Kelemen Hunor szövetségi elnök a Sic Feszten: hiteles és hozzáértő politikusokra van szükség

2016.08.13. | Székelyföld , Kovászna , Ifjúság
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kelemen Hunor szövetségi elnök a Sic Feszten: hiteles és hozzáértő politikusokra van szükség

Kelemen Hunor szövetségi elnök részletes politikai tájékoztatót tartott szombaton, augusztus 13-án a Csomakőrösön megszervezett Sic Feszt „Választások előtt és után” című előadásán, amelyen az önkormányzati választások eredményeit értékelte, ismertette a felkészülés pillanatnyi helyzetét a parlamenti választásokra, kitért a Magyar Polgári Párttal való együttműködésre, és részletesen felsorolta a Ciolos - kormánnyal szembeni elégedetlenségeit. 

Az önkormányzati választások konklúziói

Az első konklúzióm az, hogy nem voltunk képesek a román pártoknál jobban mozgósítani a szavazóinkat. Ez el kell bennünket gondolkodtasson, meg kell néznünk, hogy milyen többlettel  tudunk a választóink fele fordulni annak érdekében, hogy a magyar részvétel meghaladja a román részvételt a parlamenti választásokon. A másik konklúzió az az, hogy az erdélyi magyarságnak az a része, aki elment szavazni, továbbra is nagymértékben, 85 - 86 százalékban a Szövetség jelöltjeit támogatta, és az ún. ellenzék a fennmaradó részen osztozott úgy, hogy a Magyar Polgári Párt gyakorlatilag megduplázta polgármestereinek a számát, az EMNP pedig azt a kettőt is elveszítette, amennyit 2012-ben nyert. Ez is egy fontos konklúzió. Továbbá az is, hogy számunkra kedvező az, hogy a megyei önkormányzat elnökeit a testület maga választja meg, így sikerült megszereznünk a harmadik székely megyét, Maros megyét, illetve Szatmáron és Biharban is mi vezetjük a megyei tanácsokat. Ez egy óriási lehetőség, ugyanakkor egy óriási felelősség is. Közigazgatási reformon innen vagy túl a megyei önkormányzatok hatásköre valószínűleg nem fog csökkenni, hanem éppen ellenkezőleg. A terv az, hogy a decentralizációt folytatni kell, újabb és újabb hatásköröket kapnak a megyei tanácsok.”

 

Hiteles és szakképzett jelölteket a parlamentbe 

Számunkra az önkormányzati választások után a fő kérdés az, hogy mi szükséges a sikeres parlamenti választásokhoz, mire elegendő az, amit júniusban elértünk, és hogyan tudunk úgy készülni, hogy a decemberi választásokon megerősítsük az önkormányzati képviselet, mert az ő erejük nagymértékben attól függ, hogy van-e erős parlamenti frakció a hátuk mögött. Tetszik vagy sem, ebben az országban, és máshol is, egy önkormányzati képviselő nagymértékben függ a központi kormányzattól. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség új parlamenti frakcióiban nagyon nagy változás lesz, ebben a pillanatban úgy látom, hogy ezek legalább 50 százalékban megújulnak: a kérdés az, hogy a jelöltállítási folyamat során tudunk-e úgy cselekedni, hogy a magyar közösség érezze, részese a folyamatnak, és a jelöltek valóban őt képviselik hitelesen, és a magyar ügy iránt elkötelezett szakemberek. Éppen ezért azt szeretnénk, ha mindenhol, ahol erre igény van, minél több embert vonjanak be a területi szervezetek a jelöltállítás folyamatába, ne két, három ember döntsön ebben a kérdésben. Az, hogy kormányon vagy ellenzékben leszünk, nem elsőszámú prioritás számunkra. Minket az foglalkoztat, hogy a magyar közösség biztonságát megerősítsük, ügyeit képviseljük.”

