Kiemelt támogatás kell az erdélyi magyar kultúrának – megkezdődött a 6. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

2016.05.13. | Kolozsvár
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kiemelt támogatás kell az erdélyi magyar kultúrának – megkezdődött a 6. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Fotó: Bethlendi Tamás

A kolozsvári Fogoly utcában május 12-én, csütörtökön nyitották meg az idei Ünnepi Könyvhetet. A Communitas Alapítvány, a Romániai Magyar Könyves Céh, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szervezésében vasárnapig, május 15-ig a könyveké, kultúráé lesz a főszerep Kolozsváron. Színes, minden generációt megmozgató program várja az érdeklődőket.

„Az egymást követő erdélyi könyves események sűrűségét nézve, ahol írók és olvasók is találkozhatnak, elsőként azt kellene megkérdeznünk magunktól: jobbak lettünk-e a könyvek által?” – fogalmazott köszöntőjében Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki szerint a nyomtatott könyv továbbra is világlátást formáló egyéni létszükséglet, még annak ellenére is, hogy a digitális kultúra korában számtalanszor „eltemették” már a könyv hagyományos formáját. Az RMDSZ elnöke szerint a könyv közösségi szükségletként, az írott kultúrára való igényként visszaköszön a könyvkiadók és könyvesboltok gazdag kínálatában is. A könyves események azonban azt a kérdéskört is előtérbe hozzák, hogy a szépen megfogalmazott szavakon túl mi a szerepe az irodalomnak, a szépirodalmi alkotásoknak az emberéletben. „Fontosnak tartom, hogy immár hatodik alkalommal, a magunk szerény eszközeivel hozzájárulunk ahhoz, hogy az Ünnepi Könyvhetet meg lehessen szervezni Kolozsváron. Ezt a szokásunkat szeretnénk megőrizni, továbbvinni, hiszen ma azt látjuk, hogy egyre nagyobb szükség van a könyvkiadásnak, az írók tevékenységének támogatására, erre pedig alapokat kell elkülöníteniük azoknak, akiknek a közképviseletben ez a feladatuk” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki köszönetet mondott az esemény szervezőinek és azoknak a résztvevő alkotóknak, akiknek a hozzájárulása nélkül az emberélet elképzelhetetlen.

Markó Béla szenátor a kultúra támogatásának, a kulturális intézmények létrehozásának fontosságát taglalta beszédében. „Határon innen és túl viták vannak arról, hogy a kultúrát milyen mértékben kell támogatni. Ostoba az az állam, közösség, amely nem ismeri fel, hogy a kultúra sosem lehet a piacgazdasági verseny tárgya, hiszen végül áldozattá válhat. És bölcs az a kormány, amely ezzel ellentétben erkölcsi, anyagi és más támogatásban részesíti a maga kultúráját. Ahogyan az oktatás, a kultúra is a jövőt képviseli mindannyiunk számára” – hangsúlyozta a szenátor. Kijelentette: tévhit az, hogy a kultúra, könyvkiadás támogatás nélkül eltarthatja magát. Emellett szintén tévhit, hogy a könyv, a szépirodalom önmagában is érték. A halott betű az olvasó által válik értékké, támad életre, amikor elkezdik olvasni.

H. Szabó Gyula szervező, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke köszöntő beszédében elmondta: „a könyvhét alapító atyjának, Supka Gézának az elképzelése az volt, hogy történelmi falak között találkozzon olvasó és író. Úgy gondolom, ennek eleget tettünk, miként az eddig megrendezett öt alkalommal is.” H. Szabó Gyula felhívta a figyelmet arra az érdekességre, hogy 87 évvel ezelőtt, 1929-ben szintén május 12-én kezdődött az első magyar könyvhét. Rámutatott: Supka Géza annak idején nem csak a könyvekre gondolt – színházi, zenei előadásokat, kiállításokat is be akart vonni a rendezvénybe, a szervezők pedig ebben is tartják magukat elgondolásaihoz. „Hisszük, hogy a Könyvhét kerete kell hogy legyen mindannak a szellemi energiának, amely egy városban, közösségben felbuzog, legyen az irodalom, képzőművészet, színház, tánc vagy zene. Hiszen a könyv is hordozója mindezeknek” – jelentette ki a Könyves Céh alelnöke.

Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy az a pezsgés, amely a várost jellemzi, az európai színvonalú kulturális események színes kavalkádja, amely egyre inkább része a város életének, az egyre gyarapodó civil szervezetek és intézmények mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ma jó kolozsvári magyarnak lenni. „Belakjuk nyilvános tereinket, visszanyertük bátorságunkat, önbizalmunkat és hitünket abban, hogy ez a város a miénk is” – mondta Horváth Anna, hozzátéve, hogy a kolozsvári magyar ifjúsági és kulturális szervezeteknek idén juttatott támogatás összege kevéssel marad el a kormány által valamennyi kisebbség számára kiírt támogatástól.

Vákár István, az RMDSZ Kolozs megyei tanácselnök-jelöltje a nyomtatott könyvek egyedülálló varázsáról beszélt: „a nyomtatott könyvnek lelke, személyisége van, ezért is szeretjük. Magam is használom az elektronikus eszközöket, de nem nyújtják ugyanazt az olvasói élményt.” A tanácselnök hozzátette: „örülök, hogy ilyen színes kulturális rendezvényeket támogatunk, szervezünk Kolozsváron.”

Mile Lajos Magyarország kolozsvári főkonzulja köszöntő beszédében megjegyezte: a könyvek a barátaink, ezért, akár a barátainkat, meg kell ünnepelnünk őket. A főkonzul az irodalom fontosságát hangsúlyozta. Úgy tartja: személyiségünk az olvasás élményén keresztül teljesedik ki.

Dolhai István, a II. kerületi Marczibányi Téri Művelődési Központ igazgatója elmondta: a 2. kerület és Kolozsvár együttműködése 2009-ig nyúlik vissza, az idei Könyvhét programkínálatának bővítéséhez pedig maguk is hozzájárultak.

A nyitóünnepségen már hagyománnyá vált a Kolozsvár Társaság díjának átadása. Kántor Lajos, a Társaság elnöke idén Láng Gusztáv irodalomtörténészt titulálta Kolozsvár büszkeségének. Emellett együttműködési megállapodást írt alá a Budapest II. kerületi Marczibányi Téri Művelődési Központ nevében Dolhai István igazgató és a Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa 2021 Egyesület részéről Ștefan Teișanu ügyvezető elnök. A megállapodás kereteit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét szervezői teremtették meg.

A Könyvhét további programkínálatát okostelefonon is lehet követni a FestivApp nevű alkalmazással, vagy a www.unnepikonyvhet.ro oldalon is megtekinthető.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.