Kiállni, képviselni, kiharcolni – Kelemen Hunor szövetségi elnök március 15-i üzenete a forradalom szatmárnémeti ünnepségén

2016.03.15. | Szatmár , Megemlékezés
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kiállni, képviselni, kiharcolni – Kelemen Hunor szövetségi elnök március 15-i üzenete a forradalom szatmárnémeti ünnepségén

Fotó: Banga Előd-Ernő

„Ameddig veszélyben van magyar identitásunk, addig szabadságunk sem lehet teljes. Mert akitől el akarják venni a nemzeti identitását, akinek az anyanyelvhasználati jogát vitatják, annak a szabadságát kérdőjelezik meg. Aki nem tudhatja biztonságban identitásának legértékesebb elemeit, a nyelvet, a kultúrát, az nem mondhatja magát szabad embernek. Igen, ez is az 1848-as magyar szabadságharc öröksége, tanulsága és üzenete. Közös értékünk a szabadság, közös értékünk a szabadság szeretete, mert nem egymás ellenében szeretjük a szabadságot” – hangsúlyozta Kelemen Hunor március 15-én, kedden Szatmárnémetiben elmondott ünnepi beszédében. A Petőfi szobornál megszervezett ünnepségen az RMDSZ elnöke azt is kiemelte: a nemzeti ünnep a marosvásárhelyi fekete március óta hajszálpontosan mutatja, hogy hol tart a romániai magyar közösség a szabadságának és biztonságának megteremtésében, a közösség tagjainak megvan-e minden feltételük arra, hogy méltó életet élhessenek magyar emberekként.

Kelemen Hunor arra is emlékeztetett, hogy a magyarság kollektív közérzetét egyre rontják az újabb és újabb, különböző szintekről érkező visszásságok, támadások – törvénytervezetek, intézményi túlkapások vagy éppen a médiából ömlő gyűlöletkeltés és közösségi megbélyegzés. Bár nem látjuk, de pontosan tudjuk, ki az ellenfél. Többek között azért nem látjuk, mert mindig újabb arcot ölt, új formában jelentkezik. Nem látjuk az igazi arcot, de érezzük, hogy elszánt – nem akar hátrálni. Azt is látjuk, hogy új, profi eszközöket használ, amelyek úgy hatnak, mint a bumeráng: ha elmondjuk róluk a pőre igazságot, akkor ezek a szavak, bármennyire igazak is, kedvezőtlenül hatnak vissza ránk. Így lehet például az igazságszolgáltatás bírálójának kikiáltani azt, aki soha nem szűnt meg hinni ebben az elvben: csupán fájlalja eltorzított gyakorlatát. Igen, a támadások új eszközeit nehezebb kivédeni, hiszen gyakran politikától független intézmények mögött jelennek meg. Azt is látnunk kell, hogy ami ellenünk történik, az nem véletlen, hanem tervszerű és folyamatos” – mutatott rá az RMDSZ elnöke, aki szerint a közösség biztonságérzete ezeknek az új fenyegetéseknek tulajdoníthatóan rendült meg. 

„Ki kell állnunk és el kell mondanunk, hogy nekünk ilyen körülmények között kell megvédenünk azt, ami a miénk. És ezredszer is vissza kell szereznünk azt, amit már egyszer megszereztünk, amiről azt hittük, hogy a miénk. Egyet azonban biztosan tudok: az Romániai Magyar Demokrata Szövetséget nem lehet megfélemlíteni. Nem alkuszunk, nem bújunk a sarokba a fenyegetések láttán. A nehéz időkben is határozottan ki kell állnunk igazunk mellett, és világosan, erős hangon kell állást foglalnunk az igazságtalanság ellen. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ameddig a magyar közösség szolidaritása is erősíti harcunkat, addig ellen tudunk állni minden ilyen törekvésnek. Szélmalomharc ez? Gyakorta tűnhet annak is. Így nem csodálkozhatunk azon, hogy sokan ingerültté, elégedetlenné és indulatossá válnak. Értjük ezt a türelmetlenséget, értjük ezt az elkeseredést” – nyomatékosította Kelemen Hunor, aki szerint elsősorban a magyar közösségen belül kell megteremteni a tartós békét. Nagyon fontos, hogy a magyar közösség tagjai, politikai vezetői ne egymással viaskodjanak, harcoljanak, mert ezzel csak azokat erősítik, akik a közösség ellen feszülnek. Ugyanakkor a román többségnek is tudtára kell adni: az ő szabadságából a magyarság szabadsága semmit sem vesz el. „A huszonegyedik században ideje megtanulnunk, hogy ne egymás ellenében szeressük az anyanyelvünket, a kultúránkat, a nemzetünket. Ha ezeket az értékeket egymás mellé helyezzük, akkor azt látjuk, hogy jól elférnek egymás mellett. És ha ezek elférnek, akkor nekünk, az értékek hordozóinak is el kell férnünk egymás mellett békében, szabadságban és egyenlőségben. Ez lehet a mi egyik közös jövőtervünk. Együtt tervezni és építeni a jövőt és azt úgy tenni, hogy sem egymás szabadságát nem kérdőjelezzük meg, sem egymás nemzetét nem tekintjük a másik ellenségének” – sorolta Kelemen Hunor kisebbség és többség jövőbeli közös teendőit, és hozzátette: merni kell hinni abban, hogy az egyenlőség, szabadság, testvériség 1848-as hármas eszméjét sem Európában, sem nálunk nem roppantotta még össze teljesen a közösségek egymással szembeni, sokszor erősödőnek tűnő intoleranciája. Ami a kontinensünkön történik, az ránk, a mi szabadságunkra, a mi társadalmi békénkre is kihat. Ne higgyük azt, hogy itthon az etnikai indulatok felkorbácsolásának nincs köze ahhoz, ami jelenleg Európában zajlik – jelentette ki az RMDSZ elnöke. 

Kelemen Hunor szerint ma is küzdeni kell az 1848-as, de az 1989-es célok eléréséért is, és ahogyan bő másfél évszázada, úgy erre ma is csak a bátrak képesek. Az RMDSZ elnöke azt mondta: ahol az összefogás helyett a széthúzás az úr, ott nincs erős közösség. Ezért folytatni kell az elkezdett utat, cselekedni kell a családokért, mindezt pedig úgy, hogy a közösségen belül az összefogás és a béke lehetőségeit keressük közösen. Hiszen tulajdonképpen ez március 15. üzenete. „Kiállni, képviselni, kiharcolni – ez a hármas parancs vezérli az RMDSZ munkáját a következő időszakban, közösségünk szabadságáért és biztonságáért” – szögezte le végül a szövetségi elnök.

Kelemen Hunor szövetségi elnök teljes beszéde megtekinthető itt. 
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.