” 

Kelemen Hunor úgy véli, az RMDSZ elvárásaitól senkinek sem szabad idegesnek lennie, a magyar közösségnek pedig sosem szabad félni: „nem mondunk törvénytelen, tiszteletlen dolgokat, mi csak azt mondjuk, hogy befizetett adóinkból több maradjon a helyi közösségeknél, ott, ahol közösségeinket tudjuk fejleszteni. Ez a román embereknek is érdeke. Amikor autópályákat, fejlett kórházakat, a családok jólétét akarjuk, akkor a román embereknek is jobb életet szeretnénk biztosítani, minden olyan embernek, aki tisztességesen dolgozik ebben az országban. Elfogadhatatlan, hogy száz év alatt nem tudták összekötni autópályákkal a történelmi régiókat, az Osztrák-Magyar Monarchia idején a vonatok is gyorsabban jártak.”

Politikai tájékoztatójában a legutóbbi marosvásárhelyi történésekre is reflektált. Szerinte egyetlen iskola kérdése, sem a besztercei, sem a marosvásárhelyi iskoláé, nem lehet ügyészi kérdés. Az RMDSZ az elmúlt huszonhét évben azért is dolgozott, hogy visszaszerezze azt, amit elvettek a magyar közösségtől a negyvenes években, újraindítsa az iskolákat. „Érzelmeinknek hangot kell adnunk ilyenkor, arra kell kérnünk a döntéshozókat, hogy vegyék azt figyelembe, amit kérünk, ami társadalmi létünkhöz, a politikai stabilitáshoz szükséges – ellenkező esetben felerősödik az a bizalmatlanság, amely az együttélésünket jellemzi majd. Nekünk, románoknak, magyaroknak, más kisebbségeknek arra kell törekedni, hogy olyan országot építsünk, amire minden gyermeknek, fiatalnak, középkorúnak és idősnek szüksége van. A huszonhét év egy társadalom életében kevés, ez alatt az idő alatt sok rossz reflex, beidegződés nyert teret. Most válaszút előtt áll az ország, mi pedig azt gondoljuk, hogy nem mindegy, milyen utat választunk” – hangsúlyozta a szövetségi elnök, aki elengedhetetlennek tartja azt, hogy december 11-én megmutassa a magyar közösség, hogy ki is valójában – összetartó vagy egy egyénekre, atomjaira hullott közösség. „Ha úgy látnak bennünket, mint atomjaira hullott közösség, – ne legyünk naivak –, olyan döntéseket hoznak majd, amelyek porig rombolnak bennünket. Arra kérlek benneteket tehát, mutassuk meg, kik vagyunk, mit akarunk a jövőnkkel, mert akkor, bárhol is leszünk majd 2016 után, közösségünk érdekérvényesítését véghez tudjuk vinni. Csak akkor vagyunk képesek a szárnyalásra, ha ezt felismerjük, s nem engedjük, hogy akadályt gördítsenek elénk” – összegzett végül.

Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce-Naszód Megyei Szervezetének elnöke házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket. „Történelmünk többször is bizonyította, hogy amikor népünk egységes, legyőzhetetlen. Nekünk erdélyi magyaroknak tanulnunk kell ebből, egységesnek kell lennünk, hiszen ettől az egységtől függhet a jövőnk” – fogalmazott Décsei Attila. A megyei szervezet elnöke rámutatott: régen külső ellenségtől kellett az erdélyi magyaroknak tartaniuk, most a beolvadás, a kivándorlás, széthúzás, közömbösség az ellenség. „A szórványban a legértékesebb befektetés a magyar tannyelvű iskola. Mi itt, Besztercén gyermekeinkért harcolunk, a minőségi magyar oktatásért. De erre önerőből képtelenek vagyunk. Szükségünk van a leendő parlamenti képviselőinkre és szenátorainkra, hogy utat mutassanak a bürokrácia rengetegében, mellettünk álljanak” – fogalmazott Décsei Attila.

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés elnöke a két megye tíz évre visszanyúló testvérkapcsolatát méltatva hangsúlyozta, a szórvány felé is kell fordulni, a magyar közösségnek lelki támaszra van szüksége. Véleménye szerint fel kell oldani azt a hagyományt, amely szerint Magyarországról, a szórványt kikerülve, egyenesen Székelyföldre látogatnak a turisták, hiszen minden közösségnek ugyanolyan fontosnak kell lennie.

