Kevés figyelmet kap a drogfogyasztás társadalmi jelensége Hargita megyében

2016.03.31. | Hargita , Európai Néppárt , Európai Parlament
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kevés figyelmet kap a drogfogyasztás társadalmi jelensége Hargita megyében

A drogfogyasztás olyan társadalmi probléma, amelyet az alkoholfogyasztáshoz hasonlóan tabuként kezelnek Hargita megyében. A drogfogyasztás jelensége a térségben bár nem drámai méretű, kétségkívül terjedőben van – hangzott el azon a szakmai kerekasztal-beszélgetésen, amely március 30-án, Hargita Megye Tanácsának épületében a civil szféra, a politikum és az érintett közintézmények képviselőinek részvételével zajlott. A szakmai értekezés aktualitását, a jelenleg Csíkszeredában látható Köztes átmenetek – a drog című kiállítás adta, amelyet az Áradat Egyesület szervezett. A kiállítás egyik támogatója Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, az ő meghívására a szakmai találkozón Topolánszky Ákos drogpolitikai szakértő, a Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetségének elnöke is részt vett.

Az RMDSZ-es politikus elmondta, a drogfogyasztás olyan kérdéskör, amellyel foglalkozni kell: azért, mert jól szerepelünk egy országos statisztikában, még nem dőlhetünk hátra. Sógor Csaba szerint a kérdés kapcsán azokról a hagyományos kábítószerekről, pl. az alkoholról is beszélni kell, amelyek jelenleg nagyobb veszélyt jelentenek az erdélyi magyar társadalomra.

Vannak olyan társadalmi jelenségek, amelyektől rettegünk, de nem halunk bele, míg vannak olyanok, amelyektől nem rettegünk, de belehalunk” – fogalmazott Topolánszky Ákos. A szakértő elmondta: a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy Magyarországon az úgynevezett elkerülhető halálokok kevesebb mint 1 százaléka vezethető vissza a drogfogyasztásra, míg 99 százalék az alkohol és egyéb szerek következménye. „Erdélyben évente 3–4000 ember hal meg alkoholproblémától. Ezt mégsem tekintjük drámának” – magyarázta.

Véleménye szerint nem az az érdekes, hogy hányan próbálják ki a különböző drogokat, hanem, hogy vannak-e olyan szakpolitikai intézkedések, amelyek a függővé válás kockázatát csökkentik. „16 éves korban a drogok kipróbálási aránya az EU területén a Cseh Köztársaságban a legmagasabb, mintegy 46–47 százalék. Ez az arány Magyarországon 16-18 százalék, míg Norvégiában 6–8 százalék. Csehországban mégis alacsonyabb a problémás drogfogyasztók mértéke, mint Magyarországon, vagy Norvégiában, hiszen ez a jelenség attól is függ, hogy milyen rátelepülő állami, helyi politikák vannak érvényben” – hangsúlyozta a drogpolitikák fontosságát.

Topolánszky Ákos kitért arra is, hogy Romániában kb. 1700 fő, míg Magyarországon hozzávetőlegesen 5000 fő kerül kezelésbe évente, de ez a szám a problémás drogfogyasztók vonatkozásában a terápiás igény alig 5 százaléka, függők esetében 20 százalék. A kezelésbe vétel egy jó beavatkozási politika, amely a leghatékonyabbnak mondható – mutatott rá.

A romániai lakosság 6,6 százaléka próbál ki valamilyen kábítószert az élete folyamán, míg a 16 éves fiatalok több mint 10 százaléka próbál ki valamilyen drogot” – ismertette az Országos Drogmegelőző Ügynökség legújabb felméréseit Forró-Erős Gyöngyi pszichológus, a kiállítás programfelelőse.  A Hargita megyei adatok kapcsán elhangzott: az illegális drogok használata Maroshévíz után Gyergyó, majd Csík térségében van leginkább terjedőben.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség van egy olyan hálózat kiépítésére, ahol a témával foglalkozó szakemberek egyeztetni tudják a prevenciós, terápiás lehetőségeket, ennek érdekében pedig mielőbbi lépéseket kell tenni. Ugyanakkor összehangoltabb munkát kell kiépíteni az egyes intézmények között annak érdekében, hogy a drog- és alkoholfogyasztás mint társadalmi probléma nagyobb figyelmet kapjon.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.