Kelemen Hunor Nagykárolyban: Ady alannyal és állítmánnyal teremtett párbeszédet a különböző nemzetek és kultúrák között

2017.11.18. | Megemlékezés
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kelemen Hunor Nagykárolyban: Ady alannyal és állítmánnyal teremtett párbeszédet a különböző nemzetek és kultúrák között

Fotó: Gönczy Tamás

Ady Endre és Marchiş Otilia-Itóka barátsága az embert próbáló időkben is legyen útmutató számunkra – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök Nagykárolyban, ahol Csűry Istvánnal, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével közösen leleplezte a román–magyar barátság, Ady Endre és Marchis Otilia-Itóka szoborcsoportját.

„Az Ady-kultuszhoz legalább három elem hozzátartozik, a lázadó természet, a szenvedélyesség és a küldetéstudat. Ennek a kultusznak a továbbéléséhez és megmaradásához szükség van arra is, hogy az embert is meglássuk az alkotóban, teljes valójában érezzük őt, hiszen nemcsak az értelemhez szól költészete, hanem a szívhez is” – állítja Kelemen Hunor.

A szoborcsoport azt igazolja, hogy Ady több komor és búslakodó férfinál, múltba és jövőbe révedő alkotónál – emelte ki az RMDSZ elnöke: „az alkotás közelebb hozza a ma emberéhez azt a szellemi erőt, aki Ady volt, és amilyennek maradnia kell a 21. századi magyar ember számára.”

Hozzátette: világteremtésével párbeszédet és kapcsolatot teremtett a különböző nemzetek és kultúrák között, öröksége az alkotó, építő, új világot megidéző ember öröksége. „Újságíróként és költőként a nyelvvel, a szimbólumokkal, az alannyal és állítmánnyal olyan új világot teremtett, amely túlélte a 20. századot, amely ma is tud újat mondani, üzenni. Ma is útkeresésben vagyunk mi, magyarok a Kárpát-medencében, de a közép-európai népek és nemzetek is új kihívásokkal szembesülnek, ahogyan a 19. század végén, a 20. század elején az Osztrák-Magyar Monarchia. Ady Endre érezte az új változások bekövetkeztét, akarta az újat, miközben féltette és óvta a magyar népet” – nyomatékosított Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke úgy véli: minden bizonnyal egy-két keresetlen szóval is megilletné a Nagykárolyban ünneplőket a ma túlvilági publicisztikákat író Ady. „Biztosan kritizálna és bírálna bennünket, hiszen ő olyan alkotó volt újságíróként és költőként is, aki megkérdőjelezett mindent, ami a múltban történt. Új utakat keresett, talapzatukról döntött le bálványokat, nem biztos, hogy örvendene bármilyen kultuszépítésnek” – mutatott rá a szövetségi elnök, aki szerint azért nincs ok a pánikra, mert a túlvilágon ma is alkotó költő mellett – ahogyan a szoborcsoport is ábrázolja – ott van Itóka is, aki közeli barátságuk révén türelemre inti őt.

A nagykárolyi szoboravató-ünnepségen beszédet mondott Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere és Virgil Bercea görögkatolikus püspök.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.