 

Továbbvinni a magyar összefogást 

Azt az együttműködést, amit 2014-ban a Magyar polgári Párttal elindítottunk, azt tovább akarjuk vinni, bebizonyosodott, hogy ennek az összefogásnak van értelme. Számszerűen nem tudjuk, hogy ez az összefogás hány magyar embert mozgósított, de az a tény, hogy két magyar politikai szereplő, a Szövetség és az MPP megegyezett, egy irányban akar menni, ugyanazokat a politikai eszközöket akarja használni céljai elérésére, mindenképpen egy pozitív üzenet az erdélyi magyar emberek számára. Ezt az együttműködést akarjuk tehát továbbvinni. Az MPP-vel egyébként ezelőtt egy hete találkoztunk, megállapodtunk abban, hogy az együttműködésünket megerősítve, közösen indulunk a parlamenti választásokon az RMDSZ színeiben, de úgy, hogy a polgáriak megőrzik politikai identitásukat. Össze kell hangolnunk választási programunkat, üzeneteinket, a munka ilyen értelemben elkezdődött. Két biztos befutó helyet ajánlottunk fel, ebből egy helyet Kovászna megye már felajánlott, a kérdés az, hogy a második, az Maros vagy Hargita megyéből kerül ki, erről döntést augusztus végén hozunk.”

 

A technokrata kormánnyal szembeni elégedetlenségek

 Nő az elégedetlenségünk a Ciolos - kormánnyal szemben: a mezőgazdasági támogatásokat a mai napig nem fizették ki. Az erdélyi magyar közösség egy jelentős része mezőgazdálkodással foglalkozik, és a gazdáink nem kapták meg azt a pénzt, ami nekik jár. Ugyanakkor 2011-ben a kulturális tárcánál elindítottuk azt a dossziét, amely Csíksomlyónak az UNESCO szellemi világörökség listájára való felterjesztését illeti. Informálisan tudjuk, hogy az UNESCO ezt elfogadta, formálisan hátra van még egy szavazás az év végén. Azonban a beterjesztő állam, jelen esetben Románia, bármikor visszavonhatja a jelölések közül a csíksomlyói dossziét. Néhány hónapja a román külügyminisztérium és a kulturális tárca azon dolgozik, hogy a szakemberek által összeállított, minden érdekelt fél beleegyezését és támogatását élvező indítványt, dossziét visszavonja. Én ezért nagyon dühös vagyok: nem azért, mert az én miniszterségem alatt született kezdeményezést akarják visszavonni, hanem azért, mert nem értem az e mögött lévő rációt, ha van egyáltalán. Szintén a technokrata kormány döntése volt az, hogy az erdélyi regionális műemlékvédelmi bizottságból – amely folyamatosan azért dolgozik, hogy ne sérüljenek a műemlékek, és a felújítások szakszerűen történjenek – kivesznek két magyar szakembert egyik napról a másikra minden indoklás nélkül. Guttman Szabolcsot, Szeben volt főépítészét, egy európai hírnevű, jelentős műépítészt, és Csók Zsoltot, az egyik legeredményesebb és legsikeresebb fiatal magyar régészt. Betesznek helyettük két olyan román történészt, akikről sok mindent el lehet mondani, kivéve azt, hogy az erdélyi épített örökség iránt elkötelezettek lennének. És folytatom a sort: nem hozza létre a kormány lassan 10 hónapja azt a magyar továbbképző központot pedagógusok számára, amelyre a költségvetésben ott van a pénz, a törvény előírja. Tologatják a papírokat egyik minisztériumból a másikba, most éppen a külügyminisztériumban azt vizsgálják, hogy ennek az intézménynek milyen diplomáciai és külpolitikai vonzatai lehetnek. Ez abszurdum. Ezek miatt vagyok én dühös a technokrata kormányra, és fontosnak tartottam részletezni ezeket az elmúlt napokban megjelent álhírek és téves magyarázatok korrigálásaként. Ehhez kapcsolódik még egy friss hír: a kormány a nyári költségvetés-kiegészítéskor egyetlen banit sem juttatott a megyei önkormányzatokhoz, és megdöbbenve olvastam Ciolos nyilatkozatát, hogy ő erre büszke. Ilyen még soha nem fordult elő ebben az országban, és lesznek olyan önkormányzatok, ahol szeptembertől nem tudnak egyszerűen fizetéseket adni az amúgy is megalázóan alacsony bérért dolgozó alkalmazottaknak. Ilyen körülmények között úgy vélem, nincs szükség technokrata kormányra.”      

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.