Korodi: az Európai Bizottság döntése megalapozatlan

2013.10.04. | Európai Bizottság , Kisebbségi polgári kezdeményezés , Minority SafePack
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Korodi: az Európai Bizottság döntése megalapozatlan

Fotó: maszol.ro

,,Két héttel ezelőtt az Európai Bizottság úgy döntött, elutasítja a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés bejegyzését. Ezzel elutasított egy szakértők segítségével készített kisebbségvédelmi csomagot, amely intézkedéseket, jogi aktusokat javasolt az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása és védelme érdekében. A kezdeményezést 14 európai ország kisebbségvédelmi szervezete támogatta, ezek között volt a romániai magyar is, amelyet én itt Strasbourgban képviselek” – fogalmazott tegnap, október 3-án Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének plenáris ülésén Korodi Attila.

Hozzátette: a kezdeményezést több európai miniszter és miniszterelnök, valamint a FUEN kisebbségi ernyőzervezet is támogatta, amelyet 1949-ben, az Európa Tanáccsal egy időben alapítottak. A kezdeményezés célja, hogy a létező európai uniós egyezmények felhasználása révén eszközöljünk specifikus javításokat az Európai Unió kisebbségi keretttörvényeiben – mondta a képviselő. A Bizottság visszautasítása igencsak nagy csalódást okozott – pontosított – mivel semmilyen megalapozott indoka nem volt erre.

 

,,Mindannyian tudjuk, hogy az Európai Unió és az Európa Tanács között az emberi jogok terén igenis van összhang. Az Európa Tanács számos kisebbségvédelmi egyezményt elfogadott. A Kisebbségvédelmi keretegyezmény és a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája például különféle jogokat biztosít a kisebbségeknek anyanyelvi oktatás, illetve az adminisztrációban és a jogi eljárásokban való anyanyelvhasználat terén. Az emberi jogok európai egyezménye kimondottan tiltja a kisebbségek diszkriminációját. A helyi önkormányzatok európai chartája által garantált közéletben való részvétel pedig az európai unió tagállamainak egyik demokratikus alapfeltétele. A felsorolt jogok, elvek számos uniós egyezményben is szerepelnek. A Minority SafePack kezdeményezői ezeknek még nagyobb nyomatékot akartak adni. Erre pedig mi volt az Európai Bizottság válasza? Hogy ez nem az Unió hatáskörébe tartozik” – hangzott el Korodi felszólalásában. A folytatásban elmondta: ezek szerint a Bizottság számára mindaz, ami megjelenik az uniós egyezményekben a kisebbségekre vonatkozóan, például a nyelvi és kulturális sokszínűség, illetve a kisebbségek tiszteletben tartása, csak üres, tartalom nélküli megfogalmazás.

 

,,A csatlakozandó országok a Koppenhágai kritériumok értelmében be kell, hogy bizonyítsák, hogy kisebbségvédelem terén megfelelnek az Európa Tanács elvárásainak. Viszont amint csatlakoztak az Unióhoz, azt tesznek az országuk területén élő kisebbségekkel, amit éppen akarnak. Az Európai Bizottság pedig nem is akar azzal foglalkozni, milyen hatással vannak a különféle politikái az EU területén élő kisebbségekre. Ez egy olyan kettős szabályozás, amellyel az EU-nak foglalkoznia kell” – szögezte le.

 

Végezetül a csíki képviselő kifejtette, meglátása szerint az Európa Tanácsnak a továbbiakban is feladata, hogy kisebbségvédelem terén különféle ajánlásokat fogalmazzon meg az Unió számára, illetve minél erősebben népszerűsítse elveit. Emellett párbeszédet kell elősegítenie a különféle páneurópai intézmények között, valamint kisebbségvédelmi jó példákat kell velük megosztania.

 

 

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.