Utalva arra, hogy november 13-a a magyar nyelv  napja is, az összetartozás, összefogás, szolidaritás hármasának fontosságát emelte ki a Magyar Szórvány Napján Winkler Gyula, aki úgy fogalmazott, a szórványközösségek jövője szempontjából meghatározó ez a három szó és a legszebb tartalmat közvetíti. „Mindennapi életünk újból és újból bizonyítja a közösségi szolidaritás erejét. A szórványban, az interetnikus környezetben és a tömbben élő magyar közösségek csak egymásra támaszkodva, egymást erősítve tudják  céljaikat megvalósítani. A belső szolidaritás létszükséglet nemzeti közösségünk számára” – hangsúlyozta az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, aki szerint nem véletlen az sem, hogy az Összetartozunk nevet viseli a székely-szórvány együttműködés, amelyet a belső szolidaritás kiemelkedő példájának tart. Idén választásra készülve ünneplik a Magyar Szórvány Napját, az RMDSZ pedig megértve a magyar közösség kívánságát, megvalósította a magyar összefogást, együtt sikeresen tudnak szerepelni a december 11-ei megmérettetésen, vélte Winkler Gyula, kiemelve, itt volt az ideje, hogy politikai értelemben is megerősítsék a közösségi szolidaritást.

 

Képviseletünk a szórványban

Benedek Zakariás Hargita megyei képviselőjelölt, a szórványmegyék jelöltje az elkövetkező mandátumban 400 ezer szórványban élő erdélyi magyar nevében és érdekében kíván eljárni, hiszen ismeri, saját életében is tapasztalja gondjaikat. „Sajnos nem tudjuk megállítani az asszimilációt, a szórványban élő magyarok számának csökkenését. Ahhoz, hogy a magyar identitásra leselkedő veszélyeket elhárítsuk, szükségünk van a Szövetség segítségére, a székely-szórvány szolidaritásra, és a szórvány cselekvési tervre, amelyet minden olyan vidéken alkalmazni kell, ahol a magyar nyelvet beszélik” – mutatott rá a képviselőjelölt. Hozzátette: úgy látja, a Szövetség a horgony, amely a szórványt a tömbmagyarsághoz köti, és ott is tartja. 

Az RMDSZ önkormányzati képviselői mandátumuk első fél évében bebizonyították, hogy méltók voltak a közösség bizalmára – véli Antal AttilaBeszterce-Naszód megyei képviselőjelölt, aki helyi tanácsosként napról napra részese az önkormányzatokban dolgozók tevékenységének. „Annak érdekében, hogy az önkormányzatok munkája a továbbiakban is hatékony legyen, erős parlamenti képviseletre van szükségünk. Akkor tudunk jól dolgozni, akkor tudunk hatékonyan a magyar érdeket képviselni, ha erős parlamenti frakciónk van. Ezt kell elmagyaráznunk szavazóinknak, ezt kell megértenie minden helyi közösségnek” – szögezte le a képveiselőjelölt.

Lőrincz Helga Fehér megyei szenátorjelölt, Nagyenyed alpolgármestere a szórványban történő magyar oktatás fontosságára és a fenntartását fenyegető veszélyekre hívta fel a figyelmet: „a következő öt évben számos erdélyi településen szűnhet meg a magyar oktatás. Sürgősen kell cselekednünk.” A szamosújvári szórványkollégium létrehozása vagy a nagyenyedi kollégium felújítása, amire személyesen is nagyon büszke, jól mutatja azt a kiemelt figyelmet, amelyet az RMDSZ a szórványbeli oktatásra fordít. Hozzátette: „az a célunk, hogy 2020-ra befejezzük, amit elkezdtünk, és minden magyar gyermek korszerű, jól felszerelt iskolában magyar nyelven tanulhasson, függetlenül attól, hogy Erdély melyik településén él.”

Széll Lőrincz Hunyad megyei képviselőjelölt, a Hunyad Megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóság tanácsosa szerint Erdélynek akkor van jövője, ha az erdélyi magyar fiatalok látnak benne jövőt, és elvándorlás helyett inkább itthon maradnak vagy visszatérnek. „Ha a fiatalok Erdélyben tervezik jövőjüket, itt találnak tanulmányaik befejezése után munkát, itt alapítanak családot, az az erdélyi magyarság egészének javára válik. Olyan programot alkottunk, mely jövőt biztosít a fiataloknak. Erdély általuk lesz erősebb, közösségünk általuk gyarapodik” – hangsúlyozta a képviselőjelölt.

