Közérthetően kell megfogalmaznunk céljainkat, hogy ne csak ismerjék, de értsék is az erdélyi magyar ügyet a nagyvilágban

2017.08.26. | MIÉRT
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Közérthetően kell megfogalmaznunk céljainkat, hogy ne csak ismerjék, de értsék is az erdélyi magyar ügyet a nagyvilágban

Fotó: Gönczy Tamás

Mennyire ismerik a magyar ügyet a világban? – ez volt a témája Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő és Vincze Loránt FUEN-elnök szombat délelőtti előadásának az RMDSZ és a MIÉRT zeteváraljai Edzőtáborában. Az interaktív beszélgetésen, amelyen az EP-képviselő gyakornokai is megosztották tapasztalataikat a hallgatósággal, kiderült: nem magyar, hanem erdélyi magyar ügyről érdemes beszélni, de azt sem mindegy, hogyan csomagoljuk.

„Erdélyi magyarként romániai magyarok, román állampolgárok, a magyar nemzet tagjai vagyunk, része az Európai Unió polgári közösségének, ugyanakkor egyre többen magyar állampolgárok is. Célunk nemzeti identitásunk, anyanyelvünk és hagyományaink megőrzése szülőföldünkön. Nem akarunk sem elvándorolni, sem beolvadni a román nemzetbe. Összetett identitásunka szülőföldünk és Európa számára többletet jelent, olyan gazdagságot, amelyet nem megszüntetni, beolvasztani kell, hanem megőrizni és fenntartani” – hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő előadásában.

„Hogy értik-e a magyar ügyet a nagyvilágban, erre a válaszom az, hogy nemigen. Éppen ezért úgy kell továbbvinni az eddigi kezdeményezéseket, hogy mindenkit a saját nyelvén szólítunk meg, hogy egyszerűen, tisztán és céltudatosan fogalmazzunk, erős érvekkel alátámasztva javaslatainkat, hiszen nem akarunk egyebet, mint közösségünk jövőjét biztosítani szülőföldünkön”– emelte ki az EP-képviselő, aki több történetet is megosztott annak kapcsán, hogy mennyire ismerik az erdélyi magyarságot, közösségünk gondjait Európában.

Szerinte még többet kellene kommunikálni idegen nyelveken, hogy jobban megismerjék a romániai magyar közösséget,  ugyanakkor az is fontos, hogy közérthetően fogalmazzuk meg céljainkat, hogy ne csak ismerjék, de értsék is az erdélyi magyar ügyet. „Egyáltalán nem biztos, hogy ami számunkra egyértelmű, az egy másik nemzethez tartozónak is magától értetődő” – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula, példaként említve, hogy az őshonos kisebbség vagy az államalkotó tényező nem biztos ugyanazt jelenti az angolnak, a franciának vagy éppen a flamandnak, mint amit mi értünk alatta.

„Akkor lesz valami ügy a világban, ha felhajtás van körülötte, ha eléri Washington és Brüsszel ingerküszöbét, így például a kisebbségek kérdése a jugoszláviai háború idején vált üggyé Európában. Jelenleg szerencsére nem vagyunk ilyen helyzetben, tehát az ingerküszöböt nem érjük el automatikusan így nem könnyű cselekvésre késztetni a másik felet” – fogalmazott Vincze Loránt. Jelenleg érdekeink vannak, mint a közösségben való megmaradás, és ehhez olyan keretre van szükségünk, amely ezt lehetővé teszi – vélekedett a FUEN elnöke. Ha ezt nem biztosítja a román állam, akkor Európa fele is meg kell fogalmazni az igényeket, nagyon pontosan. Nehéz feladat megtalálni azt a témát, ami érdekes a partner számára, és az üzenet megfelelő csomagolását is.

Ennek kapcsán Vincze elmagyarázta, meg kellett találni azt a csomagolást, amely az erdélyi magyarok számára fontos érdekeket el tudja adni. „A FUEN és az RMDSZ által kezdeményezett Európai védelmet jogainknak – Minority SafePack arról szól, hogy érdekeinket nem magyar ügyként, hanem 50 millió kisebbségi közös érdekeként tüntetjük fel Európában. Ez az a csomagolás, amit nevezhetünk közös kisebbségi nevezőnek is: Európának egyik rejtett kincse az az 50 millió őshonos kisebbséghez tartozó ember, akikről a többség gyakran nem is vesz tudomást”. A kisebbségi témákat közérthetően, a többség számára is követhetően próbálják tálalni, magyarázta a FUEN elnöke, a sportközvetítéseket anyanyelven követni akaró dél-tiroli fiatalok történetével illusztrálva mondanivalóját – számukra is megoldást nyújtana a Minority SafePack. „A Minority SafePack az a közös nevező, amely kimozdíthatja  a holtpontról a kisebbségek ügyét az EU-ban; ha ez sikerül, akkor az erdélyi magyarok is mondhatják azt, hogy sikerült az érdekeik egy részét megoldani európai szinten” – foglalta össze Vincze Loránt.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.