Kelemen Hunor szövetségi elnök: a szabadság iránti törekvésünk ma sem mások ellen irányul!

2012.10.06. | Megemlékezés , Arad
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kelemen Hunor szövetségi elnök: a szabadság iránti törekvésünk ma sem mások ellen irányul!

 

Újfent emlékezni jöttünk Aradra, a magyar Golgotára, ahogy ezt a helyet 1849 után Kossuth Lajos elnevezte. Emlékezni jöttünk ide, ahol kivégezték a 13 tábornokot, azokat a férfiakat, akik életükkel fizettek a magyar szabadságharcban betöltött szerepükért. De ezen a napon végezték ki Pesten Batthyány Lajost is, az első felelős magyar miniszterelnököt. Hosszú perceken, órákon keresztül sorolhatnánk a történelmi tényeket, úgy ahogy megtanultuk azokat. Valami mégis más az 1848-as 49-es szabadságharccal kapcsolatosan, valami egészen másról van itt szó. Mert mivel is magyarázható, hogy a vértanuk kultusza, a hősök ilyenszerű tisztelete, amivel a magyar szabadságharc esetében találkozunk, több mint másfélszáz esztendeje tart, túlélt minden kort, túlélte a tiltás fájdalmas esztendeit, a kommunista diktatúrát is, amikor még az emlékezés szabadságát is megtiltották, amikor börtön járt az álmainkért is” – kezdte ünnepi beszédét október 6-án, a magyar nemzet gyásznapján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki Aradon vett részt a megemlékező ünnepségeken.

Az aradi vértanuk élete és halála többféle üzenetet is magában hordoz – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke az aradi Szabadság szobor előtt tartott megemlékezésen.

Először is, azok a férfiak, akiket itt, ezelőtt 163 évvel kivégeztek, tudatosan választottak: a magyar szabadságharc vezetői voltak, az önkény ellenében a szabadságot választották, és bár életüket korán kioltották, nyugodtan állíthatjuk, hogy ők a választásuk szerinti életet teljes életként élték és halálukkal a nemzet emlékezetében is elnyerték azt a helyet, amely bennünket felemel, megerősít, döntésre és cselekvésre késztet és összetart. Azt az üzenetet is meg kell hallanunk, hogy a szabadságnak, a szabadság szeretetének nincs nemzetisége. Ha csak azt nézzük, hogy az aradi vértanuk származása milyen sokszínű, bátran állíthatjuk, hogy választásukban nem a nemzetiség volt a fontos, hanem a szabadság iránti vágy. A magyar szabadságharc jó reményt adott más népeknek és nemzeteknek, hogy reménykedjenek, higgyenek abban, hogy minden nép számára eljön az a pillanat, amikor szabadságát kivívhatja. A magyar szabadságharc leverése, a világosi fegyverletétel, az oroszok és a bécsi császári hadsereg közötti kiegyezés arra is megtanított bennünket, hogy a nagyhatalmi érdekek ütközetében csak magunkra számíthatunk, s túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez ma sincs másképpen, csak az érdekérvényesítés eszközei változnak.

Ilyen és ehhez hasonló tanulságokat vonhatunk le évről évre” – szögezte le Kelemen Hunor, majd hozzátette, hogy az erdélyi magyar közösség büszke a múltra, a magyar szabadságharcra, és erőt merít ebből és hitet ahhoz, hogy a mában élő és jövőt tervező nemzedék ne tévesszen utat és célt.

Ne feledjük, hogy a nemzet értékei szilárd múlton állnak és nekünk kötelességünk gyarapítani azt, amit örökségül kaptunk. Nem elég csupán megőrizni és ápolni, hanem gazdagítva kell beépítenünk a mába és a holnapba. Ma nekünk, akik itt állunk, tudnunk kell: a 21. század kihívásai csak részben különböznek a 19. század nemzetalkotó időszakának kihívásaitól. A történések mélyén máig ható erők gyökerei hasonló talajból táplálkoznak. Ma is szabadságot, testvériséget és egyenlőséget akarunk. Világosan kell beszélnünk, úgy, ahogy a szívünk és eszünk együtt mondatja velünk: a szabadság iránti törekvésünk ma sem mások ellen irányul! Nem kívánunk elvenni senkitől semmit, mi csupán saját sorsunk alakítói kívánunk lenni. Esélyegyenlőséget akarunk, hiszen nem lesz senki kevesebb, ha mi anyanyelvünkön tanulhatjuk mindazt, amire egy embernek szüksége van, ha közösségi jogainkkal élhetünk. Az esélyegyenlőség nevében, és nem mások ellenében kérjük azt az önrendelkezést, amely a saját dolgaink rendezését teszi lehetővé. Testvériséget akarunk és békét minden olyan emberrel és nemzetiséggel, aki ebben a régióban él” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.

A kishitűség legyőzése a romániai magyarokra háruló legnagyobb feladat – jelentette ki Kelemen Hunor, majd hozzátette: „hinnünk kell önmagunk erejében, hinnünk kell abban, hogy képesek vagyunk sorsunkat irányítani. A szabadságharc az egység jegyében folyt le, ezt az egységet kell nekünk megőriznünk. Innen üzenjük őszinte beszéddel mindenkinek, hogy nekünk azt az egységet kell megőriznünk, amely sikerre visz bennünket.

Arad - október 6. Arad - október 6. Arad - október 6.
Hanganyag:
Kelemen Hunor aradi beszéde


Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.