Nagyszebenben ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa

2013.05.11. | SZKT , Aktuálpolitika , Szeben , Kongresszus
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Nagyszebenben ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa

Kihelyezett ülést tartott 2013. május 11-én, szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsa, ez alkalommal Nagyszebenben. Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolóját azzal kezdte, hogy köszönetet mondott az RMDSZ Szeben megyei szervezetének, amiért helyet adott az SZKT-nak és tartalmas kiegészítő programokat szervezett.

A kongresszusra való felkészülésről, várható döntésekről és dokumentumokról, valamint a belpolitika legfontosabb történéseiről beszélt az RMDSZ elnöke politikai beszámolójában.

Az RMDSZ 11. Kongresszusa a közelebbi és távolabbi célok leszögezéséről szól elsősorban: megerősítjük a Szövetséget, annak különböző testületeit. Közös döntéseket kell hoznunk, amelyek összekötik a platformokat, az önkormányzatok képviselőit, a parlamenti frakciókat” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben az erdélyi magyarság két ízben is a Szövetségre bízta a képviseletet, ennek a felelősségnek a tudatában kell megerősíteni az RMDSZ-t.

Olyan döntéseket kell meghoznunk, amelyek ütőképes szervezetet eredményeznek. Éppen ezért kiszélesítjük a Szövetségi Állandó Tanácsot, helyet adunk az ideológiai műhelyek működésének, növeljük a platformok erejét. És bár 23 éve várat magára, de idén végre megalakul az RMDSZ Női Szervezete, amelynek kifejezetten örvendek” – zárta Kelemen Hunor a kongresszusra előkészületeinek ismertetését.

A szövetségi elnök a belpolitikai kihívásokról szólva elsősorban a restitúciós törvényt említette, amelyet a kormány felelősségvállalással fogadott el. Ez a jogszabály megőrizte azt a két elvet, amelyet a Szövetség 23 éve képvisel: a méltányosság elvét és a természetbeni visszaszolgáltatást. Az RMDSZ a kormánnyal folyamatos párbeszédet folytatott erről a kérdésről, így támogatta a jogszabály elfogadását.

Az alkotmánymódosításról és a régiók átszervezéséről nagyon sokat kell még beszélnünk, mert ezek a témák hosszútávon meghatározzák életünket. Az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatai készen állnak, ezek közül az egyik legfontosabb a nemzetállami kitétel törlése az 1-es cikkelyből. Erre vonatkozóan természetesen nincs politikai konszenzus, de nekünk kötelességünk ezt a kérést fenntartanunk, mert ezt érezzük igazságosnak. Javasoljuk továbbá, hogy a nemzeti kisebbségeket ismerjék el államalkotó tényezőként, mert úgy véljük, a Romániában élő nemzeti közösségek komfortérzetét ez a tény jelentősen növelné, és nem éreznék másodrangú állampolgárként magukat. Kétkamarás parlamentet, parlamentáris köztársaságot javasolunk, ugyanakkor azt támogatjuk, hogy a kormánynak csak korlátozott számban legyen lehetősége sürgősségi kormányrendeleteket elfogadni. A régióátszervezésről az a Szövetség álláspontja, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók adminisztratív hatáskörrel való felruházása hatalmas hiba lenne. Nem azért rossz az uniós pénzek lehívása, nem azért nincs autópálya Erdélyben, mert ez a szint nem létezik. Ez a kormány és a megyék közé beiktatandó szint gyakorlatilag a megyéktől vesz el hatásköröket, a döntések messze kerülnek az állampolgároktól. Ennél nagyobb tévedést el sem tudok képzelni. Hivatalba lép majd nyolc kormányzó, akik maguk alá gyűrik az önkormányzatokat. Ebben az országban erős regionális identitások működnek, amelyeket a kommunizmus sem tudott megtörni, nekünk arra kell törekednünk, hogy ezeket megerősítsük” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.  

Az RMDSZ elnöke végezetül a jövő évben sorra kerülő európai parlamenti választásokról beszélt, amelyre a felkészülésnek már a kongresszus után el kell kezdődnie, a munkában pedig az RMDSZ minden egyes szervezetére szükség van.

