Kovács Péter: a szórványt nem temetni kell, hanem értékeit felmutatni és megőrizni

2015.11.15. | Szórvány
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kovács Péter: a szórványt nem temetni kell, hanem értékeit felmutatni és megőrizni

,,A szórvány nem egy fakszni, nem egy múzeumi tárgy, a szórványban élők húsvér magyar emberek, közösségek, akik csak számbelileg jelentenek kisebbséget, semmivel nem kevesebbek, mint a tömbmagyarságban élők. A szórványt nem temetni kell, értékeit fel kell mutatni, meg kell menteni. A szórványnak nem konferenciákra van szüksége, hanem munkára és támogatásra. Fontos lehet a tanulmány, a konferencia, de – az egyik  megyei elnök szavaival élve – attól még meg kell valaki tankolja  az iskolabuszt, az ebédet meg kell főzze valaki a szórványkollégiumban és mindezt valakinek ki kell fizetnie” hangzott el Kovács Péter ügyvezető elnök felszólalásában a Magyar Szórvány Napján Temesváron, az RMDSZ központi rendezvényén.

Az ügyvezető elnök kifejtette, amikor a szórvány cselekvési tervről, programokról van szó, a kulcsszó egyértelműen az összefogás kell legyen: a többségiek és a kisebbségben élők között, szórványmegyék egyházak, civilek, réteg- és ifjúsági szervezetek között is, de a szórványban élő közösségek és Budapest között is.

,,Nem elég politikai nyilatkozatot tenni a budapesti kormányzat szintjén, miszerint nem támogatják a gyöngyhalász-programot, meg is kell azt szüntetni. Ha Szász Jenőnek horgászni van kedve, menjen a Duna Deltába, ne a szórvány megyékbe, hiszen ez ártalmas a szórványnak, és az ott élő magyar közösségek számára” – nyomatékosított Kovács Péter.

A Szövetség ügyvezető elnöke a 2011-ben kidolgozott, közösségépítésre épülő, szórvány cselekvési terv kézzelfogható megvalósításait sorolva elmondta, az egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb népszerűségnek örvendő program az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket! vetélkedő volt, amely során három év alatt oly módon sikerült mozgósítani a magyar közösséget, hogy mára hét megye, összesen 34 magyar vonatkozású műemléke került örökbefogadásra.

 ,,A kultúra és társadalomszervezés területén eredményként könyvelhető el, hogy az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület együttműködésével a Magyar Házak átvilágítása befejeződött, a felmérés összesen 30 magyar ház hátterének, jogi, finanszírozási és szakmai helyzetének, valamint saját lebonyolítású programjainak adatsorát tartalmazza, illetve a Kriza János Néprajzi Társaság segítségével összeírt tájházakat, emlékházakat, helytörténeti kiállításokat összesítő adatbázis jelenleg 237 intézményt tartalmaz. Ezek mellett nem szabad megfeledkeznünk Összetartozunk székely–szórvány partnerségi programunkról sem, amely az elmúlt évek során nem csupán székely és szórvány közösségeket kapcsolt össze, hanem élettel töltötte meg a szórványtelepülések lakóinak egymással kialakított kapcsolatát is” – hangsúlyozta Kovács Péter, majd hozzátette, a szórványrégiók cselekvési tervében a Magyar Ifjúsági Értekezlettel közösen kiemelten foglalkoztak az ifjúságot érintő konferenciák, szakmai találkozók, egyeztető fórumok és csereprogramok, testvérkapcsolatok, rendezvények megszervezésével, mint ahogyan a szórványban fellelhető magyar sajtó kilátástalan helyzetét segítve számos nyomtatott szórványkiadvány megjelenését és fenntartási költségeit támogatta a Szövetség.

,,A szórványban élő gyermekek anyanyelvű oktatása prioritásunk, ezt igyekeztük hangsúlyozni minden évben a Minden magyar gyermek számít országos beiskolázási kampányunk által is, során arra biztattuk a magyar vagy etnikai szempontból vegyes családokat, a szórványtelepülésen élőket, hogy magyar osztályba írassák gyermekeiket” – fogalmazott az ügyvezető elnök.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.