Korodi Attila a magyar nemzeti ünnepről a Parlamentben

2012.03.21. | Megemlékezés
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Korodi Attila Hargita megyei képviselő keddi napirend előtti felszólalásában a magyar nemzeti ünnep üzenetéről beszélt.

Úgy fogalmazott, ez az a nap, amelyen a magyar nép szabadságvágyát szolidaritását, kezdeményezőkészségét és bátorságát ünnepeljük, de úgy, hogy közben nem feledkezünk meg a többi közép-európai népről sem. Ez az a nap, amelyen minden magyar szerte a világon, így a romániai magyar közösség is Petőfire, Kossuthra, Jókaira, Széchenyire, Landererre, Gábor Áronra, Tuzson Jánosra, Gál Sándorra, és az 1848-as forradalom többi magyar vagy akár más nemzetiségű markáns egyéniségeire emlékezik, hangsúlyozta a képviselő. A szabadság mindenkinek az Istentől ajándékozott joga, és ezzel mindenkinek élnie kell, nemzetiségtől függetlenül. A mai ember problémája az, hogy mindennapjai során számára már nem ugyanazt jelenti a szolidaritás, a másik tisztelete, a bátorság, mint a ’48-asoknak. A mai ember önző, az 1848-as forradalom kezdeményezőihez képest sokat beszél, és keveset tesz. Nagy szavakat használ, és ritkán cselekszik nagyot, merészet. Másrészt a mai ember - akárcsak régen a nagy birodalmak - félrevezető eszközként használja azt, ami a történelemkönyvekben szerepel. Ma ismét az „oszd meg, és uralkodj” elve uralkodik. Ahelyett hogy a szabadság és az egyenlőség szellemében élne, ellenségeskedik és saját magát is megsemmisíti azzal, hogy a másik kultúráját és hagyományait támadja. Heltai Jenő Szabadság című költeményéből idézve: „Amíg te is csak másnál szabadabb vagy, Te sem vagy még szabad, Te is csak… gyáva rab vagy”, a képviselő kiemelte - ahhoz, hogy szabadok legyünk Kolozsváron, Bukarestben, Belgrádban, Budapesten, Pozsonyban, Kijevben, Chişinăuban, Szófiában vagy Csíkszeredában mindannyian el kell gondolkodjunk ezeken a sorokon, nemcsak az ünnepeken, hanem a mindennapokban is – szögezte le Korodi Attila.