Kelemen Hunor ugyanakkor kitért a kisebbségi polgári kezdeményezésre, amely megállapítása szerint az RMDSZ legnagyobb nemzetközi projektje ebben az esztendőben. „Partnereinkkel közösen véglegesítettük a tervezet szövegét, és még a csíkszeredai kongresszus előtt bejelentjük a bizottság összetételét. A megfogalmazott szöveg tartalmazza mindazokat a célokat, amely az 1 millió aláírás összegyűjtése után kötelező lesz a tagállamok számára: regionális politika, kisebbségek támogatása, esélyegyenlőség, kultúra, vallás, mindez úgy, hogy összhangban van az európai elvárásokkal” – ismertette a szövetségi elnök.

„Összefogás, szolidaritás, tolerancia – ezt a három kulcsszavat kell az RMDSZ életében és működésében a következő periódusban folyamatosan szem előtt tartanunk, hiszen egy erős, jól működő szervezetre van szükségünk, mely képes kellő időben döntéseket hozni. Az RMDSZ soha nem volt egy elszigetelődött politikai alakulat, mindig elismerte, hogy egyes döntések meghozatalához külső partnerekre is szüksége van. A tárgyalás, a beszélőviszony a többi román párttal most mind a regionalizálás kérdésében, mind az alkotmánymódosításnál fontos” – fogalmazott Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának nagyszebeni ülésén.

Borbély felszólalásában a Maros megyei tisztújító közgyűlésre is kitért, és elmondta, ami az RMDSZ Maros megyei szervezetét illeti, a szervezetnek voltak és vannak eredményei, és bízik abban, hogy az új vezetőség tovább tudja vinni az elkezdett munkát, de újítani is tudni fog. „Ne feledjük, hogy Marosszék Székelyföld szerves része, ezért a Maros megyeieket is be kell vonni azokba a döntésekbe amelyek a Székelyföldet illetik” – fogalmazott a politikus.  

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) kapcsán Borbély elmondta: nem szabad elfelejteni, hogy az Ungureanu-kormány a MOGYE magyar karának megalapításába bukott bele. „Most meg akkreditálni szeretnék az egyetemet a magyar tagozatok nélkül. Ez megengedhetetlen. Vannak ígéreteink a kormányfő részéről, hogy számunkra elfogadható módon fogják rendezni az ügyet, és erről valószínűleg a jövő héten részletesebben is fogunk tárgyalni a tanügyminiszterrel” – tájékoztatott Borbély László.

Hozzátette, a szövetség nehéz időszakot él most, hogy nincs kormányon, választások is következnek, de éppen ezért, még jobban össze kell fogni, semmiképp nem szabad elszigetelődni és ütőképesnek kell maradni.

Az SZKT, Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolóját követően, előkészítette az RMDSZ XI. Kongresszusára szükséges dokumentumokat.

A székelyföldi frakció nevében Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke az RMDSZ XI. Kongresszusát követő időszakot vetítette elő felszólalásában. „Meggyőződésem, hogy új fejezet fog kezdődni Szövetségünk életében, egy olyan fejezet, amelyben nagy hangsúlyt fektetünk az önkormányzati képviselőinkre, hiszen ők azok, akik mindennap előbbre tolják Székelyföld és a magyarok ügyeit” – hangsúlyozta Tamás Sándor.  Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, a Novum fórum nevében tett felszólalásában elmondta, hogy Marosvásárhely az erdélyi magyarok egyik fontos helyszíne, ahol az elmúlt tizenkét évben meglehetősen sok negatív hatás érte az ott élő magyarokat. „ Úgy látom, szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy eredményesek legyünk. A marosvásárhelyi interetnikus környezetben az együttélés európai eszméjének példájára kell megtaláljuk a helyi politikai stratégiákat,  ehhez kérem az RMDSZ támogatását” – zárta felszólalását Brassai.

Biró Rozália Bihar megyei RMDSZ-szenátor, a Partium frakció részéről az alkotmánymódosító folyamattal kapcsolatban felszólította a jelenlévőket arra, hogy a megyei, helyi, valamint a parlamenti képviseletben is folytassanak párbeszédet, annak érdekében, hogy az alkotmánymódosítási munka érdemben haladjon, és az RMDSZ álláspontját minden szinten megvitassák. Máté András Kolozs megyei parlamenti képviselő az alkotmánymódosítás folyamatáról tájékoztatta az SZKT képviselőit a Belső Erdély frakció nevében tett felszólalásában.