„A szórvány megyék képviselőinek fontos közösségépítő szerepe is van. A templomjavításoktól az ifjúsági kirándulásokig, az önkormányzatok gondjaitól a március 15-i koszorúk szalagjáig mindennel kell foglalkozni. Ezért a mi munkánk nem kiváltság, hanem a közösség megmaradásáért végzett szolgálat.” – jelentette ki Molnár Zsolt Temes megyei képviselőjelölt. A 4 éves mandátum munkájáról elmondta: a Parlamentben lehettek volna még jobb szakértői egy-egy témának, lehettek volna még aktívabbak, még szemfülesebbek, még határozottabbak. Bukarestben nincsenek minden nap nagy mutatványok és látványos győzelmek, de a kitartó munka meghozza a gyümölcsét. „Mindnyájan azért dolgoztunk és dolgozunk ma is, hogy jó legyen Erdélyben, a Bánságban és Partiumban magyarnak lenni”- szögezte le Molnár Zsolt.

Apjok Norbert Máramaros megyei képviselőjelölt, a Szövetség legfiatalabb, befutó helyen induló jelöltje fiatal vállalkozóként is hangsúlyozta: „a román állam megnehezíti az induló vállalkozások dolgát, pedig a sikeres vállalkozások megélhetést biztosítanak és munkahelyeket teremtenek. Minden kezdet nehéz. Segítenünk kell a fiatal vállalkozókat. Kezdeményezzük, hogy a kezdő fiatal vállalkozók három évig csak jövedelemadót fizessenek, emellett támogatjuk, hogy egy nap alatt lehessen ingyenesen céget alapítani.”

Géczi Gellért, Négyfalu alpolgármestere, az RMDSZ Brassó megyei képviselőjelöltjének Ambrus Izabellának üzenetét tolmácsolta, a Szövetség kisebbségi és nyelvi jogokért folytatott harcának aktuális célkitűzéseit ismertetve. „Az nyelvi jogok terén tovább akarunk lépni: azt kezdeményezzük, hogy szállítsák le az anyanyelv-használati küszöböt a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra, vagyis ahol a lakosság egytizede magyar, ott lehessen magyarul ügyet intézni” – jelentette ki, majd hozzáfűzte: „azt kérjük, hogy Románia 100 éves évfordulójára végre tartsák be, amit Gyulafehérváron ígértek nekünk. Új etnikum-közi szerződést kell kötni a román néppel, amely tartósan biztosítja az együttélés kereteit, és lehetővé teszi, hogy magyarként méltósággal élhessünk Romániában, emellett új alkotmányt akarunk, amely államalkotó tényezőként ismeri el a magyar kisebbséget.”

Aradról a 300 kilométerre lévő Budapestre autópályán 3 órát utazunk. Aradról Besztercéig az út alig 100 kilométerrel hosszabb, mégis 8 órát jöttünk. Az erdélyi magyarság négyötöde nem élvezheti az autópálya előnyeit” – mutatott rá Faragó Péter Arad megyei képviselőjelölt. Az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke olyan Erdély építéséért dolgozik a Szövetség színeiben, ahol normálisan lehet közlekedni autóval és vonaton is, hiszen egy modern társadalomban a közlekedés többet jelent, mint helyváltoztatást: virágzó kereskedelmet, esélyegyenlőséget, társadalmi mobilitást biztosít. „Bármilyen pártszínű is a leendő kormány, támogatásunknak egyik feltétele az lesz, hogy befejezze az Észak-Erdélyi és Dél-Erdélyi autópályákat, és kiemelten támogassa a vasútfejlesztést is” – összegzett a képviselőjelölt.

 

Erős Székelyföld – Erős Szórvány

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke rámutatott: Maros megye a kapocs Székelyföld és szórvány között, hiszen a területén tömbben és szórványban egyaránt élnek magyar emberek. „A megyében több olyan régió is van, ahol veszélyt jelent a magyar emberek számára az asszimiláció, a magyar iskolák, kollégiumok hiánya. A diákoknak sokszor gondot okoz eljutni a legközelebbi iskolákba, nincsenek emberi és anyagi források rendezvények szervezésére, több településen nincsenek magyar egyházi személyek, tanárok, értelmiségiek sem, akik a kis közösségek útját egyengethetnék” – ismertette a Maros megyei szórvány helyzetét a megyeelnök. Hozzáfűzte: a magyar közösség megmaradásának érdekében a szórványiskolák fenntartásának támogatását, a szórványkollégiumok fejlesztését, kulturális rendezvények szervezését, szórvány és többség közötti tartós kapcsolatok kialakítását tartják továbbra is fontos feladatuknak, „hiszen nincs tömbmagyarság szórvány nélkül, de ez fordítva is igaz.”

