Kolozsvár lelkiismeretét képezi az itt élő magyar közösség

2016.05.31. | Kolozsvár , Önkormányzati választások
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kolozsvár lelkiismeretét képezi az itt élő magyar közösség

Fotó: Bazita Gauss

Számos felmerülő kérdést tisztázó közéleti fórumot szervezett a Kolozsvári Városszépítő Egylet kezdeményező testülete a kolozsvári Szent Mihály-plébánia Szentegyház utcai rendezvénytermében. A Kolozsvár, a fel nem adható város címmel meghirdetett rendezvény első felében beszédek hangzottak el a jeles meghívottak részéről, majd a közéleti fórum keretében Gergely Balázs Horváth Annával, az RMDSZ polgármesterjelöltjével közösen válaszolt Benkő Levente újságíró és a közönség kérdéseire. 

A helyszínt biztosító Ft. Kovács Sándor római-katolikus főesperes köszöntője után Szabó Lilla, a Kincses Kolozsvár Egyesület ügyvezető igazgatója régi barátjaként konferálta fel az est házigazdáját, Gergely Balázst, aki közéleti tevékenységében és emberi kapcsolataiban is mindig a konszenzusra törekedett, politikusként az „arany középutat” kereste.

Gergely Balázs beszédében Kolozsvár szellemi, gazdasági és kulturális nagyságát emelte ki, mely a történelem folyamán mindig meghatározó volt Erdély egésze számára. Ezt a geostratégiai státuszát kellene megőriznie a továbbiakban is. Úgy vélekedett: az itt élő magyarság, más őshonos nemzetiségek maradékaival együtt jelenleg Kolozsvár lelkiismerete, a mindenkori városvezetés számára pedig élő lelkiismeret-furdalás. A tanácsosjelölt ígéretetet tett arra, hogy ugyanaz az ember marad, aki volt, a jelöltség sajátosságával együtt (mint ismeretes, az egyházfők felkérésére, az Erdélyi Magyar Néppárt hozzájárulásával indult az RMDSZ-listán), de pártpolitikától függetlenül megmarad „Kolozsvár és a kolozsváriak pártján”.

Horváth Anna, az RMDSZ polgármesterjelöltje a június 5-i választások egyik fő kihívásának tartja a mintegy 30 ezer kolozsvári választópolgár „felrázását”, annál is inkább, mivel négy évvel ezelőtt csupán egyharmaduk ment el szavazni. Ez nem ismétlődhet meg – fogalmazott. Köszönetet mondott Gergely Balázsnak, hogy volt bátorsága közösségi képviseletre vállalkozni. Vele együtt a csapat súlya is nőtt, jelenlétével megvalósul a Többen, többet Kolozsvárért jelmondat szellemisége.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter személyes kötődéseivel, Kolozsvárhoz fűződő emlékeinek felelevenítésével adott hangot annak a véleményének, hogy a város mindig akkor volt erős, ha az itt élők összeadták az erőiket. A jó városvezetés pedig azért fontos, mert csak így biztosított a város fejlődése és a helyi magyar közösség jövője. „Mi most várjuk a csodát, az igazi munka utána kezdődik” – fogalmazott a miniszter Horváth Anna mozgósításra vonatkozó kijelentésére utalva.

Szenkovics Dezső a civil tömörülést kezdeményező bizottság tagjaként a Gergely Balázs által kezdeményezett Kolozsvári Városszépítő Egylet újraalakításáról beszélt. A Városszépítő Egyletet 1883-ban Haller Károly jogtudós, egyetemi oktató és későbbi polgármester alapította. Egyes anyaországi nagyvárosokban ma is sikeresen működnek hasonló civil mozgalmak, melyek 21. századi eszközökkel a kezükben aktívan szerepet vállalnak a város mindennapi életében.

Répás Zsuzsanna, a Magyar Művészeti Akadémia Nemzetközi és Határon Túli Ügyek Főosztályának vezetője, a Kolozsvári Magyar Napok egyik elkötelezett támogatója szerint igazán jó kezdeményezések akkor születnek, amikor az ötletgazdák a hátukon viszik, és következetesen képviselik az ügyet. Szerinte Gergely Balázs egy ilyen személyiség, és ezt a Kolozsvári Magyar Napok példája is alátámasztja, hiszen „járványszerűen” terjedtek el szerte Erdélyben a hasonló programok. Kolozsvár akkor tudja megőrizni az erdélyi magyarság szellemi fővárosa szerepét, ha lesznek olyan emberek, akik a hátukon viszik ezeket az ügyeket – fogalmazott.

A találkozó második részében Gergely Balázs és Horváth Anna válaszolt Benkő Levente újságíró és a közönség kérdéseire. Az egyik visszatérő kérdés a kolozsvári többnyelvűség helyzetét firtatta, amely az utóbbi két évben a civileknek köszönhetően került a közbeszéd homlokterébe. Gergely Balázs elmondta: elveszítette a hitét az igazságszolgáltatásban, hiszen nem vezettek eredményre azok a perek, amelyeket például a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé helyezett Iorga-tábla vagy a Baba Novac-szobron megjelent, a magyarok ellen felesleges indulatokat szító felirat ügyében indított. „A tábla mi magunk vagyunk, vagyis az eredményeink attól függnek, hogy hányan és milyen hangosan képviseljük azt”. Okafogyottá kell tenni a kolozsvári városvezetés ellenállását – fogalmazott. Reményre ad okot, hogy egyre több román rendezvényszervező, vállalkozó felismerte már, hogy külön meg kell szólítani a magyar közösséget. Csak azok nem tesznek így, akik rosszul értelmezik Kolozsvár jelenlegi hangulatát, melyben a multikulturalitás nem egy rosszan csengő szó lehetne, hanem természetes jellemvonás.

Gergely Balázs arról is szólt, hogy egy jól kidolgozott kolozsvári magyar együttműködési rendszerre van szükség: a Kolozsvári Magyar Napok keretében megvalósuló széles körű összefogást ki kell terjeszteni a teljes közéletre is. Ennek megvalósulását kulcsfontosságú küldetésnek tekinti a közösség jövője szempontjából.

 

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.