Kínai exportlehetőség székely gazdák számára

2013.07.18. | Mezőgazdaság , Csík terület
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kínai exportlehetőség székely gazdák számára

A Hargita megyei szarvasmarhatartó gazdákat informálták egy új, kínai üszőexport lehetőségről július 18-án Csíkszeredában. A megbeszélést Tánczos Barna szenátor hívta össze, aki még államtitkári mandátuma alatt több olyan kezdeményezést indított útjára, amelynek célja a székelyföldi gazdák támogatása volt. Ezek közé tartozott az exportpiacok felkutatása.

Székelyföldön egészséges, jó minőségű élelmiszereket, illetve alapanyagokat tudnak előállítani a gazdák, ám évek óta probléma az értékesítés.

Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor még államtitkári megbízatása alatt járt egy olyan kínai körúton, melynek célja a romániai gazdák termékeinek piacra juttatása volt.

A fogadó fél megtalálása után hosszú hónapokon át folyt az egyeztetés egy esetleges élőállat exportról, amelynek nem csak az állategészségügyi, hanem a diplomáciai, külkereskedelmi vonzata is számos megoldandó problémát vetett fel.

A hosszú tárgyalássorozat után most úgy tűnik, sikerült meggyőzni a kínai felet arról, hogy Románia, ezen belül Erdély, Székelyföld a pirostarka szarvasmarhaállomány szempontjából egy olyan bázis, ahonnan számos, jó genetikával rendelkező egyedet lehet a kínai piacra szállítani.

A tárgyalás előkészítésére szervezték azt az egyeztetést, melyre a Hargita megyei pirostarka szarvasmarhát tartó, tenyésztő gazdákat hívták meg.

A megbeszélésen a kezdeményező szenátoron kívül részt vett Márton István, a Szarvasmarha Tenyésztők Hargita Megyei Egyesületének elnöke, Haller Zoltán, a Simental Típusú Pirostarka Tenyésztők Egyesületének elnöke, valamint Becze István, Hargita Megye Tanácsa Mezőgazdasági Szakbizottságának elnöke.

A tanácskozás legfőbb célja az volt, hogy tájékoztassák a gazdákat a lehetőségről, valamint arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki részt szeretne venni az exportban. A szervezők határozott elképzelése, hogy az esetleges élőállat export beindítása esetén a Hargita megyei pirostarka szarvasmarhát tenyésztők számára erős pozíciót tudjanak biztosítani. Ez egy olyan potenciális élőállat eladási lehetőség, amely a tenyésztőknek a törzskönyvezett egyedekre világpiaci árat, körülbelül 1500 eurót biztosít, azok számára, akik vállalják a tiszta genetika tenyésztését, a törzskönyvezést és a tejkontrollt.

Ahhoz, hogy a székelyföldi gazdák az őket képviselő egyesületeken keresztül lehetőséget kapjanak az élő állatok Kínába szállítására, szükség van a térségben élő tenyésztők és érdekképviseleti szervezetek összefogására. Jelen pillanatban Romániában a Brassó megyei Simental Típusú Pirostarka Tenyésztők Egyesületének van jogosultsága törzskönyvezni és a tejkontrollt elvégezni. A tejkontroll 70 százalékát az állam állja az egyesületen keresztül, a törzskönyvezésnek pedig a 100 százalékát, cég vagy engedélyezett magánszemély esetében.

Haller Zoltán, a Simental Típusú Pirostarka Tenyésztők Egyesületének elnöke elmondta, hogy csak törzskönyvezett üszők eladására lesz lehetőség. Haller Zoltán maga is gazdálkodik, 500 egyedet számláló farmja van Brassó megyében. Szerinte a székelyföldi gazdák is fel tudnak zárkózni a világtrendekhez, csak figyelni kell a jó minőségre. „Nem kell félni a törzskönyvezéstől és a tejkontrolltól, mert Hargita megyében nagyon jó minőségű állatok vannak!” – mondta.

Márton István, a Szarvasmarha Tenyésztők Hargita Megyei Egyesületének elnöke emlékeztette a jelenlévőket, hogy amíg az állam meg nem vonta a szubvenciót, addig Hargita megyében is folyt a törzskönyvezés, melyet tizenöt szakember végzett. Ezt most meg lehet oldani a brassói egyesületen keresztül. Egyébként belföldön is nagy a kereslet a törzskönyvezett jószágokra, ám ha a jövő évtől megszűnik az Unióban a tejkvóta, a kínai export is egy remek lehetőség lesz, hiszen onnan is biztos jövedelemre lehet számítani. „Létezik egy szerződéses együttműködés a Szarvasmarha Tenyésztők Hargita Megyei Egyesülete és a Brassó megyei pirostarka egyesület között, amely elsősorban a Hargita megyei gazdáknál elvégzendő tejkontrollra vonatkozik. Ezt az együttműködést kell kiterjeszteni a közös, szervezett élőállat értékesítésre” - hangsúlyozta.

 
Becze István, Hargita Megye Tanácsa Mezőgazdasági Szakbizottságának elnöke szerint fontosak a támogatások, és mivel megszületett az új Közös Agrárpolitika (KAP), jó, hogy 2020-ig a gazdák tudnak tervezni előre, de ez a kínai exportlehetőség új irányt tud adni a székelyföldi mezőgazdaságnak, hiszen nagy szükség van az új piacokra. „A megyei tanács mindenképpen megpróbál segíteni a gazdáknak az értékesítésben, az exporthoz szükséges papírok előkészítésében.”

Kína tavaly 120 000 pirostarka szarvasmarhát importált a világból, mindössze három országból. Most Románia lehet a negyedik, aki tejmarhát szállít a népes államnak. Tehát érdemes összefogni, hiszen gazdag piac várja a hazai termelőket.

Tánczos Barna elmondta, háromszereplősre tervezik az eladást, amelyben csak a gazda, az exportáló egyesület és a kínai felvásárló vesz részt, ezzel kizárva a nagykereskedőket, a kupeceket. Így becsületes, világpiaci árat kaphatnak a gazdák a jószágokra. Azok a gazdák, akik adnak a minőségre.

A jelenlévő gazdák kérdései leginkább a törzskönyvezés folyamatára vonatkoztak, valamint a jószágok korára, súlyára, illetve legtöbbjüket az érdekelte, hogy kell-e cég vagy vállalkozónak kell-e lenni ahhoz, hogy valaki részt vehessen az exportban.

Kérdésként merült fel az is, hogy hogyan érezhetik a tejkontroll és törzskönyvezési procedúrának az előnyét azok a magánszemélyek, akik nem részesülhetnek az állami támogatásban, mert az csak a PFA vagy cégként működő gazdaságokra vonatkozik.

Tánczos Barna szenátor véleménye szerint az állami támogatást ki kellene terjeszteni a magánszemélyekre is, de ha ezt a minisztérium nem hajlandó megtenni, akkor a megyei egyesületeknek, a megyei tanácsnak és a szenátornak kötelessége finanszírozást találni a Hargita megyei, magánszemélyként dolgozó gazdák számára., hogy a 70 százalékos támogatást ők is élvezhessék.

„Vállaltam azt, hogy amennyiben vannak olyan magángazdák, akik be szeretnének állni a tejkontrollba, Hargita megyében előteremtjük a pénzt a 70 százalékos támogatás biztosítására” – nyomatékosította a szenátor.

Július 23. és 30. között Erdélybe látogat az a kínai delegáció, amely akkreditálná az exportot lebonyolító romániai egyesületet. A delegációval tartanak a felvásárlásban érdekelt kínai cégek és társaságok is.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.