A Tulipán frakció nevében Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő az RMDSZ jövő évi, 25 éves jubileuma kapcsán kiemelte, hogy a Szövetség az egyetlen olyan politikai alakulat, amely ugyanazzal a névvel van jelen megalakulása óta az önkormányzatokban, a parlamentben. „Az RMDSZ több mint egy politikai szervezet, mint egy önkormányzati képviselet, egy európai parlamenti csoport” ‒ mutatott rá beszédében.

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a Szórványfrakció nevében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alap-jellemzőire hívta fel a figyelmet: „Az RMDSZ nem egy regionális alakulat, mi a romániai magyarok képviseletét látjuk el. Szövetségünk megalakulásakor, alapítóink egy szövetséget akartak létrehozni, nem politikai pártot. Egy olyan országos szövetség megalakítása volt a cél, amely nemzeti érdekeltségű befogadó szervezetet. Nagyon fontos, hogy erről az örökségről a Kongresszus után sem feledkezzünk meg”. Winkler felszólalásában kitért az Európai polgári kezdeményezésre egyaránt kifejtette, hogy indítványozása európai támpontokat fog nyújtani az önrendelkezés megvalósításának folyamatában.

A MIÉRT frakció nevében Szabó József SZKT képviselő emlékeztette a jelenlévőket az ifjúsági szervezet dévai tisztújító küldöttgyűlésére, elmondta: „Tudjuk, hogy létezik egy 15 százalékos elv, amely mentén az ifjúság jelenlétét szorgalmazzuk a közéletben, ez egy olyan egyezmény az RMDSZ és MIÉRT között, amivel továbbra is élni fogunk.” – emelte ki Szabó József, továbbá pozitívan véleményezte a tisztújítást megelőző időszakban lezajló versengést, amely megmozgatta a szervezetet, és lehetővé tette a fejlődést is. „Itt az ideje a jövőről beszélni, hiszen ez foglalkoztatja a fiatalokat. Milyen lesz az élet a csíkszeredai Kongresszus után?” – tette fel kérdését a MIÉRT elnök, hozzáfűzve: „keressük azokat a pontokat, ahol partnerségben tudunk együttműködni az RMDSZ-szel, hiszen a fiatalok által a társadalomépítés és az itthon maradás a legfontosabb.”

Frunda György, a Kereszténydemokrata frakció képviseletében, az alkotmánymódosító javaslataként kifejtette: „azért kell dolgoznunk, hogy a magyar nyelvet szóban használhassuk az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban.”

Az egyéni felszólalások sorát Cseke Attila parlamenti képviselő nyitotta, beszédében felhívta az SZKT tagok figyelmét arra, hogy Romániában az elmúlt öt hónapban nem történt érdembeli vita a regionalizációról. „A romániai magyar közösségnek jogos igénye az, hogy itthon jobb körülmények között éljen. Nekünk továbbra is azt kell képviselnünk, hogy hivatalos adatokkal, szakmai vitákkal tárgyaljunk erről a témáról” – zárta felszólalását a Bihar megyei képviselő.  Bognár Levente Arad megyei területi elnök beszédében a kongresszust követő időszak célját méltatta, miszerint hangsúlyos figyelmet fordítanak az szövetségi önkormányzati képviselőkre: „Az RMDSZ egy érdekvédelmi szervezet, a Szövetségünknek vannak tisztségviselői önkormányzatokban, országos szinten. A romániai magyarságnak szövetsége van és ezt minden magyarnak éreznie kell” – fejtette ki Bognár.

Az SZKT utolsó napirendi pontjaként sor került a szövetségi Alapszabályzat és Program Kongresszuson való módosításának előkészítésére.


Szövetségi Képviselők Tanácsa, Nagyszeben Szövetségi Képviselők Tanácsa, Nagyszeben Szövetségi Képviselők Tanácsa, Nagyszeben
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.