Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztek szülőfalujában

2014.04.13. | Megemlékezés
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztek szülőfalujában

Huszonötödik alkalommal tartottak megemlékező ünnepségsorozatot Kőrösi Csoma Sándor halálának évfordulójához kapcsolódóan, április 10-12. között Csomakörősön, illetve Kovászna városában. Az esemény zárónapján a csomakörősi református templomban megtartott istentiszteleten Sógor Csaba európai parlamenti képviselő az ő helytállására, vallása és magyarsága iránti ragaszkodására emlékeztetett.

A rendezvénysorozat utolsó napján abban a kis templomban gyűltek össze emlékezni, amelyben egykoron megkeresztelték Kőrösi Csoma Sándort is. A kultikus helyen Balogh Zoltán református esperes hirdetett igét. Az eseményen beszédet mondott Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki Brüsszelben, nemzetközi környezetben is több alkalommal ismertette már Kőrösi Csoma Sándor munkásságát, amellyel nem csupán a székely-magyar, hanem az egyetemes tudományosságot is gazdagította.

 

„Pár hete mutattunk be egy kiállítást az Európai Parlamentben, amely magyar utazók és felfedezők, köztük Kőrösi munkáját ismertette. Ott is látniuk kell, hogy mi magyarok mit adtunk és mit adunk Európának. Ez a kiállítás május 13-án Kovásznára is megérkezik” – fejtette ki Sógor Csaba, aki szerint ezek az ünnepi alkalmak lehetővé teszik, hogy néha elgondolkodjunk azon: nagyjaink honnan indultak és mit kaphattak útravalóul. „Kőrösi Csoma Sándor innen indult, helytállását, vallása és magyarsága iránti ragaszkodását egy székely rendnek, egy katonás, fegyelmezett közösségnek köszönheti. Annak a világnak, amelynek egy kicsit mi is a szolgálatában állhatunk. Életének további helyszínei Nagyenyed és Göttingen voltak. Míg előbbiben tovább élt az a fegyelem és rend, az a puritán világ, ami őt naggyá tette, utóbbi már egy független, szabad világ volt, mai szóval mondhatjuk úgy, egy autonóm közösség” – mutatott rá az EP-képviselő.

 

Sógor Csaba kifejtette Kőrösi nem azért utazott, hogy népeket igázzon le, hanem, hogy egy tudós alázatával még közelebb kerüljön más népekhez, hogy ahhoz a kultúrához még nyitottabb, még megértőbb legyen az egész világ.  „Ma, amikor az örökségéről beszélünk ezeket a gondolatokat és értékeket kell tovább vinnünk” – zárta szavait az RMDSZ-es képviselő.

 

Az istentiszteletet követően az ünneplők a templom előtti Kőrösi-szobornál koszorúkat helyeztek el, halálának napra pontosan a 172. évfordulóján. 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.