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, 2008−2009 óta megszerezték a szükséges önkormányzati tapasztalatot a szükséges intézkedések meghozatalához, a fejlesztési folyamatok gyorsításához. „A megszerzett tapasztalattal a hátunk mögött azt kezdeményeznénk Székelyföldön, hogy minden tevékenységnek meglegyen a szórvány szelete, minden polgármesternek legyen egy szórvány-tanácsosa. Csak Hargita megyében ez már legalább ötven embert jelentene” – jelentette ki a megyeelnök. Elmondta: számára erőt ad az, hogy Péter Ferenc a Maros Megyei Tanács elnöke, hiszen együttműködve választ találhatnak azokra a problémákra, amelyek régóta megoldásra várnak. Továbbá szorgalmazta, hogy a tömb-szórvány együttműködést ne csak megyék, hanem települések között is valósítsák meg.­­­

Demeter László, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének szórványprogram-koordinátora összegezte az elmúlt hét év tapasztalatait, kiemelte a fontosabb programokat. „Sokat tanultunk egymástól, a háromszékiek, székelyek szemléletén sokat változtattunk ezzel az együttműködéssel, hiszen kevesen tudták közülünk ez idáig azt, milyen az igazi megmaradni akarás. Egymást erősítettük az elmúlt 7 esztendőben”– fogalmazott, majd e kapcsán hozzátette: talán ennek is köszönhető, hogy az utóbbi esztendőben hangsúlyosan odafigyeltek arra, hogy a háromszéki belső szórványközösséget is bekapcsolják Kovászna megye kulturális vérkeringésébe. Terveikről beszámolva elmondta: az eddigi programokat tovább kell gondolni, testvérközösségi kapcsolatokat kell alakítani, továbblépve Erdély határain, magyarországi partnerekkel közösen.

Székely István, a Kulturális Autonómia Tanács elnöke az RMDSZ szórványról alkotott meghatározását ismertette: „az a közösség, amely segítségre szorul. Kívülről kell erőforrásokat, programokat bevinni ahhoz, hogy a közösség megmaradjon magyarnak, etnikai identitását tovább tudja adni. Ehhez a partnerek a szórványkollégiumok, a magyar házak, amelyek köre gyakran egybeesik az RMDSZ-szel, a történelmi egyházak, hiszen sok szórványtelepülésen az egyház az egyetlen intézmény.”Az erőforrásokat biztosító csatornaként a Communitas Alapítványt említette, valamint a székely megyék nagyvonalú pályázati felajánlásait. Fontosnak tartja, hogy a magyar házakat a magyarországi támogatási rendszer kiemelten finanszírozza, hiszen itt elkötelezett, lelkes emberek dolgoznak, akik szem előtt tartják a szórványban élő magyarok érdekeit.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke összegezve a konferencián elhangzottakat elmondta: nem véletlen, hogy a minőségi magyar oktatás megteremtéséről, az ifjúság gondjairól, az infrastruktúra kérdéséről volt ma szó, arról, hogy a vállalkozásokat is fejleszteni kell. Szerinte ez azt jelenti, hogy a magyar közösségek gondjai közösek. 

A politikai képviseletnek kiemelt jelentősége van a szórványban is. Az arányos képviselet elvének megőrzése a mindenkori választási törvényekben a szórvány számára létkérdés, ezért szorgalmazzuk, hogy az RMDSZ parlamenti csoportja ezt az elvet következetesen képviselje és megvédje a törvényhozásban. Csak az arányos képviselet elve szerint megalkotott választási rendszer teszi elérhetővé a parlamenti mandátumot a szórvány megyékben” − hangsúlyozta.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulása óta következetesen magyar nemzeti közösségünk szülőföldön való megmaradásáért és gyarapodásáért dolgozik. Mi, a besztercei szórványkonferencia résztvevői, a Magyar Szórvány Napján meggyőződésünknek adunk hangot, hogy jövőnket Erdélyben csak a tömbben, az interetnikus környezetben és a szórványban élő magyar közösségek cselekvő szolidaritásával biztosíthatjuk – mutatta be a konferencián elfogadott zárónyilatkozatot az ügyvezető alelnök.

Mint ismeretes, az idén a Szeben megyei szórványban élő és dolgozó politikus került a Szövetség parlamenti választási listáin biztos bejutó helyre olyan megyében, ahol tömbben él a magyarság. „A besztercei szórványkonferencia részvevői javasolják az RMDSZ soron következő Kongresszusának, hogy ezt az elvet vezesse be Alapszabályzatába is” – ismertette a nyilatkozat tartalmát.

A zárónyilatkozat elérhető ITT.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.